Az I. Vajdasági Humorfesztivál és Tehetségkutatót április 17-e és 19-e között rendezték meg Vajdaság három helyszínén. Elsőként Zentán, másnap Újvidéken, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, végezetül pedig vasárnap este Óbecsén, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben. A rendezvény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson a feltörekvő humoristáknak, és bemutassa a közönségnek a stand-up új arcait. A szervezők elmondása alapján a fesztivált hagyományteremtő szándékkal indítják útjára, hogy gazdagítsa a vajdasági magyar kulturális életet.

A fellépőket telt ház fogadta

– Ma este nemcsak egy rendezvényt nyitunk meg, hanem egy missziót indítunk útjára. Zenta mindig a kultúra bástyája volt, de ma este a művelődési ház falai között nem a komoly arccal figyelt színházé a főszerep, hanem azé a felszabadult nevetésé, amely összetart bennünket – fogalmazott Perpauer Attila. – Az I. Vajdasági Humorfesztivál állomásán olyan tehetségeket látunk majd a mikrofon mögött, akik vették a bátorságot, hogy a mindennapi bosszúságainkból, határátlépéseinkből, a családi ebédekből vagy éppen a vajdasági lét sajátosságaiból viccet faragjanak. A humor nemcsak szórakozás, a humor túlélési stratégia is, és ki értené ezt jobban, mint mi?

Az est szervezője és egyúttal házigazdája Szőke Dániel magyarországi humorista volt, akit a vajdasági közönség már elég jól ismer. Amellett, hogy többször fellépett a régió színpadain, olyan tehetségeket hozott el nekünk, mint a Szomszédnéni Produkciós Iroda, Felméri Péter, Ács Fruzsina vagy Szabó Balázs Máté. A zentai eseményen lapunknak is nyilatkozott.

* Miért tartottad jó ötletnek, hogy megszervezd Vajdaságban ezt a fesztivált/tehetségkutatót?

– Szerettem volna Vajdaságnak visszaadni abból a szeretetből, amelyet kaptam tőletek, és nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog.

* Szóval ha a projektum sikerrel zárul, akkor lesz folytatása a következő években?

– Ha ez sikeres lesz, és hiszek benne, hogy az lesz, akkor évenként megrendezzük, mindig más helyszínen.

* Hogy folyt a tehetségkutató háttérmunkája? A versenyzők egyeztettek veletek?

– Előbb velem léptek kapcsolatba. Kértem tőlük, hogy írják meg az ötperces fellépőanyagukat, elküldték nekem, megnéztem, emellett kiajánlottam őket a fellépő, Budapestről, Sopronból érkező embereknek, hogy legyenek a mentoráltjaik. Utána ők segítettek, javasoltak ötleteket, hogy min csiszoljanak, mit mondjanak más kifejezéssel, tehát csapatmunka volt mindenki részéről, és ez látszik is.

A zsűri (Zvekán Péter és Perpauer Attila)

* Hogy élted meg ezt az első estét?

– Ezerrel pörgök, nem is ültem még le, de ez jófajta adrenalin, és nagyon élem azt az életérzést, amelyet a közönségtől meg a fellépőktől kapok.

A műsor tehetségkutató részében a humor kedvelői lehetőséget kaptak, hogy kipróbálják magukat a színpadon, egy előre elkészített ötperces terjedelmű anyaggal. A zentai est folyamán négyen mutatkoztak elég bátornak ahhoz, hogy színpadra álljanak. Zvekán Péter, a Pannon Rádió műsorvezetője, valamint Perpauer Attila értékelték az előadókat, emellett a közönséget is kérték, hogy szavazataival segítsen a végső döntésben. A jelentkezőknek véleményem szerint egyáltalán nem volt könnyű dolguk, hiszen nagy volt a tét, mindannyian azért jöttünk, hogy egy jót szórakozzunk. Több-kevesebb sikerrel mindenki teljesítette a feladatot, leküzdve lámpalázát, de egyértelműen a legkiemelkedőbb előadást a gunarasi Nagy Gergelytől láthattuk, aki méltán érdemelte ki az első helyezettnek járó dicsőséget. A fellépés szünetében sikerült elcsípnem a jelentkezőket, akiket először arról kérdeztem, mi késztette őket arra, hogy részt vegyenek a tehetségkutatón.

– Mindig is motivált a humor, és úgy gondoltam, ez egy olyan dolog, amely tényleg összeköti az embereket, mondhatni, gyógyító ereje van. Igazából nincs mit vesztenünk, tehát biztos voltam magamban – mondta Nagy Gergely.

– Ez egy utolsó pillanatos döntés volt, és úgy gondoltam, gyerünk, fussunk neki, úgyhogy így történt az egész – fogalmazott a szabadkai Kollár Lívia.

– Én a hirdetéssel találkoztam először, és csak úgy poénból megkérdeztem a munkatársaimat, feleségemet, mit szólnának, ha láthatnának a tévében. Azt mondták, hogy egész nyugodtan menjek, így történt valójában – hallhattuk Gazdag Adriántól, aki Óbecséről érkezett a megmérettetésre.

Hangódi Zoltán Kanizsáról jött, a többiekkel ellentétben neki már volt egy kis tapasztalata a stand-uppal.

– Ahogy az előadásban is elmondtam, tizenöt év után tértem vissza a színpadra, végül is csak leporoltuk a régi emlékeket.

Arról is érdeklődtem, hogy túl az izgalmakon, amíg friss az élmény, hogyan tekintenek vissza az estre, milyen érzés volt a színpadon állni, van-e valami, amin változtatnának, és éreznek-e késztetést arra, hogy a jövőben újra próbálkozzanak. A versenyzőktől egyöntetűen azt a választ kaptam, hogy ismét megpróbálnák. A legnagyobb kihívásnak pedig a sok ember előtt való szereplést nevezték meg.

– Jócskán elfelejtettem a szövegem, lefagytam, úgyhogy szeretnék egy új esélyt, de ezt majd meglátjuk. A közönség nagyon lelkes és aranyos volt, támogattak, hogy folytassam – emelte ki Lívia. – Magával a szöveg megírásával nem volt gond, inkább ennyi ember elé kiállni okozott kihívást.

– A szövegírással nekem sem volt gondom, nyilván sokáig finomítgattuk, Dani segített, illetve a mentorunk is. Valóban, inkább az volt kihívás, hogy ne csak otthon a négy fal között vagy esetleg egy-két személy előtt, hanem akár 160 néző előtt, egy színpadon is meg tudjuk csinálni. Ehhez már egy kicsit több kurázsi kell – nyilatkozta Gergely.

A tehetségkutató mellett a fesztivál hangulatát a vendégfellépők is jócskán meghatározták, akik rutinos előadásmódjukkal el tudták érni, hogy a közönség rekeszizmai egy percet se pihenhessenek. Pánczél Sándor, Fehér Gáspár, Bogdány Máté, Forgács Rudolf, Bóna Dávid, Rogerson Nicholas és Gaál Dániel a maguk módján mindannyian hozzájárultak az est sikeréhez. Az I. Vajdasági Humorfesztivál és Tehetségkutató első állomása megmutatta, hogy nálunk is nagy igény van a minőségi humorra, annak ellenére, hogy a stand-up hazánkban eddig nem számított elterjedt műfajnak. A saját tapasztalatom és a nézők reakciói alapján azt mondhatom, van esély rá, hogy a kezdeményezés a vajdasági kulturális élet szerves részévé váljon, és idővel a régió települései a humor fővárosává váljanak, akár csak egy kis időre is.

A tehetségkutató résztvevői