Mindez pedig olyan körülményeket teremtett, hogy lényegében immunissá váltunk bizonyos változások észlelésére. Érzékszerveinkre nem minden esetben támaszkodhatunk, hiszen a környezetszennyezés nem feltétlenül jár együtt valamilyen kellemetlen érzékszervi tapasztalattal. Ezért csakis bizonyos tanult magatartási formák segítségével érhetünk el olyan hatást, hogy az emberek többségében kialakuljon a környezettudatos viselkedési mód.

Sokat lehet vitatkozni mindezzel kapcsolatban, de összességében mégis megállapítható, hogy az emberiség soha nem élt ilyen anyagi jólétben, mint most. Mindeközben pedig nem is vagyunk tudatában annak, hogy az általunk vásárolt és naponta használt tárgyaink mennyibe kerülnek, ha a bolygónk állapota vagy az egészségünk szempontjából vizsgáljuk a kérdést.

A közelmúltban egy új fogalom került be a köztudatba: az ökológiai intelligencia. Ez valójában nem más, mint a fogyasztók olyan tudatos viselkedése, amikor is képesek az általuk megvásárolt termékeket annak alapján megválogatni, hogy előállításuk és használatuk mekkora környezetkárosítással jár. Ehhez azonban egy újabb fogalom megismerésére és definiálására is szükség van: a radikális transzparencia azt jelenti, hogy egy-egy termék esetében az összes fontosabb környezeti hatást pontosan nyomon tudjuk követni. Az előállítástól a szállításig — a fogyasztás vagy a felhasználás körülményeit is figyelembe véve — nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást és az egyéb környezeti hatásokat, hanem azokat a következményeket is ismernünk kellene, amelyeket az előállítók szenvednek el munkavégzés közben.

Ezeket az információkat tehát az emberek rendelkezésére kellene bocsátani, méghozzá még a termék megvásárlása előtt. Valószínűleg a nem is annyira távoli jövőben ez már mindennapos gyakorlat lesz. A radikális transzparencia révén a fogyasztók képessé válhatnak bölcsebben, „zöldebben” vásárolni. A folyamat pedig úgy alakíthatja át az üzleti világot, hogy a cégek számára az egészség- és a környezettudatosság versenyelőnyt hozna.

A világháló sokat segíthet az ökológiai szempontok jobb áttekinthetőségének elérésében. Ma már léteznek olyan weboldalak, amelyek segítségével (majdnem) mindent megtudhatunk egy-egy termék gyártásának hátteréről. Ilyen például a GoodGuide szervezet honlapja, melyen sok hasznos információhoz juthatunk. Az oldalon ugyanis a vásárlók gyorsan és hatékonyan értékelhetik, osztályozhatják, összehasonlíthatják a termékeket és a szolgáltatásokat. Kiötlője és működtetője dr. Dara O’Rourke, az ipari ökológia professzora, aki a globális beszállítói hálózatokat tanulmányozza, illetve különösen azok környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásait. A weboldal keresőjébe csak be kell írni annak a terméknek a nevét, amelyről többet szeretnék megtudni.

A közfelfogás lassan változik, de az a lényeg, hogy változik. Ma már nyilvánvaló, hogy ha nem szeretnénk gyorsan eltűnni a bolygó felszínéről, akkor fajunknak újra érzékennyé kell válnia a természet dinamikájára. Azokon a jelzéseken túl, amelyeket idegrendszerünk képes érzékelni, meg kell tanulnunk a tudatunkkal is felfogni a veszélyeket. Nincsenek ugyanis olyan velünk született receptoraink, amelyek figyelmeztethetnének bennünket arra a számtalan veszélyre, amelyet az olyan emberi tevékenységek rejtenek, amelyek tönkretehetik a bolygónkat, az élőhelyünket, illetve felboríthatják a természet egyensúlyát.

Örvendetes fejlemény, hogy most már nálunk is hallani olyan felhívásokról, hogy például a polgárok ne vásárolják azoknak az üzemeknek a termékeit, amelyek közismerten jelentős környezetszennyezést okoznak. Ez is egy módja a cégvezetőkre való nyomásgyakorlásnak, hogy ne csak a profitot hajszolják, hanem a környezetünkre is figyeljenek.

A nyitókép illusztráció: Pixabay.com