Vissza az 1990-es évekbe!
BRENNER János
2013.08.21.
LXVIII. évf. 34. szám
Vissza az 1990-es évekbe!

Furcsa, de igaz: a XXI. század második évtizedében a határ menti kül- és belkereskedelem visszahozza a XX. század utolsó évtizedében dívó szürke- és feketekereskedelmi formákat, velük együtt pedig a csempészetet is.

Az ország északi részén egyre jobban visszanyeri egykori jelentőségét a szabadkai bolhapiac. A bánáti oldalon, nagyjából a Temes folyótól délre eső határrész közelében fekvő helységek jeles „kereskedői” jobbára a pancsovai ócskapiacon adnak egymásnak és vevőiknek naponként találkát. A Boszniával határos területek lakossága érdekes dolgot művel: a szomszéd országba jár vásárolni szerbiai árut, mivel az ottani alacsony árrés és kedvezmények miatt a nálunk gyártott csokoládétól a műszaki cikkekig minden olcsóbban kapható, mint itthon. Az ország déli részeinek „civil importőrei” olcsóbban és korábban hoznak az országba konyhakerti veteményeket meg gyümölcsféléket, mint ahogy azok itthon megteremnének — így használják ki Macedónia kedvező éghajlati lehetőségeit, a Vajdaságban pedig legfeljebb azon mérgelődhetünk, hogy ezzel a mi termelőinket károsítják meg. Ez a szürke-fekete csempészáru eljut a szabadkai piacokra is. Ugyanezt teszik a Bulgáriával és Romániával határos zugkereskedők is, akik kínálatukat ruházati és műszaki cikkekkel egészítik ki.
A horgosi határátjárót használó utasaink a század elejétől kezdve őszintén örültek annak, hogy fogyatkozóban van a röszkei oldalon az áfások sora az itthoni, javuló gazdasági helyzetnek hála. Ez a sor most ismét lendületesen növekszik. Arról van szó, hogy Magyarországon az árrés 30 százalék körül mozog, tehát aki be akarta hozni megvásárolt cikkeit, az egy külön sorba állt, hogy szomszédjaink visszafizessék neki az áfát. Na mármost az áru ilyen módon behozva olcsóbbá vált, mint termelésének helyén, s ha az áfázó ember az áfa értékét megosztotta itteni vásárolójával, ő is és a vevő is jól járt.
Ennek a romló helyzetnek mi a következménye? Évente 2000 kiskereskedő zárja be boltját az országban. A fentiek szerint behozott szürke-fekete csempészáru után a kereskedő nem fizet se adót, se hazai áfát, se akcizát, vámot is alig, s ezzel legalább kétmilliárd euróval károsítja meg a ország költségvetését. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen az illegális úton naponta egymillió euró értékű élelmiszer jön az országba.
Érdemes néhány árkülönbségre rámutatni. Az első szám az ócskapiaci, a második az üzleti árat jelöli: a sajt 500/800, a füstölt kolbász 500/900, a teakolbász 800/1200, a dezodor 200/300, a virsli 250/350, a csokoládé 70/110, a margarin 90/130, a vécépapír 180/280 dinárba kerül a szokásos csomagolásban.
Mindeközben a kormány lejátszotta szerepét Koszovó ügyében, és már hetek óta önmagával foglalkozik, vagyis azzal, hogy ki legyen és ki ne legyen miniszter.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..