A választás legnagyobb esélyesének a hivatalban lévő államfőt, Aleksandar Vučićot tartják, noha a politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy indulna a választáson. Az általa vezetett Szerb Haladó Párt március 7-i ülésén határozzák meg, ki is lesz az indulójuk, ám szinte biztosra vehető, hogy Aleksandar Vučićot fogják jelölni.

A Szerbiai Szocialista Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Radikális Párt is úgy nyilatkozott, hogy elnökjelöltként Aleksandar Vučićot kívánja támogatni.

Az elnökválasztás napján előrehozott parlamenti választást, valamint egyes településeken, például a fővárosban, Belgrádban önkormányzati választást is tartanak.

A parlament elnöke arra kérte a lehetséges jelölteket, hogy mihamarabb adják le jelentkezésüket, erre március 12-ig van lehetőségük. Hozzátette: szeretné, ha az elnökválasztás demokratikus és tisztességes politikai légkörben zajlana, és hozzájárulna az ország politikai stabilitásához és az ország, illetve lakosainak jövőjéhez.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök mandátuma május 31-én jár le. Az elnökválasztásról szóló törvény értelmében a voksolást a megbízatás lejárta előtt legalább 90 nappal ki kell írni, a kiírástól számítva pedig legalább 30, de legfeljebb 60 napon belül meg kell tartani. A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják meg.

Annak ellenére, hogy a választást csak szerdán írták ki, már többen is jelezték, hogy indulnának a megmérettetésen. Indulni kíván Zdravko Ponoš, a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, Boško Obradović, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetője, Miloš Jovanović, a szintén jobboldali Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Srđan Škoro újságíró és Miša Vacis, a Szerb Jobboldal nevű szerb nacionalista párt vezetője is.

A várakozások szerint április harmadikán legalább tíz jelölt közül választhatnak a szerbiai állampolgárok. Az induláshoz egy-egy jelöltnek tízezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.

Közvélemény-kutatások szerint Aleksandar Vučić támogatottsága jelenleg 50 százalék alatt van, egy februári felmérés szerint a szavazópolgárok 45,7 százaléka adná voksát a hivatalban lévő elnökre. Az ellenzéki jelöltek közül a legtöbb szavazatra a baloldal jelöltje, az egykori vezérkari főnök, Zdravko Ponoš számíthatna, rá az állampolgárok 10,8 százaléka szavazna, míg a szélsőjobboldali Boško Obradovićot a szavazópolgárok 8,5 százaléka támogatná.

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát és még egy voksot, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét.

Markovics Annamária, az MTI tudósítója