Vasárnap 10 óra 24 perckor kezdődik a csillagászati nyár, ekkor következik be a nyári napforduló. Ez az az időpont, amikor a Nap látszólagos égi útján eléri legészakibb pontját, a Ráktérítő fölött delel, majd ettől kezdve fokozatosan dél felé halad tovább.

Fotó: Fehérvári Csongor

A nyári napforduló idején a Föld északi féltekéje fordul a legnagyobb mértékben a Nap felé, ezért ezen a napon a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Szerbiában a legrövidebb éjszaka hossza térségtől függően nagyjából 8–9 óra, vagyis átlagosan mintegy 6 és fél–7 órával rövidebb, mint decemberben, a téli napforduló idején. A jelenség után a nappalok lassan rövidülni kezdenek, az éjszakák pedig hosszabbodnak, egészen a téli napfordulóig.

Bár a mindennapi szóhasználatban a nyarat gyakran június elejétől számítjuk, csillagászati értelemben az évszak kezdete a napfordulóhoz kötődik. Meteorológiai szempontból ugyanakkor a nyár június 1-jén indul, mivel az időjárási és éghajlati adatok feldolgozásánál a hónapok szerinti évszakbeosztást használják.

A nyári napforduló hagyományosan Szent Iván éjjeléhez is kapcsolódik. Bár az ünnep június 24-éhez kötődik, a legrövidebb éjszaka ma már rendszerint június 20-án vagy 21-én következik be. Ennek oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.

A HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán is megemlékeztek a csillagászati nyár kezdetéről. Mint írták, június 20-a a Klímacsíkok napja, amely minden évben a csillagászati nyár kezdetéhez kapcsolódva hívja fel a figyelmet a globális felmelegedésre, az éghajlati adatokat ábrázoló kék és piros színekből álló sávok segítségével.

A bejegyzésben bemutatták Magyarország klímacsíkját is, amelyen jó minőségű mérésekre alapozva, a múlt század elejétől nyomon követhető a magyarországi melegedés. Az idei ábrán a múltbeli megfigyelések mellett a jövő lehetséges alakulása is látható a HungaroMet modellszimulációi alapján.