Vihar egy emlékmű körül

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Vihar egy emlékmű körül

Barát István fotójaAmikor március 13-án Adán felavatták azt az emlékművet, melyen Damjanich János szerb származású mártír honvédtábornok domborműve látható, még senki sem gondolta, hogy ez az esemény mekkora ''vihart” vált ki. Simó Ágoston keramikus alkotását a magyarországi t...

Barát István fotója

Amikor március 13-án Adán felavatták azt az emlékművet, melyen Damjanich János szerb származású mártír honvédtábornok domborműve látható, még senki sem gondolta, hogy ez az esemény mekkora ''vihart” vált ki. Simó Ágoston keramikus alkotását a magyarországi testvértelepülés, Budakalász ajándékozta Ada községnek. Az ünnepségen többek között részt vett Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke is, aki beszédében a korabeli történésekre utalt, valamint a népek közötti bizalom, megértés és tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Egyébként az emlékmű alapkövét még tavaly október 6-án, az aradi vértanúk tiszteletére tartott megemlékezésen helyezték el az adai önkormányzat és Budakalász város tisztségviselői.
A belgrádi média, vagy legalábbis egy része, március 15-e után kezdett el arról cikkezni, hogy az adai Damjanich-emlékművet a szerbek provokációnak tartják. Az egyik szerb nyelvű napilap március 16-án Botrány felcímmel jelentette meg az írását, amely - hatalmas betűkkel - ezt a címet viselte: Emlékmű a szerbgyilkosnak! Ebben többek között arról értesítik az olvasókat, hogy Adán emlékművet kapott ''János Jovan Damjanich magyar hős, aki a Szerbia elleni harcban vezette a seregét”. Sőt, az újságírónő szerint a honvédtábornok a következőket jelentette ki: ''A szerbeknek nem kellene létezniük, és nem nyugszom addig, amíg a világban az utolsó szerb is halott nem lesz. Amint ez megtörténik, magamat is megölöm.” A rövid, de annál célratörőbb összeállításban arról is szó van, hogy a Mérges Vipera gúnynévvel illetett Damjanichot a szerbek árulójának tartják. Ugyanez az újság a másnapi számában már nyíltan uszított az emlékmű ellen. Mert mi másnak nevezhetjük, ha egy szövegnek a ''Romboljátok le a szerbgyilkos emlékművét!” a címe? Pár nap múlva viszont hatalmas felfedezést tettek, rájöttek ugyanis arra, hogy Vajdaság több településén is létezik Damjanich utca.
Az adai polgármester a későbbiekben nem volt hajlandó nyilatkozni a témáról, de a szerb média első megkeresésére állítólag azt mondta, ő sem tudta, ki volt Damjanich.
A dombormű avatása után nemcsak a népszerű közösségi oldalon, a Facebookon hoztak létre csoportot Mi, akik úgy gondoljuk, Damjanich János szobra nem való Adára címmel, hanem elkezdtek érkezni a szerb pártok tiltakozó közleményei is. A Szerb Megújhodási Mozgalom vajdasági bizottsága azonnal a ''szobor” eltávolítását kezdeményezte, mivelhogy veszélyezteti a szerbek és magyarok jószomszédi viszonyát. A követeléshez csatlakozott a Szerb Haladó Párt adai községi bizottsága is. Stanka Mihajlov községi képviselő, a helyi pártszervezet elnöke szerint Damjanich János közismerten szerbellenes volt, amiről a történelemkönyvek is tanúskodnak. Bejelentette, aláírásgyűjtésbe kezdenek az emlékmű lebontása érdekében. A sorból nem maradt ki a Vajdasági Szociáldemokrata Liga sem, amely Egeresi Sándorhoz, a Tartományi Képviselőház elnökéhez, dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz és Bilicki Zoltán adai polgármesterhez intézett nyílt levelében fejezte ki nemtetszését: ''Amint ellenezzük, hogy Újvidéken szobra legyen a bizonyítottan gyilkos és antiszemita Jaša Tomićnak, ugyanúgy ellenezzük az adai Damjanich-emlékművet is, mert történelmi tény, hogy olyan személyről van szó, aki tábornokként a háborúban civileket, asszonyokat és gyerekeket ölt meg.”
Mint látható, mindenki a történelmi tényekre hivatkozik, de hogyan vélekednek maguk a történészek? Úgy tűnik, erre csak a magyar média kíváncsi. Zoran Janjetov belgrádi történész például kijelentette a Pannon Tv-nek, hogy az emlékhely állítása egyesek számára provokációnak tűnhet, de Damjanich János tetteit a saját idejében kell értékelni, hiszen az 1848-as magyar forradalom nemcsak a magyarokat gyűjtötte egybe, hanem más nemzetek képviselőit is.
Időközben megszólaltak az adai önkormányzat vezetői is. A Magyar Szó írása alapján Bilicki Zoltán polgármester (DP) és Világos Tibor polgármester-helyettes (VMSZ) nyilvánosságra hozta: az alapkőletétel óta eltelt fél évben senki sem tiltakozott, sőt, tavaly a községi képviselő-testület, melynek két tanácsnoka a Szerb Haladó Párt tagja, egyhangúlag megszavazta az emlékmű felállítását.
Stanka Mihajlov beismerte: elképzelhetőnek tartja, hogy korábban elfogadták a határozatot, de csak azért, mert nem tudták, kiről és miről szavaznak, illetve a községben többséget képező magyarság iránti tiszteletből. Hozzátette azt is, hogy nem akarják lebontatni az emlékművet, csupán azt kérik, hogy távolítsák el róla a Damjanich Jánost ábrázoló domborművet. Kerüljön a helyére egy másik híres magyar személyről készült alkotás, például Petőfi Sándor arcmása.
Ugyanez a követelés hangzott el azon a tiltakozó összejövetelen is, amelyet az SZHP hívott össze a hétvégén Adán. Pontosabban kiegészült azzal, hogy állapítsák meg az elöljárók felelősségét is. Stanka Mihajlovon kívül felszólalt Dragan Bajšanski, aki szintén a községi képviselő-testület SZHP-s tanácsnoka, Ladislav Tomić és Kismarton Ottó, a párt tartományi, illetve szerb parlamenti képviselője, valamint dr. Branislav Blažić, a párt egyik vezetője. Valamennyien arra hivatkoztak, nem ők azok, akik összetűzést kívánnak szítani a községben békében élő magyarok és szerbek között, mert a pártjuk nemcsak az országot, hanem a nemzetek közötti jó viszonyt is építeni akarja. De mivel megsértették a nemzeti büszkeségüket, azt elvárják, hogy az illetékesek minél előbb távolítsák el az emlékművet. Ha ez nem történik meg, akkor legközelebb sokkal tömegesebb nagygyűlést szerveznek. Többek között elhangzott az is, hogy a megoldás érdekében párbeszédet kezdeményeznek a Vajdasági Magyar Szövetséggel, és magyarázatot várnak Egeresi Sándortól, a tartományi parlament elnökétől.
A megmozduláson egyébként alig száz személy vett részt, miközben a magyarok kisebb csoportokban a háttérben szemlélődtek és beszélgettek. Néhányukat megkérdeztem, hogyan vélekednek az eseményről. Méreg ez a népnek - mondták egyszerűen, és hozzátették: a tiltakozók között alig láttak adait. Attól is félnek, hogy ezek után valakik megrongálhatják vagy össze is verhetik az emlékművet.
Hiszen mindannyian ismerjük a mondást: aki szelet vet, vihart arat.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Vihar egy emlékmű körül
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2017.07.26.
  • LXXII. évfolyam 30. szám
Facebook

Támogatóink