Fejvadász ugyan volt benne, szárnyas vagy szárnyasok már nem igazán. Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című kisregénye Harrison Ford főszereplésével nem aratott túl nagy sikert 1982-ben. Hatalmasat bukott a mozipénztáraknál. Sem a nézők, sem pedig a kritikusok nem voltak rá vevők.

Ridley Scott műve azonban az idő múlásával úgy nemesedett, mint a bor. Ma már a legnagyobb filmalkotások között tartjuk számon. A neo noir és a cyberpunk műfajainak keveredéséből született mozinak több nyugat-európai és amerikai egyetemen saját kurzust is szentelnek, ahogy például a James Bond-regényekből készült filmadaptációknak. Azon persze a rajongók is éveken át vitatkoztak, hogy mennyire van létjogosultsága egy ilyen különleges és egyedi film folytatásának.

Enyhe kifejezés, hogy a rajongótábor nem volt túl optimista, amikor bejelentették a hírt. Amiatt is óriási felháborodás tört ki, hogy a stúdió hivatalos Blade Runner-Facebook-oldalának címét Blade Runner 2049-re változtatták, azaz a készülő alkotás címére. Emiatt többen kiakadtak, mondván: ők nem az új film oldalát „kedvelték” annak idején, amikor „bekövették” az alkotás rajongói oldalát.

Most viszont mégis úgy tűnik, hogy valami nagy dolog lesz ebből: befutottak a gyönyörű poszterek, a rövid, de nagyon hangulatos ízelítők, és néhány napja egy hosszú, több mint kétperces előzetes is. De még milyen! Ryan Gosling és Harrison Ford mellett Jared Leto és a hideg szépség, Robin Wright is megjelenik, de ami a legjobb, hogy a pergő filmkockákból és jelenetmozaikokból csak úgy szivárog az eredeti Blade Runner-hangulat. De először is idézzük fel, miről szólt a film harmincöt éve.

A film, melyet többször újra kellett vágni, hogy aztán nem is olyan régen egy végleges rendezői változat kerüljön forgalomba — a fáradozás megérte, hiszen a számos verzió közül ez lett a legtökéletesebb. 2019-ben járunk, amikor az emberiség már együtt él az ún. replikánsokkal, akik szinte megkülönböztethetetlenek a valódi emberektől. Köztünk és értünk élnek, de vannak saját gondolataik, és olykor alkotóik ellen is fellázadnak.

Deckard egy speciális osztag fejvadásza, aki azt a feladatot kapja, hogy iktasson ki öt replikánst, akik eltérítettek egy űrhajót, hogy visszatérjenek a Földre, mert arra akarják kényszeríteni alkotójukat, hogy hosszabbítsa meg előre beléjük táplált élettartamukat. Egyszerű sci-fi akciófilmnek tűnik, de jóval több annál: az emberi lét értelmét kutatja, szinte már metafizikai értekezés. Remekmű, melyet a gyors tempójú filmekhez szokott közönség a maga idejében valóban nem tudott azonnal befogadni.

Szerencsére az idő múlásával méltó helyére került a legnagyobbak panoptikumában, Ridley Scott tehetségének, Philip K. Dick víziójának, illetve Harrison Ford és Rutger Hauer felejthetetlen alakításának köszönhetően. Az idén (okt. 5-én) bemutatandó folytatáson Denis Villeneuve rendező, Roger Deakins operatőr és Jóhann Jóhannsson zeneszerző dolgoztak.

Az is jó hír, hogy a folytatásba a magyar felmenőkkel büszkélkedő Edward James Olmos is visszatér. Ő volt az, aki az eredeti alkotás végén utoljára látja Harrison Ford Deckardjét, mielőtt elmenekülne. Váratlan, mégis tökéletes fináléja ez az eredeti filmnek, ennek ellenére mi, magyarok sokkal inkább egy másik jelenetet imádunk és idézünk leginkább.

Edward James Olmost annak idején megkérte a rendező, hogy halandzsázzon valamit a főszereplőnek az egyik jelenetben, mondjon valamit egy nem létező nyelven. Ennek eredményeként egy olyan szenzációs mondat került bele a Szárnyas fejvadász végleges, angol nyelvű változatába, amelyet csak mi, magyarok értünk: „Lóf*szt! Nehogy már! Te vagy a Blade, Blade Runner!”

Nyitókép: Imdb.com