home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Értékellentéteket szülő érdekközösségek
Kartali Róbert
2019.11.23.
LXXIV. évf. 47. szám
Értékellentéteket szülő érdekközösségek

Farkas Örs közgazdász, politológus, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az egyik legtöbbet foglalkoztatott politikai elemző Magyarországon. Az idei önkormányzati választás volt a 19. voksolás, melynek kampánytevékenységében aktívan részt vett.

Szabadkán a VM4Köz.Klub vendégeként Átalakuló belpolitikai viszonyok Magyarországon címmel tartott előadást, és felkérésünkre is nyilatkozott.

* Hogyan értékeli a magyarországi önkormányzati választások eredményeit? Milyen változásokat hozhatnak, milyen következményeik lehetnek?

— Megváltozott az a centrális erőtér, amely az elmúlt tizenhárom évben jellemezte a magyar politikát. Eddig a Fidesz—KDNP-hez képest jobbra és balra is helyezkedtek el politikai közösségek. A kormányzó pártoknak csak arra kell törekedniük, hogy ezek között lavírozzanak, és nyilván egyfajta konszenzust találjanak a teljes választóréteget tekintve. Megvalósult az amerikai politikai modell: van két egymással szemben álló tömb, mandátumot szerezni pedig érdemben 50 százalék feletti eredménnyel lehet. A kettő közötti nagy különbséget az adja, hogy a baloldalon kizárólag érdekközösség jött létre. A Jobbik, a Demokratikus Koalíció, a Momentum és a Magyar Szocialista Párt között semmiféle értékközösség nincs, de az értékközösséget felrúgva egy érdekközösséget hoztak létre. Ez hozott is nekik egy választási sikert. Viszont a választási siker relatív, tehát beszélhetünk a kormánypártok esetében vereségről Budapesten vagy a megyei jogú városokban, de azt azért megemlíteném, hogy 2006-ban, amikor mindenki azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, akkor kevesebb önkormányzati képviselőt és kevesebb polgármestert adott, mint most. 2010-ben a kormánypártok 48 százalékos országos eredményt kaptak, 2014-ben 44 százalékosat, tavaly 49 százalékosat és a mostani önkormányzati választásokon 53 százalékosat. A mostani eredményeket relatívan kell kezelni, az ellenzék összefogása minden értéket nélkülöz, egy hatalmat célzó politikai szándék volt csak, ami most a mindennapokban okoz majd gondot, hiszen az értékellentétek élesebbé fognak válni egy-egy település vezetése során. 

* Nézetkülönbségek alakulhatnak ki az ellenzéki pártok között, ami egy belső vitát generálva eredményezheti az érdekközösség felbomlását is?

— Ez már az első napon meg is történt, mert vannak olyan szereplők az ellenzékben, itt elsősorban Gyurcsány Ferencre gondolok, akiknek érdekében áll egyes pártokat megsemmisíteni. Ez a hat párt, amely részt vett az ellenzéki együttműködésben, túl sok ahhoz, hogy egyben lehessen tartani. Gyurcsány abban érdekelt, hogy ez a hat párt 2022-re kevesebb legyen, erre vannak jelek, melyek ezt alátámasztják. Az összes szocialista város polgármesterét megtámadta a baloldali sajtó, Szeged polgármesterét kivéve, aki viszont kilépett a pártból. Tehát maga a baloldal folytat egy belső harcot, és nyilvánvalóan az sem elvárható, hogy a Jobbik a Momentummal vezessen egy várost. Ennek az érintett település szenvedi majd el a kárát, a belső ellentétek ugyanis oda fognak vezetni, ahol Zugló tart jelenleg: 2014-ben egy stabil működésből 2019-re a csőd szélére került. Ennek ellenére ellenzéki polgármestert választottak meg. Ebből is következtethetünk arra, hogy valójában a városokban egyáltalán nem számított a politikai teljesítmény, kizárólag egy kormánypárti, illetve nem kormánypárti szavazásról volt szó.

* A kormánypártnak az ellenzék kezébe került városok vonatkozásában milyen irányt kellene vennie? 

— Az országos 53 százalék arra is utalhatna, hogy a kormánypártok támogatottsága töretlen, de nyilván ezt nem így éljük meg, hiszen a mandátumokat tekintve nem az. A mostani választási eredmény egy fricska a kormánypártoknak, egy jelzés arra, hogy vannak olyan szereplői a kormánypártoknak, akiknek mélyen magukba kellene nézniük. Itt elsősorban azokra gondolok, akik távol az országos politikától a helyi élet meghatározó szereplőiként egyfajta feudális rendszert hoztak létre. Ezt nyilván a választók nem tűrték. Ennek ellenére a Fidesznek még nem kell temetnie a saját politikáját. Még mindig kétharmaddal kormányoz, és mivel ez egy 40 000 tagot számláló párt, és többségben vannak azok, akik normálisan politizálnak, rájuk kell áthelyezni a hangsúlyt, illetve keményen harcba kell szállni a megváltozott politikai helyzet miatt a szemben álló felekkel, akiket eddig elég volt csupán figyelmen kívül hagyni. Ezekkel most vitába kell szállni, vállalni kell a politikai küzdelmeket, és meg kell tudni nyerni őket.

