Egyébként maga a környék, a Betlehem-puszta a gazdag madárvilágával számos látnivalót kínál a természet szerelmeseinek.

A tulajdonos, Sövényházi László jószágtenyésztésből és tejtermelésből tartja fenn a gazdaságát. Szívesen fogadja az arra járó kíváncsiskodókat, valamint az előre bejelentkező csoportokat. Az állatsereget mindenki ingyen csodálhatja meg, és a lovaglásért sem kell fizetni. Akinek nincs bátorsága lóra ülni, annak a gazda befogat, hogy legalább fiákeren tehessen egy kört a pusztán.

Ottjártunkkor László természetesen nem menekült meg az újságírók kérdéseitől sem. A brassói Józsa Levente arra volt kíváncsi, mi motiválta, hogy állatfarmot vagy inkább miniállatkertet hozzon létre.

— Régi álmomat valósítottam meg, amikor megvásároltam a Betlehem-puszta szélén lévő tanyát. Gyerekkoromban a nagyszüleim szerettették meg velem az állatokat. Később, néhány év elteltével már néhány jószágot is tartottam. Hogy jelenleg mi van itt? Magyar szürke marha, szomáliai birka, watusi marha, racka juh, birka, tehén, ló, dámszarvas, őz, páva, strucc, kínai mandarinréce, shetlandi póni, antilop, láma... A mesterséges tavon fehér és fekete hattyúk úszkálnak számos vízimadár társaságában. 

* Hogyan tudja kihasználni az itt lévő, mintegy négyhektáros szikes földterületet?

— Nyáron az állatok legelnek, a területről szénát, szalmát takarítunk be, ez azonban még nem fedezi az évi takarmányfogyasztást. Ezen kívül a földterületen kívül egy másikat is bérelek, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt tudjak előállítani. 

* Mi a terve az állatokkal, a tanyával?

— Az állatkertemet folyamatosan szeretném bővíteni. Ha sikeres lesz a helyi közösséggel való tárgyalás, akkor bérelhetek még területet. Ezáltal gazdagítani tudnám az állományt, és akár az idegenforgalomnak is nagyobb teret tudnék nyújtani. A vidékünkön nagyon kevés helyen van ehhez hasonló szikes talaj, ezért lehet, hogy idővel a NATURA 2000 természetvédelmi területhez fog tartozni. Ha ez megtörténne, akkor további segítséget igényelhetnék.

* Hogyan tudja fenntartani a tanyát? Kap valamilyen támogatást?

— A farmot a saját pénzemből vettem és tartom fenn. A szürke marhák darabjáért jelenleg évi negyvenezer dináros támogatás jár. A teheneket mindennap megfejjük, a tejet a szabadkai tejüzembe szállítjuk. A disznók felhizlalásából és eladásából régebben nagyobb volt a bevétel, hetente akár százötven sertést is eladtam, napjainkban azonban alig tudok tíz-húszat értékesíteni. Korábban a tavaszi bárányokat is el tudtam adni.

* A különleges állatokat honnan szerezte be?

— A beszerzésük nem volt könnyű, a többségüket állatkertből vásároltam, vagy csere útján került hozzám. A palicsi állatkertből lámákat, őzeket, különféle egzotikus állatokat vettem, a watusi marhák pedig a nyíregyházi állatkertből származnak. A beszerzésben egyébként az ismerőseim is segítettek. 

* Korábban mivel foglalkozott?

— Végzettségem szerint építész vagyok, kezdetben építkezéseken dolgoztam. Mivel falusi gazda fia vagyok, természetesen mindig tartottam negyven-ötven birkát és nyolc-tíz bikát. Soha nem felejtem el, amikor felépítettünk egy tehénfarmot, a végeredmény annyira tetszett, hogy elhatároztam: nekem is hasonló farmom lesz. Azóta folyamatosan foglalkozom vele.

1999-ben, a NATO-bombázás idején a gazdák többsége meg akart szabadulni a jószágoktól, sokan próbálták a vagyonukat menteni, majd elmenekülni. Kihasználtam az alkalmat, és elkezdtem felvásárolni a borjúkat, majd az egyéb állatfajokat is. Sokan kérdezték már, hogy miért csinálom. Erre ez a válaszom: a gyökereim ide kötnek, itt akarok élni. A hobbim a hivatásom.