Az adai Török Árpád és Törökné Dancsó Katalin két és fél évtizede létező családi gazdaságát az olvasóink többségének nem kell külön bemutatni. Elsősorban a szederből készített biotermékeikkel (lekvár, bor, szörp) váltak híressé. Készítményeik nem tartalmaznak tartósítószert és élelmiszer-színezéket. Kínálatukban szerepelnek még a teljes kiőrlésű bio- és tönkölybúza sütemények és a háziszappan, melynek az alapja a természetes tehéntejföl. Amikor letelepedtünk a zöldellő, madárdaltól hangos, erdőnek is beillő hatalmas udvarban, azt hittem, a vállalkozás lesz a témánk. Török Árpádnak azonban teljesen más elképzelése volt. A gazdálkodásról beszélt ugyan, de más, sokaknak bizonyára furcsának tűnő megközelítésből.

— József Attilának van egy verse, amelyben a következőt írja: „...dolgozni csak pontosan, szépen, / ahogy a csillag megy az égen, / úgy érdemes”. Én annyit tennék hozzá, hogy dolgozni csak pontosan, szépen és jókedvvel érdemes. Ahogy a csillag megy az égen. Nemcsak a munkához, hanem az emberi élethez is kell a jókedv. Javarészt a munka sikere adja az embernek az életörömet. A csillag is jókedvvel halad az égen, mert a Teremtő úgy alkotta meg, hogy jókedvvel tegye a dolgát. Mindezt lebontva arra a tevékenységre, amelyet én végzek, vagyis a növénytermesztésre, és azon belül egy nehezebb, de hagyományosabb kategóriájára, a biotermesztésre, azt is csak jókedvvel lehet csinálni. Ahhoz viszont, hogy az embernek jókedve lehessen, látnia kell az összefüggéseket. Induljunk ki abból, hogy az életnek az alapja a víz, viszont a hagyományos iskolarendszerben előadott reáltudományok, úgymint a fizika, a kémia és a biológia, nem foglalkoznak kellőképpen a víz fontosságával, és nem tudatosítanak egy csomó fontos információt. Én a saját területemen belül már jó ideje erre próbálok koncentrálni. Dr. Fülöp László magyarországi szakember kutatásai és a Japánból hozott tudományos ismeretei bizonyítják, hogy annak az egészséges gyümölcsnek, amelyet leveszünk a fáról, a 96 százaléka úgynevezett életvíz. Életvíz, melyet igazából vegyileg is meg lehet fogalmazni, de sokkal több is annál, amit a vegyészek meg tudnak fogni belőle. Egy életenergiával dúsított, életenergiát hordozó víz, mely később, az élethelyétől való elszakítása után folyamatosan romlik. Én ebben a folyamatban próbálok meg a magam eszközeivel, a magam lehetőségei mentén utat találni, és ezt az úgynevezett életenergiát, amely már tudományosan is bizonyított kategória, megtartani, illetve a fogyasztóknak adni.

* Miért? Enélkül nem lehet biotermesztéssel foglalkozni?

— Magának a biotermesztésnek megvannak a különböző feltételei, szabályai, aki azoknak eleget tesz, az már biotermelőnek számít, de én megpróbálok többet nyújtani.

* De a vásárlók nyilván nem tudják mindezt, és ugyanúgy néznek a Török-féle termékekre is, mint a többire!

— Így igaz, mert sem idő, sem lehetőség nincs arra, hogy mindenkinek elmondjam. Lehet, hogy egy átlagfogyasztó az én termékeimben is csak az anyagot látja, de vannak különleges képességgel rendelkező emberek, akik nemcsak azt érzékelik. A világ javarészt és elsősorban energiából áll, az anyag csak egy szennyezési formája az energiamezőnek. Ezt az energiamezőt kellene nekünk az ember javára felhasználni, meglovagolni, meríteni belőle, de azt a képességünket, amit az ősember, és utána sok generáció is tudott, elveszítettük. Ha ehhez vissza tudunk térni, a képességeinket vissza tudjuk állítani, akkor van jövőnk

Dr. Fülöp László nagyon hosszú ideig Japánban végzett kutatómunkát, de jelenleg Kaposváron él. Ő hozta Japánból azokat az életvízhez és életenergiához kötődő technológiákat, amelyeknek, nézetem szerint, 21. századi technológiává kellene válniuk. Több mint 200 ilyen technológia áll készenlétben a világ számára. Hogy átvesszük-e, az elsősorban nem tudás, hanem hozzáállás és szemlélet kérdése. Ezek mind a vízzel, mint hordozóanyaggal kapcsolatosak. Alapjában arról szól, hogy ez az úgynevezett életenergia létezik a világmindenségben, de az élet számára a vízen keresztül érhető el, mert az van bennünk. Nekem éppen ez a dr. Fülöp László mutatott rá a szerves vasra, amit a szeder és a feketebogyós gyümölcsök produkálnak, ezért tartok ki mellettük minden nehézség ellenére. Tizenöt évvel ezelőtt mondta, hogy erre egyre nagyobb szüksége lesz a világnak.

* De a család már jóval korábban elkezdett szedertermesztéssel foglalkozni, aminek akkor is bizonyára megvolt az oka.

— Valóban, 25 évvel ezelőtt kezdtük, de annak inkább gazdasági okai voltak. Adva volt egy terület, melyet szederrel telepítettünk be, az akkor létező szocializmusban pedig vállalta egy hűtőház, hogy átveszi a gyümölcsöt. Ez az együttműködés azonban csak három évig tartott, és akkor elgondolkozhattunk, hogy kiszántjuk-e az egészet, vagy megpróbáljuk a fogyasztók elé vinni. A szederről tudni kell, hogy nem lehet úgy tárolni, mint pl. az almát, vagy azonnal fagyasztani kell, vagy feldolgozni, különben másnapra erjedni kezd. Akkoriban már a biotermesztésnek és az ilyen termékek fogyasztásának volt egy felfutóban lévő piaca, kultúrája, elfogadása, különösen a nyugati országrészekben, Szlovéniában és Horvátországban. Mi az akkori Jugoszláviában, az 1987-ben Celjében megrendezett első biokiállításon már jelen voltunk. Meg is kezdődött az értékesítés, de következett a háború, mely az egészet felülírta és megkérdőjelezte. Az emberek elsősorban a kenyérre és a túlélésre gondoltak, nem arra, hogy vasat vigyenek be a szervezetükbe. A vállalkozásunk azonban túlélte ezt az időszakot is, és ekkor jött az a bizonyos ''bogár”, amit Fülöp doktor ültetett el az agyamban és azóta is rág. Talán furcsának tűnik, hogy ezúttal nem a családi gazdaságunkról, az új termékeinkről, a sikereinkről akartam beszélni, de erről már annyit írtak. Újfent hangsúlyozni szeretném, hogy nem az anyag a lényeg. Bármi, ami az élethez kapcsolódik, annak a java része víz. Az energiáról, arról a valamiről kívántam pár gondolatot kifejteni, ami a leginkábbmeghatároz minket. Hogy ez, ami előttem van, nem csak anyag. Aki képes befogadni ezt az eszmét, az eltöpreng rajta, aki nem, az - nagyon leegyszerűsítve - fogyasztja továbbra is a lekvárt vagy a szörpöt. Talán nem gond, hogy megpróbáltam máshonnan, máshogyan megközelíteni a témát?

Megjegyzés: Dr. Fülöp László neve azzal vált ismertté Magyarországon, hogy bevezette a Pi-víz előállítását és forgalmazását, de egyéb kutatási területeken is megdöbbentő és utánozhatatlannak tőnő eredményeket produkált.