home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Vízkereszt — január 6-a
Martinek Imre
2022.01.06.
LXXVII. évf. 1. szám
Vízkereszt — január 6-a

Antifóna: Bölcsek jöttek napkeletről Betlehembe, hogy hódoljanak az Úr előtt. Megnyitották kincsesládájukat, és drága ajándékokat adtak át: aranyat a fölséges Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát az Úr temetésére. Alleluja.

A római egyház Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése elnevezésű ünnepe a karácsonyi ünnepkör zárónapja, hitünk legmélyebb titkaihoz vezet. Az isteni megjelenés számos eseménye közül e napon emlékeztek meg a keleti egyházban Jézus születéséről és a napkeleti bölcsek imádásáról, a Jordánban való megkeresztelkedéséről és a kánai menyegző csodájáról. Velük ellentétben a nyugati egyházban, dátumilag a II. vatikáni zsinat után, Jézus keresztségének ünnepe a következő vasárnapra esik. A római egyház kalendáriumai január 6-án a háromkirályok (keleti bölcsek) a Kisjézusnál tett látogatásának napját emelik ki.

A háromkirályok, a napkeleti bölcsek, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, Jézus gyermekségtörténetében szereplő személyek, akik a betlehemi csillagot követve Keletről érkeztek Jeruzsálembe, hogy hódoljanak a zsidók újszületett királya előtt. Eldöntetlen, hogy perzsa papok voltak-e, vagy babilóniai csillagászok. Egy Párizsban őrzött, VII—VIII. századi kódex utal nevükre is. Hármas számuk vonatkozhat Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára). Vannak, akik Noé három fiának (Sém, Hám, Jafet) leszármazottjait s így a három bibliai népcsoportnak (semiták, hamiták, jafatiták) képviselőit látják a háromkirályokban. Szimbolizálhatják a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Legendájuk szerint Tamás apostol keresztelte és szentelte püspökké őket. Vértanúk lettek, ereklyéiket Konstantinápolyban, majd Milánóban őrizték, ma a kölni dómban tisztelik. Az utazók, zarándokok, fogadósok védőszentjei, segítségül hívták őket a hirtelen halál, nyavalytörés ellen is. Nevüket az útra indulók a térdükre kötötték, tiszteletükre nyakukban érmét viseltek, és segítségüket kérve vágtak neki az útnak. Ünnepnapjukon szentelték meg a vizet, régen a tömjént is. E kettős szentelésből fejlődött ki az emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadában. Nevük kezdőbetűjét a megfelelő évszámmal írták az ajtó szemöldökfájára. A szentelt krétával fölírt betűk (CMB) nem a királyok nevére utalnak, hanem egy áldás szavaira: Christus Mansionem Benedicat — Krisztus megáldja a hajlékot.

A háromkirályok tiszteletének Köln városa volt a fő forrása. A magyarországi kultusz gazdagodott az Aachenbe hétévenként ismétlődő zarándoklat révén, melyet évszázadokon át, egészen II. József tiltó rendelkezéséig megtartottak. E kultusz ünnepi népszokásai közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás.

(Forrás: Rózsadombi imádságoskönyv. 81—83. oldal, Budapest, 2019)

A szerző fotói 2019. december 20-án és 2021. szeptember 18-án készültek. Versecen, a Szent Gellért-plébániatemplomban.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..