A SZIN résztvevői az idén már nemcsak a medencékben, hanem a tiszai strandon is fürödhettek - Fotó: Török Ákos

Különleges környezet, remek koncertek, kiváló hangulat jellemezte az idén negyvenegyedik évfordulóját ünneplő, egyszersmind a legnagyobb hagyományú magyarországi fesztivált, a Szegedi Ifjúsági Napokat, melynek szervezői ezúttal is kitűnőre vizsgáztak. A nyárzáró rendezvény augusztus 26-a és 29-e között várta a látogatókat az Újszegedi Partfürfő területén.
SZIN-ellenességgel előre!?
A fesztiválok összefoglalóit az esetek többségében számadatokkal, hangzatos jelzők felsorakoztatásával vagy a sztárfellépők hangzatos névsorával szokás indítani. Az idei Szegedi Ifjúság Napok kapcsán is kezdhetnénk közülük bármelyikkel a beszámolót, de róluk majd később. A legfontosabb ugyanis az, hogy szerencsére nem sikerült botrányba fullasztania a Szegedi Ifjúsági Napokat a toleranciát csak a reflektorfényben hirdető és/vagy ismerő, de azt gyakorolni nem tudó és/vagy nem akaró politikumnak, pedig jelentős lépéseket tett ennek érdekében. Történt ugyanis, hogy a város jegyzője - néhány beérkezett vagy be nem érkezett panasz nyomán - a rendezvény utolsó napjára csöndriadót rendelt el, minek következtében éjfélkor minden programot le kellett állítani, hogy azok ne zavarják a városlakókat. Mindezt annak ellenére tette, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok már hetedik, a mostani helyszínén, azaz a belvároshoz közel, az Újszegedi Partfürdő területén várta a látogatóit. Az elmúlt évek során a szegediek többsége elfogadta, sőt büszke is volt arra, hogy egy ilyen országosan is ismert kulturális rendezvénynek ad otthont a város. A ma már jelentős turisztikai vonzerőnek számító fesztivál szervezői mindig is törekedtek arra, hogy a környék lakóit a lehető legkisebb mértékben zavarják, ezért folyamatosan mérték a fesztivál környékén a zajszintet, s amint túllépést észleltek, csökkentették a hangerőt. Így jártak el az idén is, és a mérési eredményeket dokumentálták is. Ebből kiderült, hogy most sem lépték túl a megengedett decibelhatárt. A zajszakértő jelentésében az áll, hogy az idei SZIN-en is a korábbi években mért zajterhelés volt, melynek határa nem lépte túl a törvényben engedélyezettet. A város jegyzője mindezek ellenére döntött úgy, hogy a zárónapon éjféltől leállíttatja a koncerteket. De a szervezők - profizmusuknak köszönhetően - a körülményekhez képest kiválóan oldották meg a helyzetet: azokat a koncerteket, amelyeket lehetett, előbbre hozták, azokat pedig, amelyeket nem, lemondták, a helyszínen aztán az információs standokon és szórólapok segítségével tájékoztatták a rendezvény résztvevőit a műsorváltozásról, elkerülve ezáltal a teljes káoszt. A fiatalok pedig, annak ellenére, hogy közülük sokan felháborodtak a jegyző határozatán, csak azért sem engedték meg, hogy elrontsák a szórakozásukat, így a zárónapon is fergeteges buli kerekedett.
Persze, sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi áll egy-egy ilyen döntés hátterében. Hiszen az indok nyilvánvalóan mondvacsinált. Ahol fesztivál van, ott mindig vannak, akiket zavar az, ha mások jól érzik magukat. De mint tudjuk, őket a világ minden táján viszonylag könnyen le lehet szerelni. Feltéve, ha a döntéshozók kiállnak az adott rendezvény szervezői meg a több ezer vagy több tízezer fiatal mellett, akik szórakozni érkeznek a fesztiválokra. Ha nem így tesznek, az jelentős következményekkel jár - amint jelen esetben is: nehéz eldönteni, hogy az anyagi veszteség vagy az erkölcsi kár a nagyobb az idei SZIN-en. A kérdés csak az: megúszhat-e egy politikus egy ilyen lépést következmények nélkül egy önmagát európai szellemiségűnek hirdető városban/országban? A választ persze, ha nem tudjuk is egészen biztosan, sejtjük...
SZIN-es programkavalkád
Vidámabb vizekre evezve, az idei SZIN-ről szerencsére az említett esettől eltekintve csak és kizárólag kedvezően lehet vélekedni, de nemcsak illemből. A nyárzáró fesztivál az idén is rendkívül gazdag programokkal várta az érdeklődőket: a világsztárok és a magyar zenei élet krémjének hangversenyén kívül volt színházi és mozielőadás, népzene, világzene sportolási lehetőségekkel, ökotudatosságra ösztönző programokkal és sok egyéb érdekességgel fűszerezve, így mindenki találhatott kedvére való elfoglaltságot már a délutáni órákban is, nem beszélve a mindenki számára valóban feledhetetlen élményt kínáló esti koncertáradatról.
