2024 első negyedévéhez képest 28 000-rel nőtt a foglalkoztatottak száma. A munkát keresők száma a statisztikák szerint 290 000 körül alakul, amit azonban fenntartással kell fogadni, illetve némi magyarázatra szorul. A munkanélküliségi ráta és a más, foglalkoztatottsággal kapcsolatos számok ugyan sok mindent megmutatnak, egyúttal azonban sok mindent el is takarhatnak. Arra alkalmasak, hogy ha idősíkon vizsgálódunk, össze lehet hasonlítani bizonyos periódusok adatait, kirajzolódhatnak a trendek. Azt is tudni kell azonban, hogy létezik úgynevezett rejtett munkanélküliség, amikor a személy, aki lényegében munkanélkülinek tekinthető, nem szerepel sehol a statisztikákban. De olyanok is „csúfítják” a számadatokat, akik viszont évek óta szerepelnek a nyilvántartásban, de valójában nem szeretnének munkába állni, megoldott az egzisztenciájuk, de a statisztika szerint a munkát keresők táborát gyarapítják. Amíg a nyilvántartást nem reformálják meg, mindig lesznek majd ilyenek is a listán. A számok azonban valóban javulást, előrelépést jeleznek, ami azt mutatja, hogy (mégis) működik a gazdaság. Az viszont szintén nem olvasható ki a statisztikákból, hogy a GDP növekedéséhez hogyan járul hozzá a foglalkoztatottság növekedése.

Kimondhatjuk tehát akár azt is, hogy a hazai munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz. A következő években ez számos további kihívást tartogat gazdasági, de társadalmi létünk más vetületei szempontjából is. A munkaerőpiacra ható hazai folyamatok mellett a globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák formálják a munka világát. A gépesítés, a robotizáció és az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció a szemünk előtt alakítja át a munkavégzés módját. Már egy ideje szerkezeti munkaerőhiányról beszélhetünk, hiszen bizonyos profilú szakemberek esetén krónikussá vált a hiány. Ma már több olyan cég van, amely kénytelen külföldi munkavállalókat alkalmazni. Ez egyúttal azt is jelzi, mennyire képlékeny a téma, hiszen miközben a hazai munkavállaló már nem hajlandó bizonyos összegen alul szóba állni a potenciális munkaadóval, vannak olyan külföldi munkavállalók, akiknek megéri akár távol-keleti országokból is idejönni dolgozni. A külföldiek foglalkoztatását szabályozó törvényes előírásokat a közelmúltban módosították, így azok most már — a szabályozott keretek között történő következetes alkalmazásuk esetén — lehetővé teszik a vállalatok számára a globális munkaerőpiac potenciáljainak kihasználását. A jövőben a még nem dolgozó, de munkaképes fiatalok, a nyugdíjasok és a kisgyermeket nevelő szülők esetleges aktivizálásának is nagyobb figyelmet lehetne szentelni, hiszen az otthonról való munkavégzés lehetősége mára már új távlatokat nyitott meg.

Arra utaló jeleket is tapasztalhatunk azonban, hogy a digitalizációt és az automatizációt a munkaerőhiány egyértelműen fel fogja gyorsítani a következő évtizedekben. A rutinszerű, ismétlődő, monoton feladatokat gépek veszik át, ami jó. Az viszont, hogy elsőként mely területeken jelenik meg leginkább az automatizáció, és az milyen hatással lesz az a munkaerőpiacra, nagymértékben függ majd attól, hogy mely iparágak kerülnek a gazdaság fókuszába az előttünk álló időszakban.