A nehéz helyzetben levő gazdaság esetleges szanálásának lehetőségén kívül ismételten visszatért a szerb politikába az ország nagy dilemmája, az Oroszország vagy Európa kérdése. Úgy tűnik, a politikai elit továbbra is egyszerre két lovat akar megülni. Hogy ez meddig lesz sikeres, egyelőre kérdéses. A DP-ben újabb belharc alakult ki, miközben egyre több adat lát napvilágot a szerb gazdaság valós állapotáról.
Dačić és az oroszok
Ivica Dačić szerb külügyminiszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem vezethet be szankciókat Oroszország ellen, mert annak idején Moszkva sem tett ilyet Szerbiával. „Arra törekszünk, hogy kiegyensúlyozott véleményünk legyen. Vučić miniszterelnök és én ezt elmagyaráztuk Catherine Ashtonnak, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. A mi álláspontunknak két alappillére van. Az első az, hogy Szerbia tiszteli minden ENSZ-tagállam területi integritását, így Ukrajnáét is. A másik pedig az, hogy Szerbia nem vezethet be szankciókat Oroszország ellen, mert az oroszok sem vezettek be hazánk ellen embargót. Ez az egyensúlyozás a mi nemzeti érdekünk” — nyilatkozta az egyre jobban eldurvuló ukrán válsággal kapcsolatban Dačić. (Tanjug)
Meglepődött
Zorana Mihajlović kormányalelnök, építészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter a múlt héten igencsak meglepődött, amikor nem bejelentett ellenőrzést tartott az Ub—Lajkovac szakaszon, ahol a Szerbiát Montenegróval összekötő leendő autópálya épül. Az történt ugyanis, hogy az építkezésen a miniszter asszony mindössze néhány munkást talált. A kormány alelnöke arra hívta fel az ott dolgozók figyelmét, hogy a szerb állam a munkálatokat az adófizetők pénzéből fedezi. Az út már több mint három éve épül, de sehogy sem készül el. (Tanjug)
Pajtić és Đilas belharca
Bojan Pajtić vajdasági tartományi kormányfő, a Demokrata Párt elnökhelyettese a múlt héten hivatalosan is bejelentette, hogy jelöltetni fogja magát a párt elnökének. Az újságíróknak elmondta, hogy erre azután szánta rá magát, hogy a kosovói, a vajdasági, a belgrádi és a közép-szerbiai pártszervezetek őt jelölték erre a posztra. „Ma formálisan is elfogadtam a városi és a községi szervezetek javaslatát, hogy a Visszatérés a jövőbe kampánnyal elmagyarázzuk azt, hogy mi a DP víziója, hol a helye az új politikai helyzetben” — mondta minderről Pajtić. (Tanjug)
A szerb diéta
A Blic napilap arról közölt összeállítást, hogy Szerbia átlagpolgára a múlt évben 14 kg-mal kevesebb húst, és 20 kg-mal kevesebb kenyeret evett. Tejből is kevesebb fogyott, nyolc literrel. Ezek az adatok különösen európai összehasonlításban sokkolóak. Míg Szerbiában egy polgár évente 35 kg húst eszik, addig Németországban 90-et, Görögországban 83-at, Olaszországban 91-et, Franciaországban pedig 102-t.
— Válság idején az emberek a biológiailag értékes élelmiszereket kevésbé értékesekkel váltják fel. A lakosság szegényebb rétegeiben drasztikusan csökken a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfogyasztás. Csakhogy nálunk már a kenyér és a burgonya fogyasztása is csökken — mutat rá az áldatlan állapotokra Milovan Brkić technológus. (Blic)
Radulović: Katasztrofális intézkedések
Saša Radulović volt gazdasági miniszter szerint az Aleksandar Vučić miniszterelnök által javasolt gazdasági intézkedések katasztrofálisak, ilyesmivel már próbálkoztak, s nem fog eredményt hozni. Radulović úgy véli, hogy az ország legnagyobb baja az a parazita pártrendszer, amelyet a pártok építettek ki, s amelynek következtében mintegy 780 000 ember a közszférában helyezkedett el. „Ha százezer embert elbocsátanának, az mintegy másfél milliárd euró megtakarítást eredményezne. Ez a mi költségvetési hiányunk. Ezt a rendszert Boris Tadić hozta létre, Vučić pedig tökéletesítette” — mondta Radulović. A volt miniszter szerint a fizetés- és a nyugdíjcsökkentés hiba lesz, mivel nem lehet úgy konszolidálni az államháztartást, hogy csökkentik a fogyasztást, az adókat pedig emelik. A volt miniszter arra is figyelmeztetett, hogy az állam eladósodottsága 43-ról 69 százalékra növekedett, s a továbbiakban is emelkedni fog. (Beta)