A hangversenyeket - mint általában most is - lehetetlen objektíven értékelni. A világsztárok közül sokak számára talán az őstehetségnek tartott r'n'b és soul énekesnő, Macy Gray volt az abszolút favorit, aki csapatával óriási bulit csinált. Ugyancsak kiváló hangulat uralkodott azonban a nemrég újra összeállt Guano Apes, a még mindig szemtelenül fiatal Gabriela Cilmi, a Russkaja, a Sunchase, a Black Sun Empire, az Evil Nine és a többiek koncertjén is. A magyar fellépők közül talán még nehezebb kiemelni azokat, akik maradandó élményt nyújtottak, de az biztos, hogy a Lovasi Andrással kiegészült Csík zenekar, a Kispál és borz, a 30Y, a Tankcsapda, az Anima Sound System, a Besh o droM, a Balkan Fanatik, a Magna Cum Laude, a Péterfi Bori és a Love Band is fantasztikus hangulatot teremtett és óriási tömegeket vonzott a színpadokhoz és a sátrakba. A sort az örök klasszikus Beaticével folytathatnánk, a mindig tüzes Mystery Ganggal, az angyali Harcsa Veronikával és még nagyon-nagyon sok fellépővel. Természetesen ezúttal sem csak a nagy programhelyszínek kínáltak kiemelkedően színvonalas programokat, hiszen például az idén először jelentkező Összművészeti Tér - ahol a népművészet előadóművészeti területén tevékenykedő zenekarok és együttesek léptek fel - kiváló helyet kínált a nemzetiségi folklórnak, de közben nem feledkezett meg a színházról sem. Itt egy olvasósarkot is berendeztek, ahol a lazulni vágyók elüthették szabad perceiket, ugyanakkor az aktívabb elfoglaltságra vágyókat pedig a déluráni órákban kézműves-foglalkozások, táncház és tánctanítás várta. Ugyancsak új, ám igen népszerű helyszíne volt az idei SZIN-nek a Woodstock Remember Stage, mellyel a szervezők Woodstock emléke előtt tisztelegtek annak apropóján, hogy a kultikus zenei és művészeti fesztivált 1969 augusztusában rendezték meg. Igazi hippi-feeling lengte át ezt a területet, hiszen volt itt például hippidivat-bemutató, hajszobrászkodás, csókverseny, házasságkötés a szabadság és a szerelem jegyében, meg persze Woodstock-hangulatot idéző zenekarok egész sora. A délutáni programok legnépszerűbbike azonban kétségkívül a Dumaszínház volt: a Showder Klub című műsor résztvevőinek minden fellépésekor ugyanis több száz fiatal préselődött be az A38 sátorba. Az izzasztó humorórák után a látogatók azonban a helyszínen található medencékben kedvükre hűsölhettek, sőt, az idén már az újonnan kialakított tiszai strandot is igénybe vehették a fesztiválozók, különösen azokban a forró időszakokban, amikor hőségriadó volt érvényben a rendezvény területén.
A zöld SZIN dominanciája
A Szegedi Ifjúsági Napok, eleget téve a megszabott környezetvédelmi kritériumoknak, az idén elnyerte a Zöld Fesztivál címet is. A kitüntetést Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át a fesztivál szervezőinek, majd az Egy mozdulat standlátogatás és a Re:pohár program bemutatása után Újhelyi István államtitkárral és neves közéleti szereplőkkel közösen végigjárta a fesztivál területét - különös figyelmet fordítva a Zöld-SZIN-Térre -, hogy megtekintse a különböző környezetvédelmi eljárásokat. A Zöld-SZIN-Tér kimondottan ökotudatos programokkal volt tele, olyan civil szervezetek kaptak itt helyet, amelyek ebben a tárgykörben tevékenykednek, emellett ökoteregetés, sörkollektor-készítés, bringaerőmű, hulladékból való kalapkészítés is várta a fiatalokat, akik különféle előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehettek. A zöldfesztiválok rendezőinek egyébként négy környezettudatos alapkövetelményt kellett kielégíteniük, ezenfelül a választható nyolcból még legalább négy szabadon választható kritériumnak megfelelniük. A SZIN a szelektív hulladékgyűjtésen kívül nagy hangsúlyt fektetett a közösségi és kerékpáros közlekedés használatára, a látogatók közlekedését emellett vasúti kedvezmények és külön buszjáratok segítették. A fenntartható fesztiválozás népszerűsítésének élharcos fesztiválján az idén már a sört - mint megannyi európai fesztiválon - visszaváltható, ún. re:pohárból ihatták a fesztiválozók. A visszaváltható pohár lényege - köztudomásúlag - a környezetkímélésben rejlik. A hagyományos műanyag poharakkal, vagy akár a komposztálható poharakkal ellentétben ezek nem válnak hulladékká, hiszen visszaválva, azt elmosva (mint az üvegpoharakat) újra felhasználhatók. Szabó Imre a re:pohár program kapcsán elmondta: - A lakossági fogyasztás során keletkezett hatalmas mennyiségű hulladék - azon túlmenően, hogy jórészt megoldhatatlan problémákat szül - az energiafogyasztásra is nagymértékben hatással van. A hulladékmennyiség csökkentésének legelső lépése a megelőzés, vagyis annak megakadályozása, hogy hulladék keletkezzen...
