Marosvásárhelyen a kiegyezés éveitől a város egyik fő utcája Kossuth Lajos nevét viselte. Egészen a ceausescui nagynemzeti őrjöngés éveiig, amikor is megtörtént, többek között, a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc újraértékelése, s ennek során az új rend udvari történészei (élükön a kolozsvári Ioan Pascu történész professzorral) kiderítették: a magyar szabadságharc lényegében a román nemzeti törekvések elfojtására irányult. Ezzel aztán új lendületet kapott az ősellenség - a magyarság - elleni leszámolás, s ennek az áldozata lett a kossuthi megbékélési eszmével együtt a magyar forradalom vezetőjének a neve is, amely nyomban lekerült az erdélyi utcák névtáblájáról. A marosvásárhelyi önkormányzatok tizenhat éve próbálják megszüntetni a méltánytalan helyzetet s visszaadni a városnak a Kossuth utcát az egykori székely főváros lakosságának mélységes tiszteleteként a szabadságeszme s annak megtestesítője iránt. Köztudomású azonban, hogy Marosvásárhely frontváros, a román sovinizmus fellegvára, hiszen itt rontottak rá az évszázados iskolájukat néma tüntetésen visszakövetelő magyarokra a Görgényi-havasokból leözönlő részeg hordák 1990 márciusában (az egyik botos verőlegény ekkor verte ki Sütő András szemét), s ennek nyomán itt hozták létre a Vatra Romanaesca terrorszervezetet, melynek torzszülött képződménye, a Gheorghe Funar nevével fémjelzett Nagy Románia Párt éveken át hirdette - a román parlamentben is - a magyarok megsemmisítésének programját.
Tavaly aztán, kis többséggel, végre úgy döntött a városi tanács, hogy visszaadja a Kossuth Lajos nevet a város egyik fő utcájának. Mire felhördült a nacionalisták élcsapata, az Avram Iancu Hazafias Egyesület (a Vatra Romaneasca ,,kulturális egyesület” ikertestvére), s nagy hazafias buzgóságában törvényszéki feljelentést tett a határozat ellen. És - gyere világ, láss csodát! - Simona Pojar, a megyei törvényszék bírónője helyt adott a hazafiak keresetének, amelyben a helyi tanács határozatának elvetését kérelmezték, és elrendelte a Kossuth Lajos utca nevének Calarasilor utcára való változtatását. Indok, amit az új idők történészei Pascuéktól átvettek: Kossuth Lajost negyvenezer román meggyilkolásáért és háromszáz parasztház felégetéséért terheli felelősség. Ami lényegében kimeríti az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény fogalmát...
Csak úgy mellesleg - a negyvennyolcas szabadságharcról, Kossuthról, a magyar történelemről ilyeneket és ehhez hasonlókat tanítanak immár évtizedek óta a román és a romániai magyar gyerekeknek.
Mindezt az év első napján uniós tagországgá fogadott Romániában.
S akkor most azokhoz fordulhatunk, akik azzal nyugtatgatták a határon túli magyarokat, hogy sebeiket majd begyógyítja a jótékony unió: nézzünk csak szét, főleg Szlovákiában és Romániában, és hagyjuk az ábrándozást. A szlovákok és a románok (sokaknál jobban) tudják, hogy az unió nem a jóságos nagyi, akinek fájdalmainkkal az ölébe lehet bújni, s ő majd megsimogatja a kócos buksit. Hanem kőkemény érdekközösség, amelyben az értékeket pénzben - és nem másban! - mérik. S ahol az egyéb értékekről szóló sirámoknak, politikai diskurzusoknak nincs helye. A szlovákok és a románok ezt jól tudják, s most épp azon vannak, hogy nekünk is megtanítsák.