Kiss Nándor, az adai Profession VET Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg lapunkkal, milyen konkrét lehetőségeket rejt az Európai Unió által finanszírozott program, és hogyan támogathatják a helyi intézményeket a sikeres pályázatírásban.

Fotók forrása: Kiss Nándor archívuma

* Mit kell tudni az Erasmus+-pályázatokról?

— Bár a program hallatán sokan elsősorban egyetemisták külföldi tanulmányaira gondolnak, ennél szélesebb körű lehetőségeket kínál. Általános és középiskolák is részt vehetnek a pályázati kiírásokon, melyek keretében például diákcsoportok nemzetközi mobilitására, külföldi projektumok megvalósítására nyílik lehetőség. A tanárok szakmai fejlődését is támogatja a program, például nemzetközi konferenciákon való részvétellel. Népszerűek a „job shadowing” tevékenységek, melyek során pedagógusok külföldi intézményekben figyelhetik meg kollégáik munkáját, így bővítve saját tapasztalataikat és szakmai tudásukat. Szerbia intézményei 2012-től férhetnek hozzá ezekhez az alapokhoz, az EU-hoz való előcsatlakozási folyamat elindulása óta. A programot a belgrádi székhelyű Tempus Közalapítvány koordinálja, ez a szervezet írja ki a pályázatokat, fogadja be a jelentkezéseket és bírálja el őket egy pontrendszer alapján. A pályázatok eredményei határozzák meg a támogatások mértékét, melyek a projektumok sikeres megvalósítását segítik elő.

A szerző felvétele

* Hogyan működik ezeknek a lehetőségeknek a lekövetése és megpályázása?

— Az Erasmus+ pályázati rendszer rendkívül sokrétű, és az említett lehetőségek csupán egy kis része a teljes kínálatnak. Minden szükséges információ a Tempus Közalapítvány honlapján érhető el, ahol részletes tájékoztatást találhatnak az érdeklődők a különféle pályázati kategóriákról. A pályázatok benyújtásához szükséges egy regisztrált fiók az Európai Bizottság honlapján. Ez ad az intézményeknek egy egyedi azonosítót, mely lehetővé teszi, hogy a brüsszeli központ nyomon kövesse az intézmény aktivitását. A pályázati anyagok ezen a platformon érhetők el. A pályázatok sikeres benyújtásához tehát két lépés szükséges: a regisztráció az Európai Bizottság rendszerében és a Tempus Közalapítvány által közzétett információk figyelembevétele.

* Milyen lehetőségeket kínál a program? Kiemelne néhány konkrét példát?

— Az óvodapedagógusok például szakmai továbbképzéseken vagy munkakövetési projektumokban vehetnek részt, melyek során egy külföldi intézményben figyelhetik meg az ott dolgozók módszereit. Az általános és a középiskolások esetében szintén jellemzők az egyhetes projektumok, melyeket egy partnerintézménnyel közösen valósítanak meg. A szakiskolák 7, 14 vagy akár 21 diákot küldhetnek két-három hetes, külföldi szakmai gyakorlatra, mely során a diákok szakmai tudásukat és nemzetközi tapasztalataikat bővíthetik. A program általában az Európai Unió tagállamaiban, valamint azon partnerországokban valósul meg, amelyek részt vesznek az Erasmus+-rendszerben. A mobilitási projektumok időtartama és tartalma a megírt pályázattól és a partnerintézmény közreműködésétől függően változhat.

* A Professional VET hogyan kapcsolódik ebbe a történetbe?

— Mi igyekszünk bátorítani az intézményeket, hogy vegyenek részt ezeken a pályázatokon, mivel ez kiváló lehetőség, hogy növeljék munkatársaik vagy diákjaik képzettségét. Segítséget nyújtunk a pályázatok megírásában, a partnerek ajánlásában és a megvalósítás gyakorlati kérdéseiben, például az utazásszervezésben. Az utaztatás esetében odafigyelünk arra, hogy miként történjen az utazás, repülőgéppel a távolabbi helyszínekre vagy fenntartható, „zöld” utazási móddal. A buszok és a vonatok kisebb ökológiai lábnyomot hagynak, és ezek a szempontok a pályázatok elbírálásában is előnyösek lehetnek. Egyszersmind egy olyan egyedi helyzettel találtuk szemben magunkat, hogy Magyarország, Erdély, illetve Felvidék külföldnek számít, de ezeken a helyeken idegennyelv-tudásra nincs olyan mértékben szükségük a kiutazó diákoknak, tanároknak, mint más országok esetében. Mi ezt a vékony piaci rést is megcéloztuk, aminek egyebek között van egy pozitív hozadéka is, a magyar—magyar kapcsolatok erősítése. Ez egy nem tervezett, de kihasználható lehetőség. Számos esetben a diákoknak ez az első alkalom, hogy hosszabb időt tölthetnek távol otthonuktól, miközben napi 6 órában dolgoznak tanulmányaikhoz kapcsolódó szakmai környezetben. Ez jelentősen szélesíti látókörüket. A hazatérés után a diákok már nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megismerték a szakmájukat, de emellett egy idegen környezetben töltötték idejüket, ahol nem teljesen magyar közegben mozogtak. Ezáltal nemcsak szakmai, hanem kulturális tapasztalatokra is szert tettek a fogadó ország mindennapjaiban. Valójában ez is a célja a programnak, hogy erősítse az európai identitást az EU-ban élő fiatalokban.

