1994-ben Székelykevén, msgr. Fiser János helyi plébánosnak, a Nagybecskereki Egyházmegye főesperesének kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést szerveztek a Déli esperesi kerület magyar művelődési egyesületei, iskolái és az egyházak képviselői részére. A ,,Mini Szárszó' eredményeként ismét megrendezték a Dél-bánáti Szemlét, amelyet az 1970-es években lehetetlenített el az akkori hatalom, kezdeményezték és hagyományossá tették az ugyancsak dél-bánáti betlehemesek és karácsonyi szokások találkozóját, elindították a pancsovai televízió magyar adását.
Példás a tizenötezer főnyi magyarság - akik félmillió más nemzetiségű ember között élnek - összetartása, harca a megmaradásért. Tizenkét éve folyamatosan, évente legalább két alkalommal összejön négy-ötszáz ember, akik ápolják kultúrájukat, továbbörökítik hagyományaikat. Ilyen összejövetelnek adott otthont május közepén a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely Magyar Művelődési Egyesület, ők voltak ugyanis a házigazdái a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XVII. Szemléjének. Az összejövetel az évek során kialakult és jól bevált menetrend szerint zajlott le: délelőtt szervezték meg a tanácskozást, amelyen részt vettek a művelődési egyesületek vezetői, az egyházak képviselői és a közéleti személyek. Ez lényegében visszatekintés volt az elmúlt évtizedekre és megoldáskeresés a jelenlegi helyzetre.
- Mivel az előző évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az egyesületek csak a Gyöngyösbokrétán és Durindón való részvételt szorgalmazták, ahol köztudomásúan erős a mezőny, magas a színvonal, ennek következtében a kisebb csoportok fel sem léphettek. Ez a Dél-bánáti művelődési élet ellaposodásához, egyes helyeken a teljes megszűnéséhez vezetett - mondta msgr. Fiser János. - A tizenkét évvel ezelőtti kerekasztal-megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy minél tömegesebb rendezvényeket szervezzünk, ezáltal bemutatkozási lehetőséget biztosítva Dél-Bánát minden művelődési egyesületének. A Szemle felújításával és a Betlehemes találkozóval sikerült bekapcsolni szinte egész Dél-Bánátot a művelődési életbe. Mindkét rendezvényünk tömeges, több száz résztvevővel. Két új művelődési egyesületet is alakítottunk: Sándoregyházán a csoport Bonnaz Sándor püspök úr nevét vette fel, Udvarszálláson Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület alakult. Bekapcsolódott a munkába Fejértelep is, valamint Kevevára. Ez utóbbi helyen a csoport nem eléggé életképes, de Székelykeve segítségével ott is zavartalanul dolgozhatunk.
* A munka, amit vállaltak, nem könnyű, ellátásához folyamatos anyagi támogatásra van szükség. Vannak támogatóik?
- Az anyaország részéről az első években anyagi és erkölcsi támogatásban is részesültünk. Sajnos, az utóbbi néhány évben az anyagi támogatás jelentősen csökkent, az erkölcsi szinte teljesen megszűnt. Rendezvényeink hazai szinten bekerültek a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség évi programjába, legalább morális támogatásban részesülünk így, amiért hálásak vagyunk - nyilatkozta a főesperes úr. - A találkozók fő támogatója szinte életre hívásuk óta az Illyés Közalapítvány, fedezik az összköltségnek körülbelül felét, a fennmaradó részt a szervezők állják. A részvevők pedig önerőből teremtik elő az útiköltséget. Ez nem könnyű, mégis mindenki vállalja az áldozatot. Ily módon azonban a kisebb egyesületek kimaradnak a szervezésből, ami érthető is, hiszen Székelykeve kivételével szinte valamennyi erősen szórványtelepülés.
Délután a református templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt a fellépő csoportok és vendégek. Az istentiszteletet Halász Béla helybeli református lelkész és Erős Mihály pancsovai plébános tartották, akik kiemelték a közösség építésének fontosságát. A kulturális programot a Magyar Nemzeti Tanács nevében Siflis Zoltán nyitotta meg, a művelődési egyesület nagytermében bemutatkoztak a fellépők: a helybeliek, a Tamási Áron SZMME népdalkórusa és gyermektánccsoportja, az udvarszállási Petőfi Sándor ME, a József Attila Művelődési Otthont Torontálvásárhelyről a népdalkórus, a gyermektánccsoport képviselte, valamint előadásukban ének- és furulyaszólót hallhattunk. A fejértelepi Ady Endre ME és a sándoregyházi Bonnáz Sándor ME tánccsoportjaikkal léptek fel, a pancsovai Petőfi Sándor ME férfikórusának, valamint ének- és táncprodukciójának is tapsolhatott a közönség. Két csoport népszokásokat elevenített fel: az ürményházi Petőfi Sándor ME pünkösdi szokást, a verseci Petőfi Sándor ME aratási népszokásokat. A székelykeveiek három csoportja mutatkozott be: a Plébánia Művelődési és Hagyományápoló Csoportja énekes-verses összeállítással, a Szalmaszál IME kis- és nagytánccsoportja, valamint a Petőfi Sándor ME népdalkórusa.
Dél-Bánát magyar művelődési egyesületei, kultúrcsoportjai, anyanyelvápolói kemény munkát végeznek. A hagyományok, a vallás megőrzése segítik őket abban, hogy az erős szórványban is megmaradjanak magyarnak. Több mint egy évtizedes munkájuk meghozza gyümölcsét, hiszen az idei évben Versec ad otthont a vajdasági magyar művelődési egyesületek legnagyobb szemléjének, a Gyöngyösbokrétának és a Durindónak.
Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda