Ha valaki szeret nosztalgiázni, jobb helyet keresve sem talál, mint a beodrai Žeravica Múzeum. Százéves traktor meg még legalább másfél száz egy kissé fiatalabb, gőzgépek, cséplőgépek, oldtimerek, motorok és kerékpárok, tévé- és rádiókészülékek, fényképezőgépek, babakocsik, mosógépek, porszívók, csillárok, írógépek, gramofonok, kályhák, játékok, hangszerek, edények, iskolai felszerelés, régi mesterségek kellékei — és James Bond. Néhány óra ámuldozás és időutazás, élmény az előttünk álló, hosszú, sötét hetekre.

A beodrai Žeravica Múzeum udvara is ámulatba ejtő

Beodra nincs a világ végén, a bő hat és félezer lakosú falu Törökbecse községhez tartozik, és megannyi látnivalót kínál, hogy csak a Karátsonyi-kastélyt, a monumentális, kéttornyú katolikus templomot meg a három és fél ezer négyzetméteren elterülő Žeravica Múzeumot említsem. Nem mellesleg a falu szomszédságában található az aracsi pusztatemplom, így egy egész napos kirándulást is tervezhetünk Közép-Bánát ezen részébe. A helyiek kedvesek, segítőkészek, szívesen útba igazítják az arra járót, magát a múzeumot pedig könnyű megtalálni, hiszen táblák mutatják, merre menjünk. Az intézmény egy autó-márkaszerviz keretében/mellett működik, a 200 dináros belépőjegyet is ott tudjuk megvenni. Már az udvarban is akad bőven látnivaló, hát még ha az ember belép az épületbe! Szombaton egy előre bejelentkezett csoporthoz csatlakozva nézhettem meg a „kismillió” kiállított tárgyat, Ivana Zec kurátor vezetésével.

A titkos ügynök irodája a James Bond-emlékházban

A hatalmas földszinti rész a mezőgépek és a járművek világa, a legrégebbi traktor tavaly volt százéves: az 1920-ban gyártott amerikai Hart-Parr 30 méltán vonzza a tekintetet, akárcsak például az 1884-ben Lincolnban gyártott gőzgép vagy az 1938-ban Budapesten készített Robus traktor, melynek maximális sebessége 8,5 km/h! Ivanától megtudjuk, hogy a múzeumban őrzött 1925-ös gyártmányú Epple & Buxbaum gőzgép a Dungyerszky család tulajdonában állt. (A múzeum minden egyes tárgya a mi vidékünkön teljesített szolgálatot!) A plafonról lelógatott Puch kerékpárt is alaposan szemügyre kell venni, a motorok sokasága közül pedig engem az 1950-ben Németországban gyártott BMW ejtett rabul. Mindannyiunk kedvence, a Fityó hófehéren fénylik egy Tomos csónakmotor és egy benzinkút társaságában — tetején a csomagtartón ősrégi koffer, mintha csak a hetvenes-nyolcvanas évek jól szituált családja indulásra készen állna a jól megérdemelt tengerparti nyaralásra! Alig néhány lépésre gyermekkorom egyik kedvenc játéka, a piros szemű, kék guminyuszi mosolygott rám egy vitrinből, megannyi játékkal körülvéve. Jé, az ott egy porszívó (csak a miénk zöld volt), amott meg mennyi petróleumlámpa, hát ott fent az a rengeteg babakocsi!

BMW motor 1950-ből

Ivana közben mesél, magyaráz, időnként beüzemel egy-egy gépezetet, és azt is elmondja, hogy évente rendeznek egy bemutatóval összekötött időutazást, melyen felvonultatják, üzembe helyezik a birtokukban lévő traktorokat, gőzgépeket, oldtimereket.

— A múzeum tulajdonosa Čedomir Žeravica, aki gyűjtőszenvedélyét édesapjától, az első traktorgyűjtemény létrehozójától, Milivojetól örökölte — meséli Ivana Zec. — A családtól a II. világháború után elkobozták a vagyont, a többi közt azt a traktort is, amely hosszú évekkel később Milivojét tettekre késztette: a családi albumot lapozgatva a férfi rábukkant egy kisgyermekkori fotójára, amint egy 1924. évi gyártmányú Fordson 10-20 HP traktoron ül. Eltökélte, hogy mindenáron szerez egy ilyet a gazdaságba, és miután talált egyet, ugyanabban az udvarban még néhány régi, használaton kívüli traktorra bukkant. Így kezdődött 1978-ban az ipari fejlődést bemutató múzeum története. Az ötletet Čedomir fejlesztette európai szinten egyedülállóvá, és a nagyközönség 1991-ben csodálhatta meg először a tárlatot.

Mindannyiunk kedvence: a Fityó

Az emeleti rész a régi mesterségeket mutatja be: a kereskedő, mozigépész, köteles, kalapos, szobafestő, cipész, takács, lakatos, bádogos, fényképész, gyógyszerész, szűcs, tv-szerelő, villanyszerelő, méhész, pék, szódás, kárpitos, órás, borbély, cukrász, szabó, kovács, vendéglátós, kádár, bognár, hentes… kellékeit és szerszámait vehetjük szemügyre, a karzat egyik végében egy régi iskolai osztályterembe csöppenünk, a másikban pedig erősítők, hangosítók és hangszerek közé.

Gyermekkorunk porszívója: Progress Sloboda Čačak

A látnivalók sora ezzel korántsem ér véget: az udvarban helyet kapó kávézóban Ivana egy új történetbe kezd: James Bondéba, a világhírű 007-es ügynökébe, akinek a karakterét Ian Fleming brit író, újságíró, a II. világháború tengerésztisztje és hírszerzője alkotta meg, 1953-ban megjelent Casino Royale című könyvében. Nos, hogyan került James Bond Beodrára? Duško Popov néven itt született, pontosabban Titelen, 1912-ben, az akkori Osztrák—Magyar Monarchiában, a család hamarosan Dubrovnikba költözött, a fiút Angliában, Franciaországban, Németországban iskoláztatták, a nagyszülőknek pedig Beodrán volt házuk, melyet később a Žeravica család megvásárolt — miután a történetet végighallgatjuk, ide is beléphetünk. Popov. Duško Popov — olvasható a ház bejárati ajtaja felett, belépve pedig megnézhetjük a nőcsábászról szóló cikkek másolatát, Duško íróasztalát, fényképeit, családi ereklyéit. A kettős ügynök Popov 1981-ben halt meg Franciaországban, két házasságából négy fia született, egyiküknek, Markónak sikerült a 2000-es évek elején hozzájutnia apja majd 3000 oldalas dossziéjához. A család egyébként évente egyszer, védőszentje ünnepén, Beodrán jön össze — meséli Ivana, aki részletekbe menően ismerteti Popov kettős ügynöki karrierjét, és azt is elmondja, honnan ered a 007-es megjelölés. Nem árulom el, ha kíváncsiak a történetre, látogassanak el Beodrára!

A múzeumnak egyébként impozáns honlapja is van, kattintsanak a www.muzejzeravica.org linkre, ahol szétnézhetnek a kiállított tárgyak között, és megtalálhatják a pazar, egyedülálló intézmény elérhetőségeit és látogatási idejét is.

A Citroën Ami 6-ot fent babakocsik veszik körül

Látkép az emeletről

Egykor volt tanterem és taneszközök

Régi mesterségek kellékei