home 2024. április 30., Katalin napja
Online előfizetés
Van mire büszkének lennünk
Szakáll Laura
2024.01.17.
LXXIX. évf. 3. szám
Van mire büszkének lennünk

Elsősorban erre világít rá a magyar kultúra napja, melyet január 22-én ünneplünk arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban ezen a napon tisztázta le a magyar himnusz kéziratát.

Az, hogy január 22-én a kultúránkat éltetjük, Fasang Árpád zongoraművésznek köszönhető, aki 1985-ben vetette fel, hogy a Himnusz születésnapja kiváló alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról, mi mindent adott a nemzet Európának és a világnak. „Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában” — vallotta az ötletadó. Az első rendezvényt 1989-ben tartották meg, 2022 decembere óta viszont hivatalos állami emléknap az anyaországban. Erről a Magyar Országgyűlés hozott határozatot a 2022. december 7-én megtartott ülésén.

Január 22-én Magyarországon és a Kárpát-medence minden pontján, valamint szerte a világban, ahol magyarok élnek, alkalmi műsorokat, eseményeket szerveznek. Sok helyen ezen a napon rangos elismerésben részesülnek azok, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárulnak a kultúra gazdagításához, népszerűsítéséhez, a hagyományaink megőrzéséhez, továbbadásához. Ilyenkor a gyökereinket, nemzeti öntudatunkat, szellemi és tárgyi emlékeinket ünnepeljük. A Himnusz az összetartozásunk, a magyar államiság jelképe.

Kölcsey Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeménye a romantika ismertetőjegyeit hordozza magán, felépítése szerint keretes szerkezetű. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, 1832-ben pedig már kötetben is olvasható volt. A magyarságnak a XIX. századig nem volt önálló himnusza, a reformátusok és a katolikusok is külön-külön néphimnuszt énekeltek. A katolikus magyarság a Boldogasszony anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga című művet tisztelte himnuszaként, a reformátusok pedig a Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltárt énekelték.

Kölcsey szövegét harminc nyelvre fordították le, dallamát Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben. Az ő kompozíciója nyerte meg a vers megzenésítésére kiírt pályázatot. A zsűriben mások mellett Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede is jelen volt. A bemutató 1844. július 2-án és 9-én a pesti Nemzeti Színházban volt. Az év augusztusában pedig szabadtéren is felcsendült a Széchenyi-gőzhajó felavatásán.

A Himnusz 1989 óta a magyar Alkotmány szövegének része.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..