* Mindenre az Európai Unió adja a támogatást, tehát fedezi az utazást, a szállást, illetve minden egyéb költséget?

— Igen, pontosan. Ha az iskola nyertes pályázatot nyújt be, akkor minden szükséges támogatást megkap a diákok külföldre juttatásához, beleértve az utazást, szállást és étkezést is. Mindezeket a költségeket az Erasmus+ program fedezi, tehát a résztvevők számára minden ingyenes, és az egész szervezési folyamat a költségvetés része. Az iskolák pályáznak erre, de ez rengeteg bürokráciai teherrel jár a tanárok részére, akiknek egyébként sincs sok szabadidejük vagy felesleges energiájuk. Itt jövünk mi a képbe: segítünk az iskoláknak összegyűjteni és rendszerezni a lehetőségeket, hogy választhassanak az úti célok közül. Mi intézzük a kapcsolatfelvételt a szállásadókkal, munkahelyekkel, és minden egyéb szükséges lépést megteszünk, ami valóban időigényes és összetett feladat.

* Mindez fordított módon is működik? Vállalják külföldi diákcsoportok ide utaztatását, illetve az itteni szakmai gyakorlatuk megszervezését?

— Annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, részt vesz az Erasmus+ programban, így nemcsak diákokat küldhetünk, hanem fogadhatunk is. Ada erős ipari háttérrel bír, és ez adta az ötletet, hogy elinduljunk ezen az úton, mivel látjuk benne a potenciált. Pozitív hozadéka, hogy a helyi vállalkozók is részt vehetnek ebben a folyamatban, számukra is új lehetőségek nyílnak, megtapasztalják, tudnak-e több alkalmazottal dolgozni. Emellett olyan új ismeretekkel is gazdagodhatnak, amelyek a náluk dolgozó diákoktól származnak. Ezenkívül szeretnénk lebontani a Szerbiával kapcsolatos esetleges negatív előítéleteket is, melyek sokakban élnek. Többször előfordult már, hogy a külföldi diákok, amikor itt tartózkodtak, meglepődtek azon, hogy Szerbiában minden rendben van. Az ő tudatukban még mindig az a kép él, hogy Szerbia egy veszélyes hely, ahol háború dúlt, miközben a valóság az, hogy az itteni környezet hasonlít az ő hazájukban található helyekhez. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a diákok jól érezzék magukat itt. Kirándulásokat szervezünk Szabadkára, Újvidékre, hogy megismerjék a legszebb településeinket, és a közelben elérhető látványosságokat is bemutatjuk nekik. Mindezt azért, hogy megismerjék Vajdaságot és minket itt, a Tisza mentén. A legfontosabb szempont azonban mégis az, hogy szakmailag fejlődjenek, és új tapasztalatokat szerezzenek.

* A vállalkozások számára is nyitva áll a lehetőség, hogy amelyek ilyen módon szeretnének gyakornokokat fogadni, azok jelentkezhetnek?

— Igen. A bázisunk jelenleg Adán található, de nem csupán Adára koncentrálunk, hanem a környező településekre is, mint Óbecse, Zenta és Magyarkanizsa, és már több helyen is végeztünk hasonló projektumokat. Az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás szempontjából pedig egész Vajdaságot lefedjük.

* Meddig lesznek nyitva ezek a pályázatok? 

— A pályázatok általában február közepéig elérhetőek. Emellett októberben is szokott lenni egy második kör, de csak akkor, ha maradnak források. Érdemes figyelemmel követni a Tempus Közalapítvány honlapját, mivel ott találhatók majd a pályázati lehetőségek és részletes információk arról, hogy mire lehet pályázni. Emellett minket is kereshetnek, és a közösségi médiában is elérhetők vagyunk.