home 2024. április 20., Tivadar napja
Online előfizetés
Yoko Ono-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
Dr. Csermák Zoltán
2023.03.02.
LXXVIII. évf. 9. szám
Yoko Ono-kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Az átkos időkben a Beatles volt a non plus ultra a magyar könnyűzenei életben. A fiatal zenekarok utánozták az együttest, a fodrászok is „gombafrizurára” rendezkedtek be. A Let it Be, a Hard Day's Night számokat mindenki ismerte.

Az említett sikerek mögött a legendás szerzőpáros, Lennon—McCartney állt. Míg az utóbbiról kevesebb legenda keringett, addig Lennon igencsak foglalkoztatta a világ közvéleményét. Különösen sokat írtak — nem mindig a szeretet hangján — a Yoko Onóval kötött házasságáról. Volt miről, az extravagáns pár hol a vietnámi háború ellen tiltakozott, hol pucéran fényképeztette magát. Lennon tragikus halála után Yoko Ono továbbra is a topon tudott maradni mint zenész, dalszerző és képzőművész.

Magyarországra a ’80-as években látogatott el először, s a jövetele akkor szenzációnak számított. Emlékszem, hogy az újságírókkal és zenészekkel egy sajtótájékoztatón is találkozott, és többen, mint például Bródy János, hiába provokálták odaillő kérdésekkel, a válaszok mindig közhelyszerűnek hatottak.


Fotó: MTI / Kovács Anikó

E történet is eszembe jutott, amikor Yoko Ono a nemzeti múzeumban egy különleges kiállítással mutatkozott be A háborúnak vége! Ha akarod címmel. A tárlatot az ukrajnai háború motiválta. A performance már a múzeum előterében üdvözölte a látogatót. A kívánságfa a békéért elnevezésű fa-papír konstrukcióra mindenki felaggathatta óhaját. A művész ezzel gyermekkori emlékét kívánta feleleveníteni: „Japánban gyermekkoromban elmentem egy templomba, és vékony papírra felírtam egy kívánságot, melyet aztán egy fa ágára kötöttem.” Megjegyzem, ezt az ötletet már a zsidók is kitalálták a jeruzsálemi siratófalnál, ott a cédulákat a fal réseibe dugják.

Az írattatás mániája a japán mesterasszony kedvelt eszköze, mivel az emeleten Az én anyukám gyönyörű című alkotásnál folytatódhatott a látogatók körmölése. Egy üres fal adta az alapot, s az instrukció így szólt: „Legyél őszinte, mert erre van szükség! Írj ide egy gondolatot vagy emléket édesanyádról, üzenj neki néhány szóban, vagy rögzítsd a falra az őt ábrázoló fényképet.” A betérők „vették a lapot”, s a legkülönbözőbb nyelveken köszöntötték szülőanyjukat.

Azért a művész ötletbörzéjén számomra a Hozzáadott színes festmények című alkotása volt a nyerő: Yoko Ono a kiállítása falára egy teljesen üres, alapozás nélküli vásznat helyezett ki korábban, melyre a látogatók festhettek. A kész alkotást a művész zsűrizte, s ha megfelelt a célnak, akkor alá is írta (és eladta). Még folytathatnám a sort a sakk-készletekkel, a háborúra asszociáló Menekülthajó kompozícióval.

Yoko Ono budapesti látogatása során említettem már a közhely szót. Sajnos e kiállításon is jelen volt a klisé szelleme. Ötleteknek nem volt híján a híres özvegy, de műveinek nagy részét egy pályája elején álló kreatív dizájner is kitalálhatta volna. A fiatal szakember viszont minden bizonnyal hiába házalt volna ezekkel az écákkal, hiszen a hírnévről még csak álmodhat.

A Yoko Ono több mint harminc munkáját bemutató tárlat március 5-éig látogatható Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A szerző felvétele

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..