Visszaszámlálás
2011.11.09.
LXVI. évf. 45. szám
FORDULATOT INDÍTVÁNYOZNAK. Elkezdődött a visszaszámlálás: Szerbia uniós tagjelölti státusáról egy hónap múlva, december 9-én hozza meg döntését az Európa Tanács. Štefan Füle uniós bővítési biztos, mint ismeretes, október 12-én javasolta, hogy Szerbia megkapja a tagjelölti státust. Azzal a kitétellel, hogy Belgrád folytatja a párbeszédet Prištinával, és elkezdi a megállapodások alkalmazását és betartását. Október 12-e óta, mint tudjuk, Észak-Kosovo területén szinte semmi sem változott: a szerblakta községekben nem számolták fel a párhuzamos intézményeket; azokon a határátkelőkön, amelyeken barikádok álltak, ma is állnak, elbontásukban nem járt sikerrel a KFOR. ,,Ha Szerbia nem áll el az úttorlasz-stratégia támogatásától, akkor önmaga normális jövőjét öli meg' -- üzente a múlt szombaton, november 5-én az a csoportosulás, mely Fordulat néven mutatta be deklarációját. Az indítvány Szerbia Kosovo-politikájának gyökeres megváltoztatására szólítja fel a belgrádi hatalmat. A deklaráció kezdeményezője a Liberális Demokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Szociáldemokrata Unió, támogatója több civil szervezet, az aláírók között pedig olyan neves személyiségek vannak, mint Latinka Perović, Mirko Tepavac, Filip David, Svetislav Basara vagy Predrag Koraksić Korax.
A deklaráció belgrádi bemutatóján Čedomir Jovanović, az LDP elnöke arról beszélt, hogy nincs vesztegetni való idő, sürgős és teljes fordulat kell a kosovói kérdés rendezésében, mert ,,ha Szerbia december 9-én nem nyeri el az uniós tagjelölti státust, Kosovóban nem marad egyetlen szerb sem, Szerbia pedig ismét önizolációba ájul''. A belgrádi rendezvényen az LDP elnöke nyilvánosan is felszólította Boris Tadić államfőt, hogy írja alá a Fordulat deklarációját. Az államfő még ugyanazon az estén egy a Kopaonikon megtartott összejövetelen visszaüzent: nem írja alá a kezdeményezést, ,,mert nem áll el a nemzeti érdekektől'. Tadić azt mondta, igen különösnek tartja, hogy ezek a ,,szélsőségesek' arra szólítják fel: adja fel a legitim állami és nemzeti érdekeket. Az LDP elnöke szerint Boris Tadić súlyos hibát követ el, amikor a Fordulat indítványát szélsőségesnek nevezi, s megkérdőjelezi az aláírók hazafiasságát. Nenad Čanak, a VSZL elnöke viszont így reagált a történtekre: meg tudja érteni Tadićot, mert ,,amikor valaki az ország legfontosabb funkcióját tölti be, akkor ezt kell szem előtt tartania, és vannak dolgok, amelyeket nem mondhat ki'...
A PARLAMENT ELÉ KERÜL? A szerbiai parlament Kosovo kérdésével foglalkozó bizottsága azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy dogozzon ki egy kötelező érvényű dokumentumot Kosovóval kapcsolatban, amelyről a parlamenti képviselők véleményt nyilváníthatnának. A szakbizottság múlt szerdai (november 2.) ülésén Borislav Stefanović, a Prištinával tárgyaló belgrádi küldöttség vezetője elutasította a parlamenti ellenzék vádját, hogy az eddigi tárgyalások a tartomány függetlenségének az elismerését jelentenék. Az ülésen nyomatékosította: szó sincs arról, hogy Belgrád ,,suba alatt' elismeri Kosovót mint független államot. ,,A feladat most az, hogy Belgrád megállapodjon Prištinával a brnjaki és jarinjei átkelőkről, a megoldás pedig már csak karnyújtásnyira van'.
