Mivel a bejegyzésből kiderült, igazi hagyományőrző, -átadó „workshopról” van szó, a beszélgetést a régi időkben folyó disznótorok megidézésével, illetve azzal kezdtük, hogy a munka során vannak gyermekekhez, lányokhoz és legényekhez, illetve felnőtt férfiakhoz és nőkhöz köthető szokások.

A jókedvű társaság egy része

* A disznótoroknál is megvolt, hogy ki mit csinálhat?

— Természetesen a disznótorban is pontosan lehetett tudni, kinek mi a feladata. A nagyobbacska fiúgyermekek már a tűzzel foglalatoskodhattak, így tanulták meg, milyen intenzíven kell a tüzet éltetni, hogy ne forrjon el az abalé vagy ne égjen meg a töpörtyű. Az apróbb gyermekek és a kislányok a konyhán szorgoskodtak, ott sajátíthatták el a szakácstudományt, a férfiak a disznóöléssel, az asszonyok a konyhában a reggeli készítésével voltak elfoglalva. Egykoron a disznóölés fortélyait nemzedékről nemzedékre lehetett elsajátítani, és igen nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Ennek oka abban rejlett, hogy disznótorokkor tették el az egész évre való húst és zsírt. A téli időkben nem is történt semmi más, az egyetlen esemény a disznótor volt, ez nyújtott egy kis változatosságot a szürke hétköznapokban, mert amikor egy családot disznótorba hívtak, azt illett viszonozni. Sűrűn jártak egymáshoz disznótorokba, ahol a dolgos, segítő kezekre mindig nagy szükség volt, de a disznótor egyúttal össze is kovácsolta a rokonokat, jóbarátokat. A meghívottakból került ki a böllér, a pörkölő, az asszonyokból pedig azok a „tudósók”, akik a kolbász- és hurkabelet olyan szakszerűen tudták kimosni, kipucolni, kikaparni, hogy a beletöltött hús még késő nyáron is fogyasztható volt. A disznótor általában hajnalban kezdődött és éjfél körül ért véget. Sok helyen a társaság férfi tagjai egy-két kártyapartira is leültek, és ezzel együtt tartott körülbelül éjfélig a disznótor. Illett kóstolót is adni a disznótorban serénykedő embereknek, sokszor a szomszédoknak is jutott belőle. A babona szerint azért adják vagy küldik a távolabbi rokonnak a kóstolót, hogy jövőre is legyen mit vágni a gazdának. A kóstoló általában hurka, kolbász, töpörtyű és disznópaprikás volt. A babonához tartozik még a hízó lépéből való jóslás, mely szerint ha a hízó lépe a végén volt keskenyebb, és nem a közepén vagy az elején, akkor a tél vége hideg lesz. A disznótor se múlhatott el rigmusok nélkül, melyek még érdekesebbé tették az eseményt. Az összegyűlt gyereksereg ilyenkor kántálni szokott, ezzel a szöveggel: Sütik itt a kismalacot, jól érzem a szagát, pajtásaim is várják a hátulsó combját!, vagy pedig Tudom, disznót öltetek, kolbászt, májast töltöttetek, ha engem be nem engedtek, több disznótort ne érjetek! Merem állítani, hogy itt Bánátban még vannak hagyományos disznótorok, melyek családon, rokonságon belül történnek, és hasznos alkalmak, hogy együtt legyen a család.

A húsdarálás a férfiak feladata

* Az egyik fotó, melyre felkaptam a fejem, éppen a bélpucolást örökítette meg…

— A bélmosás az idősebb asszonyok dolga volt, ami némiképp logikus is, hiszen az évek során összegyűjtött tapasztalat alapján már tudták, hogyan kell a belet mosni, majd kaparni úgy, hogy megfeleljen a higiénia szempontjainak is. A bélmosáskor az idősebb asszony maga mellé vett egy-két fiatalabb asszonyt, akik segédkeztek az öblítéskor, valamint a kaparásban, hiszen ezt a bonyolult műveletet csak sokára lehet megtanulni. Jómagam egész kislány koromban ott segédkeztem a keresztanyám mellett, akitől elsajátítottam ezt a tudományt.

Lássuk, lyukas-e a kolbászbél?

* Tehát nemrégiben disznótorban voltatok, ahol átadhattad a tapasztalataidat…

— Abban a szerencsében volt részünk, hogy hivatalosak voltunk egy disznótorba Magyarországon, mégpedig egy Kaposvár melletti kis faluba. A fiunk és a menyünk rezidens orvosok, az egyik, úgyszintén rezidenskollegájuk fejében megszületett az ötlet, hogy minden évben szerveznek egy disznóölést, melyre a volt évfolyamtársaikat, most már rezidens orvosokat, valamint barátokat hívnak meg. Az idén is ez történt, és amellett, hogy falun nevelt, egészséges körülmények között tenyésztett, természetes táplálékkal etetett disznót vágtak, teljes két napot együtt töltöttek. Ebbe a fiatalokból álló orvostársaságba invitált meg bennünket a szervező, mert egy családi látogatás alkalmával beszélgettünk a régi disznótorokról, és meséltük, hogy nálunk, Bánátban hogyan szokott ez lenni. Én említettem a disznóbél mosását, melyről mindenki hallott, tudták, hogy régen létezett ilyesmi, de nem látták élőben, a férjem pedig sok disznótorban böllérkedett, és a húsfeldolgozás minden csínját-bínját ismeri. Felidéztük a szép emlékeket, vicces történeteket, és a fiatalok úgy vélték, szükségük van a mi tudásunkra, tapasztalatunkra, segítségünkre. A meghívás feletti örömünket tetézte, hogy a menyünket is érdekelte a dolog, meg akarta ismerni és tanulni a disznóvágás fortélyait, köztük a bélmosást is, hiszen valamikor az volt az asszonyok dolga. A disznótorban a férjem a legényeket, férfiakat tanítgatta, mit hogyan kell vágni, csinálni. Szerencsénkre a fiunk már jártas ezekben a munkákban, és nagy segítség volt az édesapja mellett. Én pedig a lányokat és a fiatalabb asszonyokat tömörítettem magam köré, megmutattam nekik a bél szétszedését, a máj eltávolítását, azt, hogy az epét hogyan kell leszedni, mire kell vigyázni, a vékonybelet hogyan fejtsük le, a vastagbéllel mi a teendőnk, milyen a magyar népmeséből ismert kisgömböc, és hogy milyen szépen, pókhálószerűen szétteríthető a bíborháj, melybe egyes házaknál a kásás hurkát csavarják. Amikor pedig ezekkel készek voltunk, akkor a vékonybél mosása és langyos vízzel való öblögetése volt soron, majd a megfelelő hosszúságokra feldarabolva megkezdtük a bélkaparást. Igaz, hogy fúvószál hiányában szívószálat használtunk, de jövőre eredeti, nádból készült fúvószálról gondoskodom, mellyel valamikor is felfújták a kikapart belet, hogy megnézzék, nem szakadt-e el valahol, vagy elég tiszta-e. Mondanom sem kell, mekkora sikere volt a tanításomnak, és nagy volt az öröm, amikor egy-egy kolbásznak való, kitisztított bél felfújva, ballonszerűen kígyózott a langyos vízben. Mint a fiatal lányok végül megfogalmazták: egy igazi workshopon vettek részt. És az is leszögezhető, hogy a fentiekben elmondott disznótor egy igazán sikeres team buildingként zárult.

Az pedig már most biztosra vehető, hogy a kis társaság jövőre is szervez disznótort!

A mai disznótorokban ilyen már nincs: bélmosás

Indul a kolbásztöltés