Ráadásul mindez még költségkímélő is volt, hiszen a re:pohárért 200 forintot fizettek a résztvevők, visszaváltáskor pedig visszakapták az árát. Ily módon egy korsó sör 300 forintba került, ami korsónként 110 forintnyi megtakarítást jelentett a dobozos sörhöz képest.
Boros Gyula főszervező szerint a re:pohár-rendszer elsődleges eredményei mindenki számára szemmel láthatóak voltak: - Korábban a koncertek után a színpadok előtti tér szinte fehér volt a rengeteg műanyag pohártól és flakontól, az idén viszont alig volt szétdobált szemét. A műanyag poharak korábban a fesztivál összes szemetének mintegy a 30 százalékát képezték, ezért az idén ezt teljes mértékben igyekeztünk, és sikerült is kiiktatnunk, ráadásul a tapasztalat azt mutatja, hogy most, amikor kevesebb szemét van szerteszét, a fiatalok motiváltabbak a szelektív szemétgyűjtés iránt is. Ez arra enged következtetni, hogy a szemléletformáló hatás is megfelelőképpen érvényesült az idei SZIN-en, így bízom abban, hogy a jövőben minél több fesztivál átveszi majd ezt a rendszert.
A fesztiválon komposztálható tányért, evőeszközöket és poharakat is használtak. A SZIN területén a Zöld Rendőrség aktivistái cirkáltak, akik információkkal szolgáltak, alkalmanként megintették az öko-kihágókat, és megdicsérték az ökotudatos létformát követő fesztiválozókat. A SZIN régi terve is megvalósult az idén: a fesztivál a Követ Egyesülettel közösen megmérte a fesztivál ökolábnyomát, aminek kiszámításával az derül ki, hogy mennyivel fogyasztunk többet vagy kevesebbet annál, mint ami a ránk eső rész alapján nekünk járna. A fesztivál után a tervek szerint kiszámítják, mennyi szén-dioxidot bocsátottak ki, és ennek elnyelésére fákat ültetnek majd a fesztivál területén.
- Ha környezetvédelemről van szó, azt gondolom, erre a fiatalok a legnyitottabbak, hiszen ők könnyebben változtatnak a szokásaikon - magyarázta a főszervező, majd hozzátette: - A fesztivál a legjobb bizonyíték erre, ugyanis folyamatosan érdeklődtek, keresték a megújuló lehetőségeket, nekünk pedig fesztiválszervezőkként a kézzelfogható dolgok ismertetésén túlmenően a legfontosabb feladatunk a szemléletformálás volt. Éppen ezért próbáltunk olyan eljárásokat is bemutatni, amelyeket otthon is alkalmazhatók, kis odafigyeléssel. Kiváló példa erre az Egy mozdulat kampány, amely éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy egy-egy mozdulattal mennyi energiát takaríthatunk meg, ami a környezetvédelem szempontjából rendkívül fontos, ugyanakkor a pénztárcánkat is kíméli.
A főszervező arra kérdésre, hogy milyen irányban fejlődhet tovább a rendezvény a következő években, elmondta: mivel a programok összeállításakor mindig az a fő cél, hogy minél többféle zenei és kulturális irányvonal teret kapjon, azt szerették volna elérni, hogy a mintegy 220-250 program közül mindenki, aki bérletet vásárolt, találjon magának legalább 20-30 kedvére valót. A programok tekintetében a szervezők ugyanezt az irányvonalat követik: a jövőben sem szeretnék egyik zenei irányvonalat sem a másik kárára előtérbe helyezni. A környezetvédelem terén viszont - ahogyan ők fogalmaznak - még rengeteg a kiaknázatlan fejlődési lehetőség, ezért szeretnének minél több szemléletformáló környezetvédelmi kezdeményezést meghonosítani a következő években a Szegedi Ifjúsági Napokon.