Slavica Đukic-Dejanović, a Szerb Képviselőház elnöke ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: csak akkor hívja össze a parlament rendkívüli ülését, ha a szakbizottság állást foglal a kormány Kosovóval kapcsolatos jelentéséről.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE BELGRÁDBAN. November 3-án egynapos hivatalos látogatáson tartózkodott Belgrádban Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke. ,,Nem szabad megengednünk, hogy a múlt szelleme a hatalmába kerítsen bennünket. Fel kell újítani a párbeszédet Belgrád és Priština között. Mindegyik félnek részt kell vállalnia a kialakult feszültség enyhítésében és a tartós megoldás kidolgozásában. Az új válság, ami Észak-Kosovóban az erőszak nyomán alakult ki, mindannyiunk számára elfogadhatatlan' -- mondta a szerbiai parlamentben a képviselőkhöz intézett beszédében az EP elnöke. Szavai szerint ,,Szerbia Európa része, és nagyon közel áll ahhoz, hogy elnyerje az EU-tagjelölti státusát, illetve ahhoz, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Szerbiában az európai úton ugyanolyan elszántsággal kell haladnia, mint amilyen elszántsággal Novak Đoković küzd a teniszpályán... Hiszem, hogy Szerbia vezető szerepet tölthet be a Balkánon... Mi csak arra várunk, hogy az unióban köszönthessük Szerbiát'. A Szerb Radikális Párt parlamenti képviselői Šešelj arcképével díszített, ,,Szerbia Šešeljt akarja' feliratú pólóban vettek rész az ülésen.
A parlament elnöke munkaebéden látta vendégül Jarzy Buzeket, s ezen a parlamenti frakcióvezetők közvetlenebb hangnemben, nyitottabban is elbeszélgethettek az EP elnökével. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője, a kisebbségi frakció vezetője az ebéden folytatott beszélgetésről nyilatkozott napilapunknak: ,,Elmondtam, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok többségének a 'jóvoltából' sajnos, sikerült elfogadni egy diszkriminatív restitúciós törvényt. Ugyanakkor azt is hozzátettem, hogy az elmúlt hetek tárgyalásainak eredményeként a restitúciós törvényben fellelhető igazságtalanságot és diszkriminációt a rehabilitációs törvény képében sikerülhet eliminálni a szerbiai jogrendből'. A kosovói kérdéssel kapcsolatban ezen a beszélgetésen az EP elnöke egyértelműen fogalmazott: a Belgrád és Priština közötti párbeszédnek nincs alternatívája, ennek a dialógusnak a menete döntően befolyásolja Szerbia tagjelölti státusának elnyerését.
A LEBONTOTT HELYETT EGY ÚJAB BARIKÁD. Pénteken, november 4-én a KFOR újabb akcióba lendült, de mire az egyenruhásoknak sikerült eltávolítaniuk a brnjaki adminisztratív határátkelőnél levő barikádot, addig a szerbek emeltek egy másikat -- még magasabbat. Így a Zubin Potok és Ribariće települések közötti útszakasz továbbra is járhatatlan maradt. A KFOR értékelése szerint egy a szerbiai államvezetéssel összehangolt akcióról volt szó...

Hessen és Vajdaság együttműködése

Újvidéken november 4-én kerül sor a németországi Hessen tartomány parlamenti küldöttségének, és a Vajdaság tartomány küldöttségének az első találkozójára, melyen máris fontos eredményeket értek el. A találkozót követő sajtótájékoztatón Norbert Kartmann, a német tartomány parlamentjének elnöke, és Egeresi Sándor arról számolt be, hogy megállapodtak: a két tartomány brüsszeli irodája hamarosan felveszi egymással a kapcsolatot, a következő találkozóra pedig már egy a két régió közötti széles körű együttműködést szolgáló tervezet részleteiről tárgyalnak.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..