Ilyenkor általában a szokásosnál több citromot és narancsot fogyasztunk, holott környékünkön is megterem egy gyümölcs, melynek C-vitamin-tartalma tízszerese a citroménak. Ez nem más, mint a rózsavirágúak rendjébe, a rózsafélék családjának Maloideae alcsaládjába tartozó naspolya. Mindössze két faj tartozik ebbe a családba, a Mespilus germanica, azaz a közönséges naspolya és a nemrégen felfedezett Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Népies elnevezése laspolya, miszpolya, musmula.

A horgosi Serfőző Jenő több mint tíz éve termeli ezt a Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származó növényt, melyet a Kárpát-medencébe valószínűleg a rómaiak hoztak be évezredekkel ezelőtt.

Serfőző Jenő (a szerző felvételei)

— Egyik gyümölcsösömbe szilvát ültettem, a fák között azonban elég nagy volt a távolság, így az üres részt ágas, bokros növénnyel, azaz naspolyával telepítettem be. A növény 4-6 méter, de akár 10 méter magas is lehet. Koronája általában széles és alacsony, kevés, de erős, oldalra tartó, vörösesbarna vagy barna ágakkal. A gyümölcs piaci értékesíthetőségét korábban nem ismertem, manapság már azonban szívesen hirdetem, hogy a naspolya gyógynövénynek minősíthető, mivel rengeteg vitamint, ásványi anyagokat, organikus savakat tartalmaz, mindazt, amire a szervezetnek nagy szüksége van. Sokan megkérdezik, milyen ízű a naspolya. Általában azt válaszolom, hogy meg kell kóstolni, és meglátja, a szervezete az első után megkívánja a másodikat is. Ez így is van, hiszen a szervezet kívánja azokat a gyümölcsöket, amelyek számára nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak. A bélflórát regenerálja, a vírusos és bakteriális gócpontokat kitisztítja, vérnyomáscsökkentő hatása van, a horzsolásos sérülések is kezelhetőek vele, elállítja a vérzést, leveléből és magjából tea készíthető. A naspolya termelése az urbanizált, kommercializált gyümölcsészet és kertészet kialakulásával, temérdek jótékony hatása ellenére, egy idő után visszaesett, ám az utóbbi években mintha egyre népszerűbbé válna. Az emberek újra rájönnek arra, hogy a belső tartalmi értékeket tekintve nem lehet összehasonlítani egyetlen gyümölccsel sem. Aki teheti, a kertjébe ültessen néhány fát, hiszen ezzel egy házi gyógyszertárra tesz szert. Elegendő naponta öt-hat szem naspolyát elfogyasztani.

A horgosi gazda 200 fát telepített, viszont a birsalmára és a körtére egyaránt veszélyes Erwinia, azaz tűzelhalás a naspolyát is megtámadta. Évente mintegy 10 fa megy tönkre az említett betegség következtében. Pótlásukra inkább szilvát ültet a gazda, mivel állítása szerint túl nagy üzletet nem lát a naspolya termesztésében.

A naspolya a szilvafák között kapott helyet

A gyümölcs kedveli a napos helyet, de a téli fagyokat is jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb oltványt ültetni. Szüretelni október végén, november elején kell, a gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen.

A termés decemberre puhul meg, ebben az állapotban fogyasztható, élvezhető. Serfőzőék faládikókban, -3 és +2 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, sötétben tárolják.

— A naspolyatermelés nem túlságosan munkaigényes. Metszeni minden évben szükséges, valamint tisztán kell tartani az ültetvény sorát és közét. A szakemberek szerint kisebb támadás esetén az Erwinia ellen elegendő rézzel védekezni, erősebb szereket felesleges használni. Mivel fáim a szilva között kaptak helyet, amikor a zöld tetű és a szilvadarázs ellen permetezek, akkor ebből a méregből a naspolyára is jut. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen erre olyannyira a vegetáció elején kerül sor, hogy szedésre a gyümölcsben már semmilyen szermaradvány nem mutatható ki.

Kertészetekben a hollandi óriás, a nottingham és a szentesi rózsa fordul elő leggyakrabban. A hollandi óriás méretes gyümölcsei késő ősszel érnek be. Magjai nagyok, héjuk vastag, könnyen repedeznek. A nottingham fajta november elején érik be. Gyümölcse kisebb, kerekded alakú. Héja sötétbarna, és napfény hatására bepirosodik. A szentesi rózsa bőtermő, körte formájú. Október végén érik, héja sárgásbarna, lombja sötétzöld, díszfának is megteszi.

Serfőzőéknél az idén mintegy 900 kilogramm naspolya termett

Serfőzőék nagyban 100, kilózva pedig 120 dinárért árulják a hollandit és a szentesi rózsát. Az értékesítésre főleg a környékbeli piacokon kerül sor, viszont magyarországi vevők is szívesen vásárolnak az ízletes gyümölcsből, melyet a határ túloldalán akár négyszeres áron kínálnak tovább. Az idén 900 kilogramm naspolya termett, ezzel a számmal elégedett a gazda, habár néhány éve 2 tonnát szüretelhetett le. Nem locsolják a naspolyát, mivel az ültetvény a vízzel elérhető lokáción túl helyezkedik el. Laposabb területen, barna homokban szeret leginkább, a meleget jól bírja. A gyümölcsből lekvárt, szörpöt és pálinkát is elő lehet állítani, bár utóbbi íze, a gazda állítása szerint, nem igazán különleges.

Az úgynevezett alternatív gyümölcsök közül a naspolyán kívül több mint tíz éve bodzát is termel, mintegy 3,5 hektár területen. A fiatalabb parcellákat mikroszórófejjel szerelte fel, ami a hozam stabilitása szempontjából nagy jelentőséggel bír.

Vajdaság-szerte nincsenek naspolyaültetvények, Boszniában és Szerbia bizonyos részein azonban megtalálhatóak.

— A naspolyatermesztést azoknak ajánlom, akik szeretnek kísérletezni, olyan növényt termeszteni, amely másnak nincs. Korábban nálam is kaphatóak voltak facsemeték, ma már ezzel nem foglalkozom, a faiskolákban viszont beszerezhetőek. Az igazat megvallva nem látok nagy gazdasági jelentőséget a naspolyában. Igaz, hogy tízszer több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, de még sem a gyógyszer-, sem az élelmiszeripar nem „fedezte fel”. Több vállalkozó kedvű, kísérletezni szerető termelő kellene, akkor minden bizonnyal Vajdaságban is egyre többen vágnának bele a vitaminbombának titulált gyümölcs termesztésébe. Én már nem tervezek újabb telepítést. Ha a tűzelhalás ilyen mértékben folytatódik, akkor a horgosi homokról belátható időn belül eltűnik az ültetvény.