Jelen esztendő júniusának 24. napján adták át Budapest IX. kerületében, a Ráday Ház Dísztermében az idén második, illetve a rangos elismerés létrehívásának évétől (1995) számított, sorrendben 105. alkalommal a Magyar Örökség-díjat.

Ez a díj a világ magyarságának szellemi becsületrendje. A polgárok szabad akaratából létrejött Magyar Örökség és Európa Egyesület civil intézmény — melynek feladata a magyar értékek felmutatása a jelen számára és megőrzése az utókornak — ezzel a kitüntetéssel több mint negyedszázada a magyarság erkölcsi és szellemi teljesítményét ismeri el. Így tehát e díj egyúttal a nemzeti összetartozás érzését is erősíti. A beérkező állampolgársági javaslatok „befutói” évente négyszer: a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőség, s a nyári és a téli napforduló időpontjaihoz kötődve, az azokhoz legközelebb eső szombaton vehetik át a díjat.

S hogy kik ők? Mármint a díjazottak? A tudomány, a művészet, a sport és a közélet területéről jól ismert személyiségek, közösségek, intézmények, továbbá (talán) kevésbé ismert, de a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtó anyaországi és külhoni magyarok, a hétköznapok jeles közkatonái.

A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia gyakorlatán alapszik. Délvidéki/vajdasági égiszünk alól ebben a rangos díjban Illés Sándor (2004), Matuska Márton (2014), Bogdán József (2017), a Tanyaszínház (2018) és a Hódi házaspár (2019) is részesült.

Az idei, 2023. június 24-ei díjkiosztón az alábbi személyekre és institúciókra vonatkozó laudációkat hallhattuk: Brenner János katolikus pap vértanúsága; gróf Kálnoky Tibornak az erdélyi magyarságért végzett szolgálata; a székelyföldi Gyergyószárhegyi Művésztelep képzőművészeti értékteremtő és értékőrző tevékenysége; prof. dr. Hegedűs Loránt református püspök teológusi és írói munkássága; a Magyar Történelmi Társulat múltunkat kutató és feltáró tudományos munkássága; Sebő Ferenc (a Sebő együttes alapítójának és vezetőjének) népzenei értékmentő munkássága; valamint a budapesti Szalai Béla filológiai tevékenysége.

A kemény két órába sűrített gála nyitányát a nemzeti ima hozta, a záróakkordokat a Szózat, az alkalmi orkesztrációs köretet pedig a Sebő együttes nyújtotta.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület, valamint a Magyar Örökség-díj főtámogatója az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság.

„Kár volna most a nyugati országoktól azt eltanulnunk, amit maguk is rossznak tartanak… Nagy, tán jóvátehetetlen hiba volna, ha eurokonform címen sajátos értékeinket veszni engednénk, háttérbe szorítanánk. Legfőképp ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy fiataljainknak az iskolában ne csak ismereteket nyújtsunk, hanem neveljük is őket: emberségre, felelősségtudatra, egymás elfogadására és megbecsülésére. Hazaszeretetre is. Nem üres beszéddel, hanem erős, megtartó tapasztalatokkal. Akkor majd észreveszik, hogy a szülőföldhöz, nemzethez, anyanyelvhez való hűség nemcsak adósság, amellyel másoknak tartozunk, hanem felhajtó erő is.”

(Részlet dr. Klinghammer Istvánnak, a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága elnökének a köszöntőjéből)