Tóbán megtartották a XI. Szármafesztivált. A korábbi években novemberben rendezték meg ezt az eseményt, de a szervezők a kellemesebb időjárás reményében úgy döntöttek, egy kicsit előbbre hozzák az időpontot. A számításuk be is vált, hiszen az idén jelentkezett a legtöbb csapat.
A programról és a szervezésről Bába Natália, a helyi nőszervezet elnöke mesélt.
— A Jézuska megsegített bennünket, nagyon szép időt adott, ezért a tűzoltóotthon melletti téren tudtuk elhelyezni a csapatokat. A szomszédos településeken — mint Magyarcsernye, Szerbcsernye — kívül Tordáról, Muzslyáról, Zentáról, Adáról is érkeztek főzni vágyók, valamint a romániai Ótelekről is itt vannak a barátaink. Természetesen a helyi csapatok sem maradtak el, mindegyik szervezet képviselteti magát. A miénk 18 tagú, és ha a szorgos kezű asszonyok nem állnának mellettem, akkor nem tudnánk ilyen fesztiválokat rendezni. Az idén eladásra is főztünk szármát, aki szeretett volna, az vásárolni is tudott belőle. A legközelebbi rendezvényünk a karácsonyi fénygyújtás lesz, lassan majd arra kezdünk készülni.
![]()
A Magyarcsernyei Nőszervezet és Kézimunkaszakkör
Az idén nemcsak az ételt osztályozta a bírálóbizottság, hanem a csapatok asztalának kinézetét, a hozott pálinkát és az otthon készített süteményeket is. A szármák ízét négytagú zsűri, Szecsei Szilveszter, Fejes István, Pap Sándor és Ősz Szabó Imre pontozta, aki egyúttal a bírálóbizottság elnöke is volt.
— A szárma vagy töltött káposzta lényege, hogy ne legyen kemény, jól meg legyen főve, megfelelő állaga legyen. A töltelék friss húsból készüljön, minél kevesebb szója legyen benne, s a rizs is jó minőségű legyen. A savanyú káposztánál fontos, hogy le kell mosni, nehogy túl sósra sikerüljön az étel. Az idén nagyon jó étkeket kóstoltunk, habár volt néhány, mely német recept szerint készült. Ez hasonló, mint a töltött paprika, azaz paradicsomlével öntötték le, bacon szalonnával van bevonva, és kelkáposztába csavarták. Mi úgy gondoljuk, hogy a régi, hagyományos ízeket kell megőrizni — nyilatkozta Ősz Szabó Imre, és hozzáfűzte, amiben tudják, támogatják a fesztivált s a szórványmagyarságot, az ajándékok, díjak nagy részéről is ők gondoskodtak. A 30 literes bográcsot a helyi nőszervezet érdemelte ki, tagjai főzték ugyanis a legjobb szármát.
![]()
A zsűri és a díjazottak csoportképe
A szakács Tóth Anna volt, így ő nyilatkozott:
— Az ételt 15 kg disznóhúsból készítettük. Törött paprikát, törött borsot, ételízesítőt, sót, néhány fej összedarabolt vöröshagymát, fokhagymát, 10 tojást tettünk hozzá. Ezt jól összegyúrtuk. Néhány társam közben megmosta a káposztafejeket és -leveleket, majd kezdődött a csavarás. Összesen 170 szárma lett. Az üst aljára összedarabolt káposztalevelek kerültek, erre jött a szárma, majd az egészet felöntöttem vízzel. Borssal, köménymaggal, babérlevéllel ízesítettem. Lassan főtt az üstben reggel 7 órától délig, és ezt tálaltuk fel a vendégeknek is.
A pálinkákat Kiss Mária osztályozta két férfi zsűritársával.
— Sajnos nagyon kevés gyümölcs termett az idén, mégis nagyon jó pálinkák készültek. Néztük az ital színét, erejét, a gyümölcsnek a minőségét, de azt is érezzük, hogy a cefre meddig állt, mikor forrt. Azok lettek a győztesek, akik szívüket-lelküket, minden tudományukat beletették a pálinkafőzésbe.
