home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Veszélyben a kjokusin karate
Tóth Tibor
2022.12.19.
LXXVII. évf. 50. szám
Veszélyben a kjokusin karate

A horgosi Kyokushin Karate-Oyama Dojo Center 1989. június 11-én alakult meg. Kezdetben a tagok száma harminc körül mozgott, majd ez a szám, a külföldre való kivándorlás következtében, jócskán megcsappant. Az elmúlt harminchárom év bővelkedett sikerekben. Az egyik legeredményesebb idénynek a 2015. évet lehet nevezni, amikor az egyesület tagjai 12 arany-, 7 ezüst- és 8 bronzérmet nyertek a különféle versenyeken, egy évvel később pedig már egy Balkán-bajnoki bronzérem is a horgosi klub tarsolyába került. A klub alapítója sensei Nagygyörgy Zoltán a közelmúltban kéréssel fordult hozzánk, elfogytak ugyanis a tanítványok, ő pedig a karate ezen válfaját tovább szeretné adni a fiataloknak.

A kiváló szakembertől sosem állt távol a sport. Három évig a horgosi fociklub ifjúsági csapatában rúgta a bőrt, majd ugyanennyi időt asztaliteniszezett, azután szintén három évig cselgáncsozott. A sótókan karatéval a szabadkai Spartacusban Žiko Bečanović kezdett foglalkozni, akitől Zoltán 1972-től húsz éven át tanulta, gyakorolta a karate ezen válfaját. 1980-ban egy belgrádi harcművészeti lap munkatársa lett, tíz éven át nemcsak az akkori jugoszláv, hanem a magyarországi olvasókat is tájékoztatta a sportág történéseiről. Sokat tudósított az egykori Budapest Sportcsarnokból (mai Papp László Aréna), ahol rendszerint megfordultak a sportág vezető személyiségei. Több harcművészettel közelebbről megismerkedett, így a kjokusin karatéval és annak megalapítójával, a japán Ójama Maszutacuval (1923—1994) is. 1989-ben 3. dan fokozattal tért át a sótókanról a kjokusin karatéra. Horgoson kívül egy ideig Magyarkanizsán is tartott edzéseket. A kjokusin karatét a nulláról kezdte, 2016. február 14-én Érden vizsgázott a 4. danra az IKO világszervezet vezetői előtt, így Szerbiában ő a legmagasabb övfokozatú kjokusin karate szakember.


Nagygyörgy Zoltán Szerbiában a legmagasabb övfokozatú kjokusin karate szakember 

— Sosai Ójama Maszutacu mesterrel több alkalommal találkoztam Budapesten. Kisugárzása és életműve vitt át a kjokusin karatéra. Sportújságíró koromban a sosai megbízott, legyek a kjokusin karate kelet-európai propaganda-ügyvivője. Megígértem neki, hogy a térségben helyére teszem a kjokusint. 1989-ben meghívott Tokióba, hogy ott eddzek, a repülőjegyet is küldte volna, viszont akkor hunyt el édesapám, édesanyámat pedig nem akartam egyedül hagyni. 1994-ben, sosai Ójama halála után, a kancso Sokei Macui által vezetett IKO kjokusinszervezetben folytattam tovább a karatét, és ekkor csatlakoztam a Magyar IKO kjokusin karate szervezethez — mondta Nagygyörgy.


A 4. dan sikeres teljesítéséről szóló oklevél 

A sótókan és a kjokusin karate között óriási a különbség. A sótókan karatéban a jelzés számít. Fejre és testre ütéskor jeleznek a bírák egyik oldalról piros, másik oldalról kék zászlóval, és pontozzák ezeket az ütéseket. A kjokusin karate versenyeken viszont knock down szabályrendszer működik. Ha valakit úgy combon rúgnak, hogy letérdel, és másodpercekig nem tudja folytatni a küzdelmet, akkor a másik vazarit kap. Ha a versenyzőt fejbe rúgják vagy hasba vágják, és az illető elájul, akkor ipont kap a rúgást vagy ütést végrehajtó versenyző.