* Nemzetközi, európai uniós és régióbeli tekintetben jelenleg milyen Magyarország, illetve az Orbán Viktor politikája által fémjelzett Fidesz—KDNP megítélése?

— Magyarország régión belüli megítélése óriásit változott az elmúlt kilenc évben. Elképesztő módon megnövekedett az Európai Unión belül is az érdekérvényesítő képessége, úgyszintén a térségben és a Nyugat-Balkánon is. A visegrádi négyeken belüli szerepe meghatározó lett az EU-ban, jól látszik, hogy teljesen lényegtelen, milyen pártcsalád adja a kormányt egy tagállamban — ugye, mind a négy teljesen különböző pártban ül az Európai Unión belül —, kiválóan tudnak együttműködni, mert regionális alapon gondolkodnak. Ez az összefogás az EU-ban is sikert hozott. A visegrádi tagországok felismerték a régióalapú politizálást, köztük Magyarország is, mely a legdélebbi köztük, ezáltal a Balkán és a Nyugat-Balkán felé is nyitott. Magyarország lehet a motorja annak, hogy Szerbia, Bosznia és a térség többi állama elinduljon az Európai Unió felé. Éppen ezért óriási elismerés az, hogy a Magyarország által delegált biztos az Európai Unió bizottságában éppen az európai uniós fejlesztéspolitikáért felel, ezáltal Magyarország azon túl, hogy felélesztette a visegrádi együttműködést, ennek a térségnek is a kapuja lesz az Európai Unió felé. Orbán Viktor ezt tudatosan tervezte így, és be is váltak a számításai.

* Magyarország gazdasági tekintetben sohasem volt ennyire erős, mint most. Ennek köszönhetően pedig a határon túli nemzetrészeket is hathatósan segíti a gazdaságfejlesztési támogatásával.

— Magyarországon nagyot nőtt a GDP a harmadik negyedévben, ez 5 százalék. A visegrádi országokat nézve ez Lengyelországban 3,9, Szlovákiában 1,3, Csehországban pedig 2,4. A gazdasági felzárkózásra irányuló kormányzati politika célja az, hogy a magyar gazdasági növekedés 2 százalékkal legyen az EU-s átlag fölött, ez most jelenleg 4 százalék. Ez a fajta gazdasági erősödés a kiszolgáltatottságot is csökkentette, és arra is lehetőséget ad, amit a miniszterelnök úr úgy szokott megfogalmazni, hogy Szent István országát kell építeni, a határon túli gazdasági kapcsolatokat erősítve. Magyarország nagyon erős gazdasági együttműködést ápol Szerbiával, ezáltal a magyar sikert át tudja menteni a határon túli magyar közösségeknek. Az is nyilvánvaló, hogy Magyarország csak akkor lehet erős, ha az egész térség is az, hiszen a régiós politika ezen alapul.

* Hogyan értékeli a vajdasági magyar politikai helyzetet?

— Mivel évtizedek óta működnek magyar politikai közösségek a határokon túl, előbb-utóbb mindenhol lesznek sértett emberek. Pásztor Istvánnak a politikája és a magyarországi megítélése annyira egyértelmű, hogy habár biztosan vannak olyanok, akik sértettként jelennek meg, és ezért egy új közösséget hoznak létre, ez valódi támogatást a magyarok körében nem fog tudni szerezni, s ezért a Pásztor István-féle gondolkodásmód az, amely a vajdasági magyarok jövőjét a továbbiakban is meghatározhatja.

* A vajdasági magyaroknak az elvándorlás miatt fogyatkozó lélekszáma mennyire határozhatja meg a következő választások eredményét?

— Ha valaki visszanézi a korábbi választási eredményeket, akkor a magyar pártra leadott szavazatok száma csökkent. Ez a tendencia nyilvánvalóan nem fordul meg, ezért arra kell törekedni, hogy a jó szerb—magyar viszonynak köszönhetően az itt élő magyaroknak az érdekei akkor is megfelelően érvényesüljenek, ha akár a tartományi, akár az országos választásokon a részvétel elmarad a várttól. A szerb—magyar viszony példátlan mértékben javult, ez azt eredményezheti, hogy noha csökken az itt élő magyarok száma, az érdekérvényesítő képességük viszont növekedhet. Éppen ezért nem kell közvetlenül levonni következtetést az itt élő magyarok jogaira vonatkozóan a csökkenő szavazatszámból.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..