Arra a kérdésemre, hogy szerinte miből készül a legfinomabb pálinka, azt válaszolta, neki a birsalma a kedvence, de ő csak ilyenkor ízleli a pálinkát, mert egyébként nem fogyasztja.
Magyarcsernyéről két csapat is díjakkal térhetett haza. Keresztúri Rozália, a nőszervezet és kézimunkacsoport tagja arról számolt be, hogy 5-en jöttek, és hagyományos szármát főztek a megszokott ízesítéssel.
— A káposztaleveleket egy kicsit megpároltuk, és füstölt csontot is tettünk bele. 20 szármát tekertünk odahaza Margit nénivel, de itt a helyszínen főztük meg a bográcsban. A sütemények közül Ani-szeletet, szalámit, sós pogácsát, Bajaderát, mézes lapokat hoztunk.
A magyarcsernyei hagyományápoló csoportból is 5-en vettek részt a fesztiválon.
— Mintegy 40 szármát tekertünk, a töltelékbe disznóhús, rizs és ételízesítő került. A szárma akkor finom, ha több készül belőle, és ha minél többször melegítjük fel. Emellett tökös bélest hoztunk, valamint szőlő- és szilvapálinkát zsűrizésre — mondta Máté Ida.
A tóbai tűzoltók csapata is vidám hangulatban ülte körül a bográcsot. Aranyos Zoltán volt a szakács, de mindenkinek akadt feladata, méghozzá a kevergetés.
Kozma István, az óteleki Magyarul Magyarokért Egyesület elnöke felidézte, hogy tizenkét éve tart a nagyon jó kapcsolat a két település között. Arra a kérdésre, hogy Óteleken is szokás-e a lakodalmakban a hajnali terítésre szármát felszolgálni, a következőket válaszolta:
— Lakodalmainkban a mai napig a töltelékes káposzta puliszkával a csukópont. A fiamnak is az idén volt a lagzija, s bármennyire is modern volt a terítés és az ételek kínálata, a töltelékes káposzta nem hiányozhatott.
Bakos Orsolya a családjával először vett részt a főzőversenyen. Amióta a nagynénje a faluban él, egyre többször jönnek Temerinből Tóbára.
— Otthon is szeretünk bográcsozni. Én cukrász vagyok, ezért sütit is hoztam a mai megmérettetésre. Új receptet próbáltam ki, fánkot sütöttem, melyet almával töltöttem.
A tordai motorosok is jelen voltak, kiegészülve a tóbai tagokkal. Szabadi Rozália és Ács Rozália voltak a szakácsok, akik marha- és disznóhúsból főzték a szármát, méghozzá 45-öt. Amíg az étel főtt a bográcsban, addig a férfiak beszélgettek, s a pálinkát próbálgatták.
![]()
A Bakos család
A muzslyai Rémusz egyesület két bográcsban főzte a szármát. Kószó Rozália a következőket nyilatkozta:
— A húsba füstölt szalonnát is tettünk ledarálva, hagymát megdinsztelve, rizst előtte megmosva, hogy megdagadjon. A végén gyenge rántást adunk hozzá, mely úgy készül, hogy disznózsírba lisztet, pirospaprikát teszünk. Körte-, barack- és fügepálinkát hoztunk osztályozni, a kalácsok közül pedig mákos, diós bélest, sós kis kiflit, töpörtős pogácsát.
Mint minden helyi megmozduláson, ezen is részt vett a két kreatív, ügyes kezű anyuka, Helfrich Tímea és Aranyos Heléna.
— Az idén ismét szerveztünk foglalkozást a gyermekeknek, hogy amíg rotyog az ebéd, addig se unatkozzanak. Ebben a temerini Dottywood volt a segítségünkre. Madárijesztőt készítettek fapálcikákból, és ki is festették. A szármánk harmadik helyezést ért el, a hordóban érlelt szilvapálinkánk ezüstérmes lett, az asztaldíszítés pedig az első helyet érdemelte ki.
A fesztivál után elmondhatjuk, hogy az anyagiak hiányát a vendégszeretet és a kedvesség is képes pótolni.
![]()
Helfrich Tímea és Aranyos Heléna a gyerekekkel
Fényképezte: Bacsik Lőrinc Natália