A szerb kormány és a magyar Mol olajtársaság közötti tárgyalások a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) jövőjéről újabb kritikus szakaszba érkeztek. Belgrád egyértelművé tette: kész a kompromisszumokra, de nem hajlandó feladni azokat a stratégiai érdekeit, amelyek az ország energiaellátásának biztonságát garantálják. A vita középpontjában a pancsovai olajfinomító áll, mely Szerbia egyetlen ilyen létesítménye, és az ország üzemanyag-ellátásának gerince.

Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter a Mol képviselőivel folytatott többórás tárgyalás után kijelentette: Belgrád nem elégedett azzal a javaslattal, amelyet a magyar vállalat tett. A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbiának „vörös vonalai” vannak, amelyeket nem hajlandó átlépni. Ezek közé tartozik a pancsovai finomító hosszú távú működésének biztosítása, a nyersolaj-feldolgozás kapacitásának megőrzése, valamint annak garantálása, hogy a hazai piac számára elegendő mennyiségű üzemanyag álljon rendelkezésre.

Đuro Macut szerb miniszterelnök is arról beszélt, hogy Belgrád ragaszkodik a pancsovai finomító működésének fenntartásához és az ország energiaellátásának biztonságához, ezért nem elfogadható a jelenlegi formájában a Mol ajánlata. Hozzátette, érthető, hogy a Mol a lehető legkedvezőbb pozíciót szeretné elérni a tárgyalásokon, de ez nem történhet Szerbia érdekeinek rovására.

A NIS többségi tulajdonosának, az orosz Gazpromnyeftnek és a Gazpromnak együttesen 56,15 százalékos részesedése van. Az amerikai szankciók miatt azonban Moszkvának meg kell válnia részesedésétől. Ezt venné meg a Mol, mely januárban írt alá megállapodást az orosz tulajdonrész megvásárlásáról, a tranzakció lezárásának határideje pedig május 22-e.

A szerb államnak jelenleg 29,9 százalékos tulajdonrésze van a NIS-ben, és a hírek szerint további 5 százalék megszerzésére törekszik. Belgrád célja, hogy az új tulajdonosi struktúrában is erős befolyással bírjon, különösen az energetikai és ellátásbiztonsági kérdésekben.

A szerb kormány számára ebben az egész témában a pancsovai finomító jövője a legfontosabb. A finomítónak kulcsszerepe van az ország energiaellátásában: a NIS a szerb üzemanyagpiac mintegy 80 százalékát látja el. A vállalat adatai szerint a pancsovai finomítóban áprilisban 336 000 tonna nyersolajat dolgoztak fel, ami 11,3 százalékos növekedés márciushoz képest.

Belgrád ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a finomító teljes kapacitással működjön tovább a jövőben is. A szerb fél azt is szeretné elérni, hogy az új tulajdonos vállalja át vagy teljesítse azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket a NIS még az orosz tulajdonosi időszakban vállalt Szerbiával szemben. A tárgyalások egyik legkényesebb pontja éppen ezeknek a kötelezettségeknek a rendezése.

A Mol korábban igyekezett megnyugtatni a szerb közvéleményt. A vállalat közölte: ha többségi tulajdonossá válik a NIS-ben, hosszú távon is megtartaná a pancsovai finomítót. A magyar cég szerint a finomító stratégiai jelentőségű lenne a regionális energiapiac integrációjában is.

Néhány napja azonban új potenciális vásárló is megjelent. Egy tavaly alapított szerbiai vállalat, a KFT Senator Treasury G.T.7 Two LLC nevű cég 2 milliárd eurót, azaz a Mol ajánlatának a dupláját kínálta a NIS részesedéséért.

Aleksandar Vučić szerb elnök ezt az ajánlatot teljes mértékben elutasította. Mint nyilatkozta, külső nyomás nehezedik az országra a NIS ügyében, egyes szereplők „megpróbálják zsarolni” Szerbiát, de komolytalan ajánlatokkal nem foglalkoznak. Elmondása szerint Szerbia nem támogatja, hogy tapasztalat nélküli szereplők szerezzék meg az ország stratégiai jelentőségű energetikai vállalatát.

A következő hetek döntő jelentőségűek lehetnek. Ha a feleknek sikerül megállapodniuk, akkor a Mol válhat a NIS új többségi tulajdonosává. Ha azonban a stratégiai kérdésekben nem születik kompromisszum, az súlyos bizonytalanságot okozhat Szerbia energiaellátásában és az egész régió üzemanyagpiacán is.