Lemondott

Aleksandar Miljković, a Köztársasági Adóhivatal igazgatója két hónappal a kinevezése után magánéleti okokra hivatkozva lemondott. A hírek szerint a tisztséget eddigi helyettese, Marko Marinković fogja átvenni, aki egyébként a titkosszolgálattól került az adóhivatalba. A hírforrások szerint a leendő igazgató legfontosabb céljai között szerepel a tiltott szerencsejátékok felszámolása is. (Beta, Tanjug)

Feszültség délen

Egy támadás következtében veszítette életét Stevan Sinđelić, a csendőrség tagja a Koszovóval határos biztonsági zónában. Nebojša Stefanović belügyminiszter az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón kijelentette, parancsot adott rá, hogy különleges rendőri egységeket vezényeljenek a térségbe, melyek majd megvédik a rendőrök és a polgárok életét, illetve az állam érdekeit. A belügyminiszter nyomatékosan kijelentette, Szerbia nem tolerálja területén a terrorista támadásokat, és a legerélyesebben fog reagálni rájuk. (Tanjug)

Szerbellenes propaganda

Enver Hodzsaj koszovói miniszter az ENSZ ülésén azért ítélte el Szerbiát, mert szerinte bizonyos szerb csoportok Kelet-Ukrajnában a szeparatista oroszbarát erőket támogatják. Minderre Ivica Dačić szerb külügyminiszter hevesen reagált, és felhívta rá a figyelmet, hogy Koszovó mindenféle — Szerbiával való — tárgyalás nélkül szakadt el az országtól. A szerb külügyminiszter szerint a magas rangú koszovói politikus klasszikus propagandát folytat ahelyett, hogy a jövőbe tekintene. (Tanjug)

Szankciók és Oroszország

Aleksandar Vučić miniszterelnök az orosz Rosija 24 csatornának adott nyilatkozatában kijelentette, országa eddig sem, és ezután sem fog gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen. (Tanjug)

Megdöbbentő adat

A Telegraf arról cikkezett, hogy a szerbiai iskolák döntő többségében testnevelés szakos tanárok ülnek az igazgatói székben. A lap arra mutatott rá, hogy ez az általános és a középiskolák 72,7 százalékában van így. (Telegraf)

Belendülnek

A nyári szabadság után a politikai élet is kezd visszaállni a régi kerékvágásba. Borislav Stefanović, a DP alelnöke és parlamenti képviselője úgy nyilatkozott, hogy szeptemberben megteszik az ellenzék erősítését elősegítő első lépéseket. Stefanović elmondása szerint a DP számára az lesz az elkövetkező időszak legfontosabb feladata, hogy megvédje Vajdaság polgárainak választási akaratát. Zoran Živković, az Új Párt elnöke viszont korántsem olyan derűlátó az ellenzéki együttműködést illetően. Szerinte ez nehéz és bonyolult feladat lesz. A pártelnök igen lesújtó véleményt fogalmazott meg a regnáló hatalommal szemben is, mivel úgy véli, a haladók vezette kormány immár minden határt átlépett, s ezért Živković attól is tart, hogy „ha nem kötjük magunkat a törvényekhez és az Alkotmányhoz, akkor nagy gondok lesznek Szerbia felgyógyulásában”. (Beta, Tanjug)

Recesszió

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint júliusban az összesített szerb ipari termelés 3,2 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb csökkenést az áramtermelés szenvedte el mintegy 37,4 százalékkal. A bányászat visszaesése 32,1, a feldolgozóiparé pedig 4,2 százalék. (Beta)

Trükköznének

A szerb illetékesek is fontolgatják, hogy európai mintára a bruttó hazai termék, a GDP kiszámolásakor figyelembe veszik majd a prostitúcióból, a kábítószer-kereskedelemből, a csempészetből és a szürkegazdaságból származó jövedelmet is. Statisztikai szempontból ennek minden bizonnyal nagy haszna lenne, az államadósság ugyanis ezzel a módszerrel egyik napról a másikra a mostani 64,3 százalékról 50-re csökkenne. (B92, Nedeljnik)

Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat

Kori Udovički államigazgatási miniszter október 26-ára írta ki a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsi választásokat. Huszonegy kisebbségi nemzeti tanácsot választanak meg, melyek közül tizenhétnek a tagjai — köztük a magyarok — közvetlenül döntenek. Elektori választást a lengyelek, a montenegróiak, a macedónok és a horvátok tartanak. A választásokat a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) fogja lebonyolítani.