Tóbán két évvel ezelőtt jártunk legutóbb, amikor a faluból elszármazottak második találkozójának az előkészületeiről, majd magáról az ünnepségről írtunk. Most örömmel láttuk, hogy a rendezvényről készült faliújságokon mindkét cikkünk helyet kapott. Azt már kevésbé jókedvűen fogadtuk, hogy arra a kérdésünkre, történt-e valami jelentős előrelépés, nagy változás a település életében, amióta nem találkoztunk, csak fejcsóválás volt a válasz. Megtudtuk, az egyik legfontosabb esemény jelen pillanatban éppen a Hét Nap élőújságja, amelyre nagyon készülnek. Jólesett ezt hallani, és magunk sem akarjuk elhinni, hogy még sohasem vendégeskedett a szerkesztőségünk Tóbán. De bizonyára így van, mivel mi is hiába kutattunk az emlékeinkben, de a helybeliek sem tudnak visszaemlékezni rá.

Az őrködő templomtorony - Szabó Attila fotója

Fogyatkozóban
A ránk váró kis csoport tagjaival a tágas, világos óvoda- és iskolaépület tanári szobájában ültünk le beszélgetni. Az általánosabb tudnivalókkal kezdjük, ahogyan az már illik. Balázs Dezső, a helyi közösség titkára és a postahivatal főnöke elmondja: a faluban jelenleg hatszázan élnek. Sajnos, a lakosság száma már hosszú évek óta folyamatosan csökken az elvándorlás és az elhalálozás miatt. Sok ház nemcsak üresen, hanem romosan áll. Mivel nem tudják eladni őket, a gazdáik vagy lebontják, vagy egyszerűen az időre bízzák a jobb sorsra érdemes épületeket. Ha valakinek éppen az lenne a szíve vágya, hogy Tóbára költözzön, lakható, fürdőszobás házat vásárolhatna 1500-2000 euróért. De ilyenek nincsenek. Még a menekültek többsége is továbbállt ebből a környezetből, ahol csak dolgozni lehet. Keményen, verejtékesen.
- Munkalehetőség nincs, helyben csak a mezőgazdaság biztosít valamilyen megélhetést. Mindössze húsz-egynéhányan vannak állandó munkaviszonyban, ami azt jelenti, hogy a helyi hozzájárulást is csak ennyien fizetik. Ebből következik, hogy a helyi közösségünk is hatalmas gondokkal küszködik, szinte már a közvilágítást, a vízellátást és a közterületek karban tartását sem tudjuk megfelelően biztosítani. Húsvét után minden bizonnyal változások lesznek a helyi közösség vezetőségében, mert a lelkiismeretlen munka még inkább súlyosbítja a problémákat. A község felől sem érkezik támogatás, a polgármester ugyanis a radikális párthoz tartozik. Pályázni kellene, de a pályázatírás tudományával igencsak hadilábon állnak ebben a közösségben. Pár évvel ezelőtt kaptuk az amerikai USAID alapítványtól a Telekunyhót, de az sem működik, noha a felszerelés hiánytalanul megvan. A telefonhálózatunk nagyon rossz, a régi, mechanikus központban nagy zűrzavar keletkezik a hívásokban. Ennek a javítására is petíciót tervezünk benyújtani az illetékeseknek. Sokan élnek szociális segélyből, akik megszokták, hogy tőlük az állam nem vár el cserébe semmit sem, csak a markukat kell tartaniuk havonta, ezért nem vesznek részt az önkéntes munkában, megmozdulásokban sem. Megkezdődött a dologidő a földeken, de télen semmi kereseti lehetőség nincsen. A fiatalok főleg Szabadkára költöznek, de alkalmi munkát vállalnak Újvidéken, Belgrádban is.
Hunyadi Ružica ápolónő, a Vöröskereszt helyi titkára. A Németországban élő Kordovan Nyári Piroska nevét említi, aki nagyon sokat segít a szülőfalujának.
- Ruhanemű, gyógyszer érkezik a közvetítésével, ezeket mi osztjuk szét a rászorulóknak. Nemrégiben inhalátort kapott az orvosi rendelőnk a Caritastól, ami könnyebbé teszi az itt lakók életét, ugyanis legalább ezért a kezelésért nem kell utazniuk. Szakorvosi rendelés nincs, két általános orvos jár ki hozzánk felváltva, szerda kivételével minden munkanap délután. Az útiköltségüket a helyi közösség és az egészségház fedezi. Van egy félig felszerelt fogorvosi rendelőnk, gyógyszertár nincs. A munkakörülményeink viszonylag jók, friss a meszelés, az ablakokat is átfestették, kaptunk számítógépet. Szervezzük az önkéntes véradási akciókat, a következő május 8-án lesz. Ezek elég sikeresek, a felhívásnak általában a falu tíz százaléka eleget tesz.
Évente egy színdarab
Tóth Anna az ötödik éve működő Nőszervezet elnöke. Harminc aktív tagjuk van. Hölgyek esetében a korukról nem illik érdeklődni, de azt megtudom, a fiatalokat egyelőre hiába hívják, nem akarnak csatlakozni.
- Legutóbb március 8-a alkalmából báloztunk, a muzslyai Meteor együttes muzsikált, nagyon jól szórakoztunk. Asszonykórusunk a Fehér Rózsa nevet viseli, szorgalmasan próbálnak. Részt veszünk a faluszépítési akciókban, nemrégiben a parkot takarítottuk, virágot ültettünk. Tervezünk egy műsort májusban az anyák napjára, valamint minden évben kirándulunk Szabadkára. Részben azért, mert nem kerül sokba, és olyankor mindenki meglátogathatja a rokonokat.
