Benes László 1951-ben született Bajmokon. Zentán érettségizett, majd az Újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán szerzett diplomát 1973-ban. Mint vallja magáról, nem a hagyományos képzőművészet vonzotta, hanem a képregény műfaja. Saját szövegei alapján rajzolt képregényei jelentek meg a Jó Pajtásban, a Szabad Hét Napban, a Családi Körben, a magyarországi Tükörképben… A képregényrajzaiból már 1995-ben létrejött önálló kiállítás Zentán, majd ezt újabbak követték.

Szépirodalommal is foglalkozik, A fenevad zsoldja című kisregénye 2007-ben, A könyv apámról memoárkötete 2021-ben jelent meg, emellett a Magyar Szó és a zEtna internetes folyóirat is közölte írásait.

„Az utóbbi időben visszatértem a klasszikus képzőművészeti megjelenítéshez: akvarelleket, hangulatképeket festek városunk jellegzetes részleteiről, de rejtett zugairól is, amely munkáimat augusztus elsejétől a nagyközönség is láthatja a zentai Kiszsinagógában” — írja a képzőművész.

A tárlatot Beszédes István költő, a zEtna internetes folyóirat alapítója, szerkesztője nyitotta meg, aki Benes Lászlóról elmondta, számára ő szervesen Zentához kötődő élmény (városi legenda).

— Van olyan elmélet, ami szerint mindegyikünknek meg kell írnia városáról a maga könyvét, meg kell festenie a maga albumát. Ha képessége engedi, mint szerzőnk esetében is, rajzolhatja és írhatja is. Mint tette pl. William Blake. Lehet, sokan nem is gondolnak rá, mennyi ilyen városkönyv jött már létre, vagy alakul épp a fejekben, s jár-kel megíratlanul, de szabadon. Mennyi ilyen van most e teremben. Az már az önmegítéléstől függ, meg a közérzettől, hogy valaki az elbeszélő, a krónikás isteni érinthetetlenségében leszámol-e közös életünkkel, vagy boldog emlékezettel szépítő legendát, bölcsőringató meséket sző róla. Benes Laci, azt hiszem, egyik oldalra sem billen el. Fantáziája objektív, ha lehet ilyet mondani. Pedig gyanítom, inkább boldog, mert felszabadított rabszolgaként (másként: nyugdíjasként) most végre azzal foglalkozhat, amivel mindig is szeretett volna: alkotással. Hogy a robottal töltött élet után a játékkal teli következett. Ehhez kívánok neki hosszú éveket, derűt. És kérem, legyen velünk, gyarló modellekkel kíméletes, amikor majd megrajzol, megír minket, leképezi járó-kelő alakunkat a szubjektív várostörténetében! — hallottuk Beszédes Istvántól, aki hozzátette, a szerző krónikáját leginkább a László Jr Benes Facebook-profilon követhetik az érdeklődők.

A kiállítás megnyitóján közreműködött a Mécsvirág együttes, azaz Verebes Krnács Erika, Baráth Hajnal Anna, Zsoldos Ervin, valamint Szarka Zoltán, aki nagybőgőn játszott.

A tárlat megtekinthető 2024. augusztus 18-áig a kis zsinagóga nyitvatartási idejében: kedd—péntek: 10.00—18.00, szombat—vasárnap: 10.00—14.00 (kivéve augusztus 3-án és 4-én, amikor szünetel a nyitvatartás).