Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi magyar pártok vezetőit

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten beszélgetést folytatott a három romániai magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. A pártvezetők szerint konstruktív volt a megbeszélés a magyar miniszterelnökkel. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: azt tapasztalta, hogy Orbán Viktor nyitott az RMDSZ és a Fidesz partneri viszonyának a megerősítésére, a magyar nyelvű oktatáshoz, a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó kérdésekben pedig támogatásáról biztosította az RMDSZ-t. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy vélekedett, hogy a romániai magyar pártok együttműködésén alapuló ''új egység”-ről vallott nézetei nagymértékben megegyeztek a miniszterelnökéivel. Toró megjegyezte, hogy az EMNP-nek elsősorban az MPP-vel kell gazdagítania együttműködését. Szász Jenő, az MPP elnöke pedig azt emelte ki, hogy azzal a meggyőződéssel tért vissza Budapestről, hogy az erdélyi magyarság és az MPP egyaránt számíthat Magyarország miniszterelnökére.

Javul a magyar-szlovák viszony?

Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint látványosan változott a szlovák-magyar tárgyalások hangneme. A politikus minderről a szlovákiai magyar egyetemisták legnagyobb rendezvényének számító Gombaszögi Nyári Táborban beszélt a Rendszerváltás a nemzetpolitikában címmel tartott előadásában. Kijelentette: bízik abban, hogy a jövőben is sikerül ezt a hangnemet megőrizni. ''A két ország viszonyában kiemelt kérdésként kell kezelni a határ menti együttműködést, továbbá a magyar anyanyelvű szlovákiai romák problematikáját” - folytatta a külügyi államtitkár, majd hozzátette: ''...szeretnénk elérni, hogy a turizmus területén és a bős-nagymarosi vízlépcső kérdésében is előrelépést érjünk el”. Németh Zsolt külön utalt a tűz következtében súlyos károkat szenvedett krasznahorkai vár felújítására.

A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport alakult

A kettős állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyűjtést megszervező petíciós bizottság kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoporttá alakult át Komáromban. Samu István bizottsági elnök ismertette a bizottság által megfogalmazott petíciót: ''A petíciós bizottság nyilatkozatban kéri a szlovák belügyminisztériumot, azon belül pedig a belügyminisztert, hogy módosítsa a 2010/250-es Tt. cikkelyét. Ezt nyomatékosítva a bizottság 2012. július 5-én több mint 18 ezer aláírást tartalmazó petíciós ívet bocsátott a belügyminisztérium rendelkezésére, hogy a törvényt felülvizsgálva eltöröljék. A petíciós bizottság reményét fejezi ki, és bízik benne, hogy a józan ész logikája fog dominálni az antidemokratikus törvénnyel szemben, hiszen a kettős állampolgárságot tiltó törvény eltörlése elősegíthetné a szlovák és a magyar nemzet közös történelmi egymásrautaltságát, és megalapozhatná a két ország jövőbeli együttműködését. A továbbiakban a petíciós bizottság a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoporttá alakul át.”

Leminősítették a révkomáromi Selye János Egyetemet

Dušan Čaplovič szlovák oktatásügyi miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely alapján jövő szeptembertől lefokoznák a révkomáromi Selye János Egyetemet és két szlovák felsőoktatási intézményt. Tóth János, a révkomáromi egyetem rektora méltánytalannak nevezte az indítványt, majd ez ügyben megkereste Dušan Čaplovič oktatási minisztert, és két év türelmi időt kért a tőle. A. Nagy László, a kormány kisebbségügyi biztosa és Bugár Béla, a Híd párt elnöke is tárgyalni kívánt az indítvány visszavonása érdekében. A Magyar Koalíció Pártja szerint abban az esetben, ha a jogszabályt elfogadják, akkor az egyik legérzékenyebb területen, az anyanyelvi oktatásban szűkítenék a szlovákiai magyarság szerzett jogait, holott Robert Fico kormányfő nemrég a status quo megőrzését ígérte.

Tízezerrel csökkent a kárpátaljai magyarok száma

Folyamatosan csökken a lakosság lélekszáma a magyarlakta területeken a Kárpát-medencében. A legújabb számadatok szerint csaknem tízezernyivel csökkent a kárpátaljai magyarok száma az utóbbi évtizedben - hangzott el a XX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek a magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. A legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlás és az idei év közötti időszakra vonatkozóan Molnár D. István és Molnár János, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszékének oktatói ismertették a kárpátaljai magyarság létszámára vonatkozó kutatásuk adatait. Számításaik szerint az utóbbi évtized népességszám-változását három fő tényező okozza. Mintegy 5000-re tehető a természetes fogyás a kárpátaljai magyarok körében. Ezenkívül 2000-nyi a négy országgal, köztük Magyarországgal is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma, azonkívül 2-3 ezer főre becsülik az utóbbi tíz év asszimilációs veszteségét.