— Az elmúlt év kegyes volt hozzánk abból a szempontból, hogy a repcét idejében elvetettük, ki is kelt, és a tavasszal folytathattuk az aktuális munkálatokat. Az enyhe tél következtében az optimális időben elvetett repce egy kissé túlfejlődött, míg a később földbe szórt magból kikelt növények még viszonylag kicsik. Az őszi vetésű árpán látszik a fagykár, így rekordtermés nem várható. A búza kiváló kondíciónak örvend, a korán elvetett növények levelein enyhe fagykár vehető észre, de véleményem szerint ezt a búza ki fogja heverni. Az őszi gabonában megtörtént a gyomirtás, és a gombabetegségek elleni elsőkörös védekezés. Az enyhe tél és a kemény fagyok elmaradása miatt valószínűleg több gombabetegség üti fel a fejét, ami ellen a gazdáknak védekezniük kell. A gabonáért már 20 dinárt kínáltak kilónként. Persze, ezt az árat nem vesszük készpénznek, hiszen volt már rá példa, hogy magas árat ajánlottak, majd betakarításkor alaposan visszaesett. Bízom benne, hogy a termények iránt lesz kereslet, és a földművesek idejében, illetve a számukra megfelelő áron értékesíthetik a búzát, árpát, kukoricát és a többi haszonnövényt — vázolta a helyzetet Kobleher Ervin, a zentai Gazdakör elnöke.

Kobleher Ervin

Beszélgetőtársam kiemelte, hogy néhány évtizeddel ezelőtt Zenta vezető szerepet töltött be a cukorrépa-termesztés terén, ezt azonban egyesek szisztematikusan tönkretették, ami a zentai termelőknek nagyon fáj, hiszen a földműveléssel foglalkozó családok legalább 60%-a ebből a haszonnövényből élt, ennek köszönhetően teremtett egzisztenciát. A cukorrépa termesztéséhez óriási tapasztalat szükséges, és egyúttal mindig nagy kihívás is a termelőknek. Néhány parcellán ma is fellelhető ez az ipari növény, de a korábbi mennyiséghez képest elenyésző számban. Az optimális időben elvetett cukorrépa a kései fagyokban tönkrement, újra kellett vetni, ami nagy gond, mivel a vetőmag igen drága.

A még zöld búzamező

Az április első hetében vetett napraforgó, szintén a hideg miatt, tizenöt-tizenhat napot a talajban töltött, mielőtt kibújt a napfényre. A gazdákat 50 dináros kilónkénti árral kecsegtetik, mely a kelés alatti késés miatt valamelyest kárpótolná őket.

— Sokan próbálkoznak olajrepcével, melynek a termelése nem egyszerű. Más agrotechnikai eljárásokat követel, mint a többi haszonnövény, sok rovarölő szert szükséges vásárolni a siker érdekében. Az új, méhkímélő technológiával készült rovarölő szerek hatásfoka alacsonyabb, mint a hagyományosaké, így a gazdáknak meg kell fontolniuk, mivel is permetezzenek. Korábban Európában is fellendült az olajrepce termelése, majd az egyre sokasodó problémák miatt fokozatosan más kultúrára tértek át. Senki sem akart kevés pénzért ilyen nagy kockázatot vállalni. Az április első heteiben vetett kukoricamag nagy része tönkrement a talajban, és nem lesz meg az optimális tőszám. A szakemberek óva intettek a vetéstől, viszont a későbbi érésű csoportoknál minél hamarabb földbe kellett kerülnie a magnak, hogy a megfelelő vegetációs időszak a növény rendelkezésére álljon, és betakarításkor a nedvességtartalom is megfelelő legyen. Az új hibridek megjelenése óta vetik április első dekádjában a tengerit, korábban ezt a munkát április második felétől május 1-jéig végezték a gazdák. A terményárak elég jónak mondhatóak. A felvásárlók rájöttek, hogy ez mennyire jövedelmező foglalkozás, a termelési ciklusban az övék a legkisebb felelősség. A felvásárló a késztermékhez jut, beépíti a saját árrését, eladja a terményt, bankhitelből fedezi a saját költségét, kifizeti a termelőt, és a haszon, a nyereség az övé. Mi, termelők viszont nap mint nap drágításokkal szembesülünk: az üzemanyag ára emelkedik, a műtrágya is az elmúlt évhez képest 25-30%-kal drágult. A fejtrágya decemberben 34 dinárba került, január végén pedig már 42 dinárt kellett fizetni érte, a terményárak azonban nem követték ezt a tendenciát. A kormány az üzemanyagár csökkenésére hivatkozott, amikor a területalapú támogatást 5200-ról 4000 dinárra csökkentette, viszont a nafta, a benzin ára időközben visszakúszott a korábbi szintre. Egy hektár föld termelési ciklusa több száz liter naftát felemészt, ez a termelők számára nem kis költség. Az agrárszervezetek próbálkoznak valamilyen megoldást találni, de a kormány egyelőre nem hajlandó engedni. A horvátországi és a boszniai gazdák 80-90 dinárért jutnak naftához, ami jelentős gazdasági előny számukra — mondta az elnök.

Kel a kukorica a határban

Kobleher Ervin tavaly vette át a Gazdakör elnöki tisztségét. A szervezetben az elmúlt évben is naponta folyt a munka, a kijárási tilalom idején segítettek a gazdáknak a szükséges engedélyek beszerzésében, egyfajta összekötő szerepet töltöttek be a termelők és a politikum között.

— Több mint 500 családi gazdaságnak segítünk, naponta átlagban 30-40 érdeklődő tér be hozzánk. Jelenleg a tejtermelők problémájával (is) foglalkozunk. A közelmúltban egy rendelet látott napvilágot, mely szerint a tejtermelőknek akkor jár a literenkénti 7 dináros prémium, ha negyedévenként több mint 3000 liter tejet adnak át. Nagyon sok kistermelő ezt nem tudja teljesíteni. Minderre a Gazdakör a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével karöltve talált megoldást. A falugazdászok összegyűjtötték a termelőket, elvégezték a papírmunkát, tehát egységesen léptünk fel, mivel a tejgyárak az adminisztrációval nem hajlandóak foglalkozni. Segítünk a termelőknek pályázni, falugazdászaink havonta vesznek részt képzéseken, így mindig naprakész, első kézből kapott információkat adunk. A termelőket pályázni tanítjuk, és eloszlatjuk bennük a részvételtől való félelmet. A pályázaton nyert összeg úgyszólván tiszta pénz, hiszen a támogatást nem kell visszafizetni, és beépíthető a család költségvetésébe — emelte ki, hozzátéve, hogy nagyon sok zentai termelő vett és vesz részt a Prosperitati kiírásain, amiről a határban látható sok új mezőgép is tanúskodik.

A rendezvényekről érdeklődve az elnök elmondta, hogy nemrég Zentán tartották meg a Magyarok Kenyere — 15 millió búzaszem program nyitórendezvényét, melybe egy jelképes birkanyíró versenyt is beleszőttek, mivel a hagyományos birkanyíró és bográcsos főzőverseny a járvány miatt elmaradt. A téli előadás-sorozatot a járványügyi intézkedések betartásával bonyolították le, és már elkezdték a felkészülést a decemberi Gazdanapokra. A búzagyűjtési akciót az idén is megrendezik, az elmúlt évben 10 tonna búzát adtak össze a zentai és környékbeli termelők. A Magyarok Kenyere — 15 millió búzaszem program zárórendezvényét Ópusztaszeren tartják meg, és a zentai Gazdakör képviselői is részt vesznek majd rajta.

A sárga színben pompázó olajrepce