Szántó Tivadar a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezőtitkára. Bevallja, különösebb dicsekedni valójuk nincs, de igyekeznek minden évben egy előadást elkészíteni.
- Az idén nagyon nehezen sikerült színre állítani a Nem válok el című darabot, amely ismeretlen szerző műve. Beneveztünk az amatőrök szemléjére, de végül lemondtuk, mert két szereplőnk fellépése bizonytalan volt. Április elsején mégis sikerült bemutatni a faluban, a közönség is összejött, de úgy érzem, mást vártak, komikusabbat, vidámabbat. Jelenleg folynak a megbeszélések a vidéki fellépésekre, de nem sokáig tájolhatunk, mert kezdődnek a mezőgazdasági munkálatok. Jó kis társulatot sikerült összehozni, van öt-hat új tagunk, remélem, maradnak is. Nagyon örülünk, hogy a Hét Nap szerkesztősége bemutatkozik nálunk. Az iskolásokkal, az óvodásokkal és a nőszervezettel együtt készülünk, de ez más rendezvények esetében is így van, és a helyi közösség is segít, ha tud.
2005-ben tartottuk meg a Tóbáról elszármazottak második találkozóját. Úgy terveztük, minden második évben sort kerítünk erre az eseményre, de az idén biztos nem rendezzük meg, talán majd jövőre. Semmiképpen sem szeretnénk abbahagyni, de maguk az érintettek is kérték, hogy ritkábban szervezzük meg, mert nem olyan egyszerű a távoli országokból hazajönni.
Négy kisbabát várnak
1976-ban új iskolát kapott a falu, amely a környék első modern oktatási intézménye volt, lapos tetővel, központi fűtéssel, az óvodában ágyakkal a napköziseknek. Talán csak a játszóterük szegényes egy kicsit. Azóta már cserélték az ablakokat, a tornateremben csiszolták a parkettát, javították a beázó tetőt. Egyébként a magyarcsernyei általános iskola kihelyezett tagozataként működnek, de ebből nem származik semmiféle hátrányuk.
Fazekas Ildikó óvónő elmondja, a napközi ötlete sohasem valósulhatott meg. Nincs annyi gyermek. Jelenleg összesen 12 óvodás van, 4-7 évesek. Közülük ketten készülnek őszre az első osztályba.
- Senkit sem utasítok vissza, szívesen fogadom a gyerekeket. Úgy tudom, a mi községünk az egyetlen, ahol ingyenes az óvoda, és remélem, ez így is marad. Ha pénzbe kerülne, akkor csak azok a kicsinyek maradnának, akiknek muszáj. Igaz, az uzsonna költségeit a szülőknek kell fedezniük, s a rajzoláshoz meg a tisztálkodáshoz szükséges kellékeket is otthonról hozzák, de még így is olcsóbb. A játékokat az iskola veszi, kapunk Németországból, a Caritastól, sőt egyéni felajánlások is vannak, amit ezúttal is szeretnék megköszönni.
Kérdésemre, hogy hány gyermek indul őszre óvodába, a válasz az, hogy csak egyetlenegy. Ketten viszont elköltöznek, már bejelentették a szülők. Az iskolában természetesen összevont alsós tagozatok vannak, összesen 25 diákkal. Sveller Erzsébet a szerb tagozattal foglalkozik, rajta kívül még két tanító nénije van az iskolának.
Beszélgetésünk lassan a végéhez közeledik, de még megtudjuk, hogy a faluban van három magánbolt, a tejet két tejgyár vásárolja fel, a sertés ára élősúlyban 45 dinár, ami hosszas sopánkodásra ad okot. Nagy szükség lenne egy idősek otthonára a településen. Az öregekről most a Caritas gondoskodik, de Ružica nővér is kimegy hozzájuk vérnyomást mérni, tanácsot adni. Tóba legidősebb lakosa egy 97 éves néni, de ő is a nagykikindai aggok házában tartózkodik. Kiderül az is, hogy az idén még nem született egyetlen gyermek sem, de négy érkezését várják a következő hónapokra. Ez azok számára is biztató hír lehet, akik pontosan tudják, hogy tavaly is csak ennyi kisbaba jött világra ebben a kissé eldugott bánsági faluban.
A Hét Nap élőújságja Tóbán!
Lapunk szerkesztősége első alkalommal tart élőújságot a bánsági Tóbán. A rendezvény április 13-án (pénteken) 19 óra 30 perckor kezdődik a Művelődési Házban. Szervezője a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület.
Mi nem vagyunk babonásak, reméljük, Önök sem! Ne hagyják ki műsorunkat, amely kellemes szórakozást kínál a közönségnek. A programban a helybeli óvodások és kisiskolások húsvéti szokásokat elevenítenek fel, kanásztáncot, gyermek- és körjátékokat, valamint modern táncot adnak elő, de a kis szólóénekesek is bemutatkoznak. Fellép még a Fehér Rózsa asszonykórus, a tóbai színjátszók, Szántó Tivadar és Lackó Farkas Erzsébet pedig Kiss Zoltán kíséretében népdalokat ad elő.
Természetesen jelen lesznek a Hét Nap munkatársai is, valamint meghívott vendégeik: dr. Sági Zoltán, Horváth K. György humorista, Kónya Sándor versénekes.
Kísérőrendezvényként az előcsarnokban megnyílik Kerekes Sándor festőművész kiállítása.
Belépőjegy nincs, de az érdeklődőkre gazdag tombola vár, amelynek a főnyereménye egy kerékpár. A tombolajegy 20 dinárba kerül.
A Hét Nap szerkesztősége a szervezőkkel együtt szeretettel vár mindenkit!