A regionális piacra való szerb „kitörés” eszközeként meghirdetett vállalat eddig kizárólag a belföldi piacon működött, miközben sem a magyar tulajdonos MVM ONEnergy, sem a Szerbiai Gázszolgáltató (Srbijagas) nem adott magyarázatot a veszteséges működés okaira.

Fotó: Kartali Róbert

A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint a Serbhungas földgázt eddig kizárólag a Srbijagastól vásárolt, miközben nem látható, kik voltak a legfontosabb vevői. Dragan Vlaisavljević energetikai szakértő szerint nehezen indokolható a konstrukció, mivel ugyanazon a piacon működő cégekről van szó, és nem világos, mi akadályozza a Srbijagast abban, hogy ugyanezt a tevékenységet leányvállalat létrehozása nélkül végezze.

A Serbhungasban a magyar félnek 51 százalékos, a szerbnek pedig 49 százalékos tulajdonrésze van. Az alapításkor összesen 200 000 euró alaptőkét helyeztek el, melyet később mintegy 2 millió euróra emeltek. A szerb állami vállalat ehhez a szerb kormány jóváhagyásával további 882 000 eurót adott, míg a magyar fél körülbelül 918 000 euróval járult hozzá a tőkeemeléshez.

A Serbhungas árbevétele évről évre nőtt, 2025-ben mintegy 42,4 millió eurót tett ki, ennek ellenére minden üzleti évet veszteséggel zárt. 2025 végére a vállalat vesztesége elérte a 627 000 eurót.

A pénzügyi jelentésekből az is kiderül, hogy a vállalat minimális létszámmal működik, de az alkalmazottak fizetése jóval meghaladja a szerbiai átlagot. Az első két évben a cégnek egyetlen alkalmazottja volt, akinek havi fizetése 2024-ben átlagosan 11 500 eurót tett ki, azaz mintegy a tízszeresét a szerbiai átlagbérnek. 2025-ben még egy munkavállalót felvettek, és a két személy bérére összesen mintegy 109 000 eurót fordítottak. Emellett jelentős összeget költöttek úgynevezett egyéb személyi kiadásokra, melyekbe a többi között a nem állandó alkalmazottak díjazása, az igazgatók és a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja, valamint az üzleti utak és a közlekedési költségek tartoznak. Erre 2025-ben mintegy 325 000 eurót fordítottak.

A Szerbiai Gázszolgáltató működését rendszeresen bírálják az állami pénzügyi ellenőrző szervek, köztük az Állami Számvevőszék és a Fiskális Tanács. A vállalat hagyományosan a legnagyobb veszteséggel működő állami cégek között szerepel: 2024-ben a 11. helyen állt több mint 140 millió eurós veszteséggel. Működésének finanszírozásához banki hiteleket vesz fel, melyekre az állam vállal garanciát, majd később maga törleszti az adósságokat. A Fiskális Tanács becslése szerint csak 2026-ban mintegy 140 millió eurónyi bankadósság terheli majd a szerb állami költségvetést a gázszolgáltató miatt.

A Serbhungas nem az egyetlen leányvállalata a Srbijagasnak: a szerbiai cégnyilvántartás 2024. évi jelentése szerint további 17 kapcsolt vállalat működik a szerb állami gázipari vállalat égisze alatt. A legutóbbit, a Gas Infrastruktura nevű céget 2025 őszén alapították azzal a céllal, hogy átvegye a szerbiai gázinfrastruktúra kezelését.

A szerb–magyar együttműködés mindezek mellett a gáz tárolására is kiterjed: 2022 óta Szerbia magyarországi tárolókapacitásokat bérel, mivel saját területén nincs elegendő gáztárolója. Mindkét ország jelentős mértékben függ az orosz földgázimporttól: Szerbia a szükségleteinek több mint 80 százalékát, Magyarország pedig 2025. októberi adatok szerint mintegy 95 százalékát fedezi orosz forrásból.