A meggyet fütyörészve kell szedni, különben több kerül az ember szájába, mint a vödrébe. A rossz időjárás miatt ugyan az idén a meggyesekben füttyszót még nem igazán lehetett hallani, mivel csúszik a szüretelés, de ez nem akadályozta meg, hogy Bácsfeketehegyen a hagyományokhoz híven június második hétvégéjén megünnepeljék a feketicsi meggyet, és ezzel együtt megtartsák a XVII. Bácsfeketehegyi Falunapot és a XVIII. Bácsfeketehegyi Meggynapokat.
A háromnapos rendezvénysorozat keretében pénteken a helyi Soma amatőr színtársulat telt ház előtt mutatta be a Kakuk Marci című vígjátékot. Szombaton egész nap színes programok várták az érdeklődőket, volt meggy, méz és helyitermék-bemutató, meggykülönlegességek kóstolója, kézimunka-kiállítás, kirakodóvásár, zöldség- és gyümölcsszobrászat, művelődési műsor és egyéb szórakozási lehetőségek. A kihagyhatatlan főzőversenyen az idén negyvenöt csapat bográcsában főtt a marhapaprikás. Vasárnap ünnepi istentiszteletet tartottak a református templomban, este pedig egy szerb nyelvű előadást tekinthettek meg az érdeklődők a színházteremben.
Ennek a rendezvénysorozatnak közösség-összetartó és -kovácsoló szerepe van. A feketicsi meggynek pedig nincs párja a földön — emelte ki Bojtos Béla, Bácsfeketehegy Helyi Közössége Tanácsának elnöke. Mint mondta, az íze különleges zamatú, és amikor megérik, fekete a színe.
— Őseink feketemeggynek hívták, de májusi meggyként is ismert, mert normális időjárási körülmények között már május végére beérik. Olyan pozitív tulajdonságai vannak, hogy semmilyen betegség sem árt neki, és permetezni sem kell. Meg tudja magát védeni a moníliától, de ha nagyon erős a támadás, akkor lehullajtja a virágait, viszont a következő évben ismét tud teremni. Maga a termése is különleges, mert az ismert meggyfajtákhoz képest 70 százalékkal több antioxidánst tartalmaz. Érdekessége, hogy mélyhűtés után kalácsnak elkészítve nem lilul meg, nem ereszt levet, és gyönyörű szép piros marad.
A prima néven elfogadott meggyfajta arról is nevezetes, hogy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet, a Feketics—Gazdakör Mezőgazdászok Egyesülete a tulajdonosa.
A Meggynapokat tizennyolc évvel ezelőtt a Zöld Dombok civil szervezet hívta életre, a rákövetkező évben pedig a helyi közösség tanácsa ennek a rendezvénynek a keretében tartotta meg a falunapot — magyarázta a helyi közösség tanácsának elnöke.
— Gondolkoztunk, hogy ennek a vegyes közösségnek mi lehetne a közös pontja. Úgy véljük, a meggy köré épülő rendezvény keretében a falunapot is meg lehetne tartani, így ez belekerült a statútumunkba. A meggyet ugyanis szedni senki sem szereti, a meggypálinkát inni viszont igen, és közben mindegy, milyen nyelven dicsérjük az Urat.
Az idei rendezvénysorozatot egy nyertes IPA határon átnyúló pályázat tette színesebbé. Így a meggyből készült ételek és italok mellett hagyományos bácskai ízeket, valamint kun ételeket is meg lehetett kóstolni. Ennek köszönhetően egyéb fejlesztések is történhetnek — tette hozzá Bojtos Béla.
— A község területén okospadok lesznek elhelyezve, telefontöltési lehetőséggel és internettel. Kettő lesz Bácsfeketehegyen, egy Lovćenacon, egy pedig Kishegyesen. A projektum keretében gyümölcsaszaló és növényszárító gépet is beszerzünk, mely az Izida Anya- és Gyermekvédelmi Egyesület székházában lesz beüzemelve, a helyiek pedig önköltséggel tudják majd használni a berendezést.
Az Interreg—IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban Kishegyes községből Bácsfeketehegy vett részt testvértelepülésével, Szank Önkormányzatával összefogva — mondta Kerekes Zoltán, az IPA-projektum bácsfeketehegyi menedzsere. A bácskai ízek, kalandok, kulturális értékek fejlesztésének programja a gasztronómiát és a helyi termékeket bemutató, illetve a határon átnyúló turisztikai útvonal kialakítására irányul. Célja létrehozni egy, a szerb—magyar határon átívelő turisztikai útvonalat, mely a termelői helyszíneket társadalmi és környezeti szempontból fenntartható módon köti össze a helyi kulturális örökség részeivel. A projektum megvalósulása egy közösen kijelölt idegenforgalmi területen történik, melynek tagjai Szerbiában Kishegyes, Lovćenac és Bácsfeketehegy, Magyarországon pedig Szank, Kiskunmajsa, Csólyospálos, Móricgát, Jászszentlászló és Kömpöc települések.
— A projektum egy turisztikai útvonal kiépítését is előirányozza, ebbe a helyi termelőket is bekapcsoljuk, készítünk egy idegenforgalmi térképet, melynek segítségével az ideérkezők megtudhatják, mit hol vásárolhatnak meg. A projektum másik részeként beszerezhettünk három rendezvénysátrat, melyre már nagy szüksége volt a településnek.
A pályázat elsősorban az értékteremtést és a kapcsolatok kiépítését segíti elő, de lesznek képzések, és egy turisztikai útvonal is elkészül — összegezte a rendezvényen Varga Ferencné, Szank polgármestere.
— Mivel nem egy térségben élünk, nagyon jelentősnek tartjuk azokat a hagyományokat, szokásokat megőrizni és ápolni, amelyek mindkét részről fontosak lehetnek. Kiskunmajsa kistérsége hat településből áll, és mindegyiknek megvan a jellegzetes terméke. Van itt tej- és hústermék, sajt, almacsipsz, de sorolhatnám a méztermelőket vagy több vállalkozót, aki olyan árucikkeket állít elő, amelyek egy közösségnek, térségnek vagy akár az egész országnak fontosak. Ilyesmivel érkeztünk Bácsfeketehegyre is.
A Bácsfeketehegy Helyi Közösségének Tanácsa, a Zöld Dombok Környezet- és Közösségfejlesztési Szervezet, valamint a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület által szervezett rendezvény megvalósulását a magyar és a tartományi kormány, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.
