FORDULATOT INDÍTVÁNYOZNAK. Elkezdődött a visszaszámlálás: Szerbia uniós tagjelölti státusáról egy hónap múlva, december 9-én hozza meg döntését az Európa Tanács. Štefan Füle uniós bővítési biztos, mint ismeretes, október 12-én javasolta, hogy Szerbia megkapja a tagjelölti státust. Azzal a kitét...
A deklaráció belgrádi bemutatóján Čedomir Jovanović, az LDP elnöke arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való idő, sürgős és teljes fordulat kell a kosovói kérdés rendezésében, mert ,,ha Szerbia december 9-én nem nyeri el az uniós tagjelölti státust, Kosovóban nem marad egyetlen szerb sem, Szerbia pedig ismét önizolációba ájul''. A belgrádi rendezvényen az LDP elnöke nyilvánosan is felszólította Boris Tadić államfőt, hogy írja alá a Fordulat deklarációját. Az államfő még ugyanazon az estén egy a Kopaonikon megtartott összejövetelen visszaüzent: nem írja alá a kezdeményezést, ,,mert nem áll el a nemzeti érdekektől'. Tadić azt mondta, igen különösnek tartja, hogy ezek a ,,szélsőségesek' arra szólítják fel: adja fel a legitim állami és nemzeti érdekeket. Az LDP elnöke szerint Boris Tadić súlyos hibát követ el, amikor a Fordulat indítványát szélsőségesnek nevezi, s megkérdőjelezi az aláírók hazafiasságát. Nenad Čanak, a VSZL elnöke viszont így reagált a történtekre: meg tudja érteni Tadićot, mert ,,amikor valaki az ország legfontosabb funkcióját tölti be, akkor ezt kell szem előtt tartania, és vannak dolgok, amelyeket nem mondhat ki'...
A PARLAMENT ELÉ KERÜL? A szerbiai parlament Kosovo kérdésével foglalkozó bizottsága azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy dogozzon ki egy kötelező érvényű dokumentumot Kosovóval kapcsolatban, amelyről a parlamenti képviselők véleményt nyilváníthatnának. A szakbizottság múlt szerdai (november 2.) ülésén Borislav Stefanović, a Prištinával tárgyaló belgrádi küldöttség vezetője elutasította a parlamenti ellenzék vádját, hogy az eddigi tárgyalások a tartomány függetlenségének az elismerését jelentenék. Az ülésen nyomatékosította: szó sincs arról, hogy Belgrád ,,suba alatt' elismeri Kosovót mint független államot. ,,A feladat most az, hogy Belgrád megállapodjon Prištinával a brnjaki és jarinjei átkelőkről, a megoldás pedig már csak karnyújtásnyira van'.
Slavica Đukic-Dejanović, a Szerb Képviselőház elnöke ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: csak akkor hívja össze a parlament rendkívüli ülését, ha a szakbizottság állást foglal a kormány Kosovóval kapcsolatos jelentéséről.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE BELGRÁDBAN. November 3-án egynapos hivatalos látogatáson tartózkodott Belgrádban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. ,,Nem szabad megengednünk, hogy a múlt szelleme a hatalmába kerítsen bennünket. Fel kell újítani a párbeszédet Belgrád és Priština között. Mindegyik félnek részt kell vállalnia a kialakult feszültség enyhítésében és a tartós megoldás kidolgozásában. Az új válság, ami Észak-Kosovóban az erőszak nyomán alakult ki, mindannyiunk számára elfogadhatatlan' -- mondta a szerbiai parlamentben a képviselőkhöz intézett beszédében az EP elnöke. Szavai szerint ,,Szerbia Európa része, és nagyon közel áll ahhoz, hogy elnyerje az EU-tagjelölti státusát, illetve ahhoz, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbiában az európai úton ugyanolyan elszántsággal kell haladnia, mint amilyen elszántsággal Novak Đoković küzd a teniszpályán... Hiszem, hogy Szerbia vezető szerepet tölthet be a Balkánon... Mi csak arra várunk, hogy az unióban köszönthessük Szerbiát'. A Szerb Radikális Párt parlamenti képviselői Šešelj arcképével díszített, ,,Szerbia Šešeljt akarja' feliratú pólóban vettek rész az ülésen.
A parlament elnöke munkaebéden látta vendégül Jarzy Buzeket, s ezen a parlamenti frakcióvezetők közvetlenebb hangnemben, nyitottabban is elbeszélgethettek az EP elnökével. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője, a kisebbségi frakció vezetője az ebéden folytatott beszélgetésről nyilatkozott napilapunknak: ,,Elmondtam, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok többségének a 'jóvoltából' sajnos, sikerült elfogadni egy diszkriminatív restitúciós törvényt. Ugyanakkor azt is hozzátettem, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként a restitúciós törvényben fellelhető igazságtalanságot és diszkriminációt a rehabilitációs törvény képében sikerülhet eliminálni a szerbiai jogrendből'. A kosovói kérdéssel kapcsolatban ezen a beszélgetésen az EP elnöke egyértelműen fogalmazott: a Belgrád és Priština közötti párbeszédnek nincs alternatívája, ennek a dialógusnak a menete döntően befolyásolja Szerbia tagjelölti státusának elnyerését.
A LEBONTOTT HELYETT EGY ÚJAB BARIKÁD. Pénteken, november 4-én a KFOR újabb akcióba lendült, de mire az egyenruhásoknak sikerült eltávolítaniuk a brnjaki adminisztratív határátkelőnél levő barikádot, addig a szerbek emeltek egy másikat -- még magasabbat. Így a Zubin Potok és Ribariće települések közötti útszakasz továbbra is járhatatlan maradt. A KFOR értékelése szerint egy a szerbiai államvezetéssel összehangolt akcióról volt szó...