Vége a történelem végének

Vége a történelem végének

A globalizációt és annak a nemzeti közösségekre tett hatását vette górcső alá dr. Békés Márton történész–politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár főszerkesztője Szabadkán, a VM4K Köz.Klubban. Előadásában a párhuzamos világok kialakulását és egyéb aktuálpolitikai kérdéseket is boncolgatott, mindezzel reflektálva Francis Fukuyama filozófus világhírű tézisére, mely harminc évvel ezelőtt jelent meg A történelem vége címmel.

Francis Fukuyama, a japán származású amerikai szociológus, történész, filozófus 1989-ben robbant be tanulmányával a politika- és a történelemfilozófiába. Ebben a tézisében a nyugati liberális demokrácia győzelmét hirdeti, állítása szerint a kommunista és korábban a monarchikus, fasiszta rezsimek összeomlásával az emberiség elérte célját, fejlődésének végpontját: a történelem véget ért. Mégpedig a nagybetűs Történelem, vagyis az egyetlen, összefüggő és következetes fejlődési folyamatként értelmezett történelem, melybe minden idők minden népének minden tapasztalata beletartozik.


Dr. Békés Márton (a szerző felvétele)

Ez a tézis a hidegháború végét követő posztbipoláris korszaknak lett a hívószava, a ’90-es évek euforikus időszakának a szignálja, de most itt rögtön hazugság az egész, hiszen a korszak eufóriája nem Szabadkán vagy Szerbiában volt eufória, amikor bombázott a NATO — emelte ki lapunknak Békés. Hozzátette, hogy a tézis megszületésekor a Nyugat, a nyugati tervezőközpontok, az IMF, az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, a Clinton-korszak és természetesen a mindennek a kulturális attitűdjét hordozó, sugárzó BBC, CNN, MTV, a reklámkultúra, a Coca-Cola és a McDonald’s egy olyan hidegháború utáni, boldog világot igyekezett felépíteni, amely egy párhuzamos világ volt a srebrenicai mészárlás és a csecsenföldi konfliktus világával. Itt már látni lehetett, hogy ha kiterjed a globalizáció, az nem a világ egészét fogja érinteni, de bizonyos eszközei, gondolatai, kereskedelmi és utazási sztenderdjei kiterjedtek.

— Miközben a globalizáció anyagilag kiterjedt, planetáris terjedés következett be, csak az értékek nem lettek egyetemesek. A liberális demokrácia, a globális kapitalizmus értékei nem lettek egyetemesek. A világ számos részén ellenmozgások történnek, például az Iszlám Állam részéről, illetve Oroszország, Kína, Törökország külpolitikai törekvéseiből is látni, hogy regionális hegemónok vannak, melyek ezt az amerikai típusú globalizációt nem fogadják el — véli Békés, aki szerint a globalizációt igazából már Amerika sem akarja, sőt, az Európai Unióból kilépő Nagy-Britannia sem szeretne a globalizáció körében és az eddigi transzatlanti globalizációs nézettel továbblépni a nagypolitika színpadán.

A történész–politológus a negatív jelenségek között megemlítette az Iszlám Állam felemelkedését is, mely szerinte a globalizáció eredménye. Mint mondta, amikor a saria alapján állítanak fel egy társadalmat, és a lefejezéseket iPhone-nal közvetítik, akkor a tér és az idő egy nagyon fura összeomlásának lehetünk tanúi, továbbá az is a globalizáció terméke, amikor a dzsihadisták olcsó repülőjáratokkal közlekedhetnek szabadon a világban. Ez egy nagyon negatív oldal, noha a globalizáció megtorpanásának pozitív eredménye is van, mégpedig a nemzetállamoknak az újonnan való megerősödése — tette hozzá, kiemelve, hogy reményei szerint a nemzeti közösségek, a nemzeti nyelvek és a nemzeti autonómiák kiterjedése folytatódni fog.

A vége a történelem végének tehát pontosan arról szól, hogyan zajlik tovább a küzdelem, és ebben ha van valami jó, az az, hogy a nemzeti közösségeknek van esélyük megerősödni, és harcba szállni a globalizáció árnyoldalaival. Kiderült, hogy a népakarat kinyilvánítása, a demokrácia a nemzeti oldalon áll, és az a helyzet, hogy minden, ami nemzeti, az demokratikus, ami pedig globális, az egyúttal antidemokratikus is — magyarázta Békés.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink