Szerbiában a végéhez közeledik az engedély nélkül épült objektumok bejelentésének határideje. Az érintetteknek február 5-éig még van lehetőségük arra, hogy kérelmet nyújtsanak be ingatlanjaik nyilvántartásba vételére és a tulajdonjog rendezésére. Az eddigi adatok szerint több mint 1 millió állampolgár élt a lehetőséggel, az illetékesek pedig arra számítanak, hogy az utolsó napokban tovább nő a bejelentések száma.
A legalizációs eljárás sokak számára egy évtizedes bizonytalanság vége lehet. Lakások, családi házak, melléképületek és utólagos bővítések kerülnek most sorra — olyan ingatlanok, amelyek gyakran öröklés, ráépítés vagy engedély nélküli építkezés révén maradtak ki a kataszterből. Az önkormányzatoknál és a postahivatalokban tapasztalható megnövekedett forgalom is azt jelzi, hogy sokan az utolsó pillanatra hagyták az ügyintézést.
Szalai Attila rajza
Az illetékesek szerint az elmúlt években a rendezetlen telekviszonyok, valamint az urbanisztikai tervek hiánya okozta a legnagyobb akadályt az építési engedélyek megszerzésében. A nagyvárosok különösen érintettek, ezeken a helyeken több tízezer illegális objektum vár bejegyzésre. A városi hivatalok arra figyelmeztetnek, hogy az eljárás lassulását gyakran a hiányos dokumentáció, illetve a pontatlan parcellaadatok okozzák.
A határidő lejárta, azaz február 5-e után a területrendezési és urbanisztikai ügynökség megkezdi az ügyek feldolgozását. A jelenlegi becslések szerint akár 2 millió objektum is bekerülhet az ingatlankataszterbe, ami jelentős lépés lenne az ingatlan-nyilvántartás rendezésében. Bár Szerbiában a legalizációs folyamatot korábban már több alkalommal újraindították, a jogalkotók most azt hangsúlyozzák: ezúttal valóban véget kívánnak vetni az illegális építkezések gyakorlatának. A bejelentési időszak lezárása után szigorúbb ellenőrzésekre lehet számítani, az újonnan engedély nélkül épült objektumokat pedig az állam tulajdonába jegyzik be.
Stopot hirdettek a kamionosok a határokon
A nyugat-balkáni térség határátkelőin ezekben a napokban egyre több kamion torlódik fel. A szerbiai, bosznia-hercegovinai, montenegrói és észak-macedóniai fuvarozók közös fellépéssel tiltakoznak az Európai Unió új belépési–kilépési ellenőrzési rendszere (EES) ellen, mely szerintük ellehetetleníti a hivatásos sofőrök munkáját.
Az új rendszer szigorúan számolja a schengeni térségben töltött időt: az EU-n kívüli országok sofőrjei legfeljebb 90 napot tartózkodhatnak az unió területén megszakítás nélkül. A fuvarozók szerint ez az előírás nem veszi figyelembe a szakma sajátosságait, hiszen a nemzetközi áruszállítás gyakran hosszú heteket, sőt hónapokat igényel. A tiltakozók arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás következménye a hazai fuvarozócégek fokozatos ellehetetlenülése lehet. Sok sofőr már most sem tudja teljesíteni a megbízásokat, és egyre többen fontolgatják, hogy EU-tagállamokban vállaljanak munkát, ahol más feltételek vonatkoznak rájuk. A helyzet nem csak a fuvarozókat érinti: az ellátási láncok akadozása miatt a szállítási költségek jelentős emelkedésére lehet számítani, amit végső soron a fogyasztók is megéreznek.
Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet, és a problémát a készülő új uniós vízumstratégia keretében vizsgálja. Brüsszel egyúttal hangsúlyozza: a szabályok nem újak, csupán az ellenőrzés vált szigorúbbá és pontosabbá. A fuvarozók ezzel szemben úgy vélik, hogy a jogszabályokat a megváltozott gazdasági és technológiai környezethez kellene igazítani.
A szakértők szerint a megoldás kulcsa az összehangolt fellépésben rejlik. A régió országainak, valamint a szakmai szervezeteknek közösen kellene képviselniük érdekeiket Brüsszelben konkrét és kivitelezhető javaslatokkal. Az Európai Uniónak sem érdeke ugyanis, hogy akadozzon az áruforgalom, különösen egy olyan térségben, amely fontos tranzitútvonal.
