A legifjabb Fejértelep

A szemle négy évtizedes fennállása óta másodízben találkoztak Fejértelepen a dél-bánsági magyar művelődési egyesületek. Ebben, a mindössze háromszázötven lélekszámú faluban dallal, tánccal, búval és örömmel gazdagon felmálházva rajtolt a XX. Dél-Bánáti Szemle. A szervezési kihívásoknak elsősorban a fejértelepi helyi közösség és az Ady Endre Művelődési Egyesület igyekezett megfelelni, de a védnöki listán Versec község, a Szekeres László Alapítvány, valamint a Tartományi, illetve a Köztársasági Művelődési Titkárság neve is szerepelt. A szemlék gerincét képező délelőtti tanácskozás, jubileumi volta miatt is, ezúttal a visszatekintés jegyét öltötte magára: emlékeztek a kezdetekre, a sikerekre, az elhallgattatásra, a tetszhalott állapotra és a rendezvény megalkuvást nem ismerő újraindulására. Veteráni bölcsességgel Pancsova egykori polgármestere ismételten rámutatott: fontos lenne a fiatalokkal bizalomépítő párbeszédet kezdeményezni.
- A szemle eszméje nem vergődő sóhajra, hanem a megmaradásunkat serkentő lépésekre ösztönöz - írta vitaindítójának zárszavában Erdei Ernő. - Ha a szemléken látott előadások színvonala hanyatlott is, a feladatkör nem változott. Ma is rangos, szerves része ez nemcsak a dél-bánsági, de a vajdasági magyarság egyetemes művelődésének is. 1969-ben, vagyis az első szemle idején, ebben a régióban mintegy harmincezer magyar élt. Napjainkban ennek mindössze a feléről adhatunk számot, de tesszük a dolgunkat, részt vállalva saját közösségünk problémáinak a megoldásában. Hiszen a kisebbségi lét nem kisebbrendűség!
A délelőtti tanácskozáson a házigazdák fiatal gárdája mellett jelen volt a verseci és az udvarszállási Petőfi Sándor Kultúregyesület, a sándoregyházai Bonnáz Sándor ME, a torontálvásárhelyi József Attila és a Magyar Művelődési és Művészeti Központ, a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar ME, a kevevári anyanyelvápolók csoportja, a székelykevei Szalmaszál IME, a pancsovai és az ürményházi Petőfi Sándor ME küldöttsége, továbbá dr. Szőke Anna néprajzkutató, Halász Béla tiszteletes úr, valamint ft. Király Tibor atya, aki egyúttal a fehértemplomi Magyar Kultúrkört is képviselte. A moderátori szerepkört Ötvös Pintér Valéria, a fejértelepi Ady Endre ME elnök asszonya vállalta magára. A házigazdák alkalmi díszoklevéllel köszönték meg a veteránok hajdani ''kis lépés”-ét, ami végül nemcsak mozgalommá nőtte ki magát, de igazolta létjogosultságát a legújabb kori névmódosító törekvésekkel szemben is.
''Másról szólt, ha lázadt, s nem önnön érdekeiről” - idézte Radnóti Miklós sorait Balassa Julianna, a pancsovai Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ elnök asszonya - ezért is maradhatott fenn a szemle. Kezdeményezte, hogy a közeljövőben minden csoport hozzon magával egy verset is. Megítélése szerint ugyanis a versmondás gyermekeinket jelentősen visszabátorítaná az anyanyelv használatához. A székelykevei Szablyov István a települések közötti, szemléken kívüli kapcsolatok erősítésének a fontosságára mutatott rá. Elvégre - hangsúlyozta - ez a modell sokkal hatékonyabban működik például az országhatárokon túl lévő testvéregyesületekkel, mint az azonos sorson osztozó szomszédokkal. Kitért a média és a felsőbb körök által tanúsított közömbösségre, a néhai koordinációs bizottság visszaállításának szükségességére... Krizbai Hajnalka verseci tanítónő pedig ezúttal is a gyermekek többletmunkát jelentő animálására helyezte a hangsúlyt, mely munka alól szerinte egyre több pedagógus keres kibúvót.
A déli harangszó és az alkalmi kézimunka-kiállítás megnyitása között Fehértemplom magyar kultúrköre váratlan fordulattal ütötte el Székelykevének nemcsak a jövő évi szemle, de az idei, a XIII. Betlehemes és karácsonyi népszokások találkozójának a megszervezése iránti kérelmét is.
- Nem vetélytársként jelentkezünk, csak a megmaradásunkért küzdünk, ha már megalakultunk. Nagy lendületet adna ez a beolvadás ellen, és lelket öntene azokba is, akik Fehértemplomon már földrajzilag is messze estek a magyar nyelvterülettől!
Zárógondolatként szó esett még a szárnyait bontogató zichyfalvi maroknyi magyarság Csárdás nevet viselő egyesületének felkarolásáról, továbbá a nagyszerediekről, akik félénken bár, de a tavalyelőtti verseci betlehemes találkozón már hallattak magukról.
A verseci kézimunkázók, a székelykevei Varrócska, a hertelendyfalvi Tamási Áron SzMME, a torontálvásárhelyi Pipacs Nőegylet, továbbá a MMMK kézimunka-szakkörének hagyományos gyöngyszemeiből válogatott kiállítást Kiss Rozália helybeli kézimunkázó néni nyitotta meg a művelődési ház irodájában. Ezt követte az ökumenikus istentisztelet a Szent László-templom udvarán, majd a részvevők utcai felvonulása, rövid ízelítővel a Nagyszállodában zajló későbbi műsorukból.
- Egységben kell lennünk azokkal a népekkel, akikkel egymás mellett élünk, akikkel együtt osztozunk ezen a dél-bánsági földön - áldotta meg a sokaságot msgr. Fisher János esperes úr, soraikban a szomszédos izbistei és homokszili (Uljma) szerb ajkú, illetve a fehértemplomi községhez tartozó körtédi (kruščicai) cseh ajkú gyermekcsoportokkal.
A gyermek- és felnőttcsoportok szemléjét a Dél Pacsirtái gyermekkórus nyitotta meg több eminens vendég jelenlétében. Akadt ugyan olyan személy is, sőt vendégcsoport is, aki, illetve amely ''menetrenden kívül” tévedt e tájra, de a szervezők a helyezet magaslatán álltak. Az elfogadott újításokat követve, a műsor befejezése után egy rövid értékelő gyűlésre is sor került a templom ebédlőtermében.