A négyrészes sorozat első száma Csáth Géza halálának 100. évfordulója alkalmából készült.

Az irodalmi melléklet szerkesztője és összeállítója Fehér Márta, lapunk munkatársa, akinek szívügye Szabadka és a város szépségeinek a bemutatása. Már-már küldetésének tekinti, hogy felhívja az itt élők figyelmét a város kulturális örökségére.

— Annak ajánlom ezt a mellékletet, aki szeretne többet megtudni arról a városról — jelen esetben Szabadkáról —, ahol él. Annyi csodálatos dolog van itt, melyet látni kell a saját szemünkkel. Az egyik ilyen helyszín a varázsló kertje. Sok olyan emberrel találkoztam, akinek fogalma sincs róla, hogy ez hol található, hogyan fest, ezért arra buzdítanám őket, hogy keressék fel ezt a titokzatos helyet, üljenek ott le néhány percre, gondolkodjanak el egy kicsit, és érezzék meg a kert hangulatát.

A szerző bevallotta, hogy Csáth világa távol áll az ő gondolkodásmódjától és ízlésétől, meg is indokolta, hogy miért:

— Hajlamos vagyok túlzottan beleélni magam Csáth tudatmódosító szerekben gazdag világába, rendkívül mélyen tud érinteni, ezért csak akkor veszem elő a műveit, ha nagyon jó kedvem van. Ellenkező esetben csak ront a hangulatomon, a stílusát viszont szeretem.

A mellékletben olyan személyek mondják el az íróhoz való viszonyukat, akik már korábban is szívesen foglalkoztak a Csáth-életművel. Rendhagyó módon a szerb nyelvű olvasókra is gondolt a szerkesztő, az egyik Csáth-novella ugyanis mindkét nyelven megtalálható a mellékletben.

— Szeretem megmutatni a kötődéseket és a találkozásokat, melyek az irodalomban is jelen vannak. Nem tudom, hogy az olvasók örülnek-e majd a szerb fordításnak, de engem érdekel, hogyan is hangzik egy Csáth-novella szerb nyelven. Izgalmas összevetni a sorokat, kifejezéseket, és hatalmas öröm, hogy az egyik legjobb fordító, Orovec Krisztina elvállalta a szöveget. Közel áll hozzám Boško Krstić munkássága, aki írt Csáthról, illetve a városról. Nem tudom elképzelni, hogy létezik olyan szabadkai, akit ne érdekelne, mit gondolt Csáth a városházáról — fűzte hozzá Fehér Márta.

Szalai Attila felvételei

Habár a melléklet az irodalmi jelzőt viseli, egyéb művészeti ágak és más területek is helyet kapnak benne. Kolléganőnk igyekezett minden oldalról megközelíteni Szabadka egyik legnevesebb íróját.

— Megkerestem a kedvenc idegenvezetőmet, Tóth Boriszt, hogy mondja el, merre található a varázsló kertje. Nagy meglepetésemre kiderült, hogy nem egy, hanem három-négy Csáthtal kapcsolatos film is készült már, és úgy gondoltam, ha már Brasnyó Zoltán a filmekről ír a lapban, akkor felkérem, hogy elemezze egy kicsit ezeket a filmeket, valamint írja le a személyes élményeit, hogy ő mikor találkozott Csáth életművével vagy az azzal kapcsolatos filmekkel. Hicsik Dóra volt az, aki egyáltalán nem volt kérdéses, hogy megszólal ebben az ügyben. Ha lehet valakit Csáth-bolondnak nevezni a szó pozitív értelmében, akkor ő az, hiszen bemutatta nekem azt a világot, amelyben ő valóban együtt él az íróval. Rögtön tudtam, hogy vele fog indulni a melléklet. Dévavári Beszédes Valériát is felkerestem, akinek a férje, Dévavári Zoltán Csáth hagyatékának őrzője és gondozója volt. Elküldte Csáth Géza édesapjának a naplóbejegyzéseit, melyek izgalmas adatokat és történeteket tartalmaznak. Ezek a visszaemlékezések gazdagítanak bennünket.

A Tükör megjelenését Szerbia Művelődési és Tájékoztatási Minisztériuma támogatta.