— Minden fejben dől el, a célokért érdemes a végsőkig küzdeni. Ezen harcművészeti ág jellemzője a full contact, tehát teljes erőből meg lehet ütni az ellenfelet, de fejre, lágyékra nem szabad ütni, és a földön fekvő ellenfelet sem szabad bántani. A cél az ellenfél harcképtelenné tétele. Rúgások is engedélyezettek. Sok munka kell ahhoz, hogy valakiből kjokusin váljon. Különféle erőnléti és ügyességi gyakorlatokat, kombinációkat, formagyakorlatokat kell elvégezni, majd jön az i-re a pont, a küzdelem, a harc. Ha valaki egy danra szeretne vizsgázni, akkor egymás után 30 emberrel, úgynevezett segítővel kell megküzdenie. Két dan megszerzésekor 40 segítő az ellenfél, három dan esetében 50 segítővel kell megküzdeni. A 3. dan megszerzése után becsukjuk a könyvet, onnantól már nincs mit tanulni, csak a tanultak finomítását kell elvégezni. A kjokusin karatéban a kisebb is legyőzheti a nagyobbat, ha erősebb, ügyesebb, okosabb. Az győz, aki legnagyobbat üt, és az ütéseket legjobban bírja. A kjokusin szó jelentése végső igazság, tehát csak az igazi nyerhet.


A 10 danos Ójama Maszutacuval, a kjokusin létrehozójával

A klubban az elmúlt több mint három évtized során több olyan, a szélesebb régióban (a többi közt Horgoson, Magyarkanizsán, Oromhegyesen, Törökkanizsán, Bácsfeketehegyen, Hajdújáráson, Királyhalmon, Kispiacon) élő versenyző is megfordult, aki viszonyulásával, munkájával és eredményeivel öregbítette a karate ezen válfajának és a horgosi egyesületnek a hírnevét. Mások mellett Miskolci József, Major Zsuzsanna, Sándor Ákos, Csákány Karolina, Kárász Imre, Nagy Tibor, Ágoston Nikola, Szekeres Mária, Barát Laura, Halász Martin, Nyitri Olga, Molnár Levente neve cseng ismerősen a sportág kedvelőinek körében.


Versenybíróként (Fotók forrása: Facebook.com/nz.horgos)

— A gazdasági válság miatt és a jobb megélhetés reményében tanítványaim Nyugatra, Németországba, Angliába, Hollandiába költöztek. Kárász Imrével ketten maradtunk a klubban. Ő a leghűségesebb tanítványom, vele saját udvaromban, rossz idő esetén a szobában edzünk. Vallom, egy jó tanuló minden körülmények és feltételek között képes edzeni. 2016-ban Szegeden egy műtéten estem át, és orvosi műhiba miatt azóta nem tudok teljes erővel edzeni. Korábban a rúgás volt a leghatékonyabb fegyverem, a műhiba miatt azonban rúgni most nem tudok, viszont a többi elemet meg tudom mutatni a fiataloknak. Ójama mesternek ígéretet tettem, hogy helyreteszem a kjokusin karatét a térségben. Szomorú lennék, ha ezt nem teljesíthetném. Sohasem adtam fel, most sem fogom! — mondta Nagygyörgy, aki a többi közt Csopak és Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára, 2010-ben pedig megkapta Magyarkanizsa Pro Urbe díját is.

Elmondása szerint horgosiakat és vidékieket, gyerekeket és felnőtteket egyaránt szívesen lát az edzéseken, sőt, azok is jelentkezhetnek, akik a sótókan karatét sosem próbálták. Célja versenyzők nevelése, hiszen aki nem jár versenyre, amely klub nem képviselteti magát egy-egy megmérettetésen, az a sportág számára szinte nem is létezik.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..