Épített szakrális örökségeink nyomában — Sándoregyháza
Martinek Imre
2020.10.20.
LXXV. évf. 42. szám
Épített szakrális örökségeink nyomában — Sándoregyháza

Október 20-a, Szent Vendel apát napja

Noha az al-dunai Sándoregyháza (Ivanovo) településnek csupán egyetlen katolikus temploma van, a felekezethez tartozó magyar, illetve bolgár (paltyén) ajkú hívek más-más időpontban tartanak benne búcsús ünnepet. Az előbbiek augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, az utóbbiak pedig október 20-án, Szent Vendel apát napján.

A Nagybecskereki Egyházmegye déli esperességéhez tartozó egyházközség temploma kincstári telken épült. Dátumilag 1892-ben, Cserneki és Tarkeöi Dessewffy III. Sándor (1834—1907) püspökségének idején. Bonnaz II. Sándor (1812—1889) csanádi püspök, a Csanádi Egyházmegye apostoli kormányzója, aki a déli peremen létesült falu templomának teljes költségét vállalta, ekkor már sajnos nem volt az élők sorában. Ennek ellenére, pontosabban magas rangú egyházi pártfogója emléke előtt tisztelegve, az ősi Ivanova (az első, néven nevezett Ivan Guran bolgár telepes után), majd a Duna szabályozásával megbízott Nagy György emlékét őrző Nagygyörgyfalva lakossága faluja nevét Sándoregyházára módosíttatta. Egy olyan ember tiszteletére, aki saját költségén összesen hét díszes templomot, két imaházat és hat kápolnát építtetett, ezenkívül jelentékeny összegekkel járult hozzá ötvenhárom templom fölépítéséhez, illetve berendezéséhez a reábízott egyházmegye más-más községeiben.

A vizekkel körülölelt település újabb kori történelme egyébként 1868-ban kezdődött, bolgár és német családok az egykori Határőrvidéknek a Duna által elpusztított területén történő letelepedésével. A bukovinai székely telepesek Andrásfalváról (Maneuti) és Istensegítsről (Tibeni) érkeztek e tájra, 1883 és 1886 között. Szembesülni az eleinte „ígéret földjének” hitt, majd nagyon gyorsan már csak csúfolt „új haza” minden keservével. 1888-ban és 1897-ben ugyanis a község határát újból elöntötte az árvíz, aminek következtében a székely magyarok nagy része visszatért Bukovinába, sőt, nemritkán más nyelvű és vallású közösségekben (is) keresett menedéket. És került ezáltal sajnos mindkét esetben afféle beolvadási kényszerhelyzetbe. A sándoregyházi plébánia alapítását az anyakönyvek 1899-ben jegyzik. 

A személyes (és archív — a 2011-ből, 2013-ból és 2015-ből) fotódokumentáció anyaga közé vigyült fényképek 2020. október 17-én készültek.

Külső hivatkozások:

Ünnepi krónika Sándoregyházáról. Hírvivő, 2011. október 30-ai szám, 4. oldal

Schematismus Statusque Dioecesis Zrenianinensis, Anno Domini MMXI

Fényképezte: Martinek Imre

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Ezen a napon rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..