home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Válság után, válság előtt — Újraiparosítási hitelprogram indult
Talpai Lóránt
2023.03.13.
LXXVIII. évf. 10. szám
Válság után, válság előtt  — Újraiparosítási hitelprogram indult

A magyar kormány az Európát sújtó gazdasági válság kellős közepén indította be 700 milliárdos kerettel a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot. A jelenlegi gazdasági helyzetről és a gazdaságfejlesztő tervekről Szakáli István Lorándot, az Alapjogokért Központ vezető közgazdászát kérdeztem.

* Európát és a világ más részeit sorozatos válságok rázták meg. Elég, ha csak a koronavírus-járványra vagy az orosz—ukrán háborúra és az azzal járó szankciókra gondolunk. Az európai országok kormányai igencsak nagy nehézségekbe ütköztek, és különféle módszereket vetettek be, hogy leküzdjék a gazdasági nehézségeket. Ön szerint a magyar kormány mennyire volt sikeres e téren? A rezsicsökkentés politikája mennyire volt hatásos?

— Valóban rendkívüli időszakon megyünk keresztül, amikor válságot válság követ. Olyan válságjelenségekkel szembesülünk, amelyekkel csaknem egy évszázada nem. Ezek a globális gazdaságra és azon belül a magyar gazdaságra is elementáris hatással vannak, gyökeresen új helyzetet teremtenek. Elsősorban a globális ellátási láncok szakadozásának, elakadásának lehettünk tanúi, melynek következményei a gazdasági élet minden területén éreztették a hatásukat. Magyarország sikeres gazdasági válságkezelési programot valósított meg, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a gazdaság 2020 után 2021-ben meredeken visszapattant, és az év második felében már felülmúlta a COVID előtti teljesítményt. A magyar válságkezelés központi eleme a munkahelyek megőrzésének támogatása, a kedvező adókörnyezet kialakítása, a beruházások magas szintjének megvalósítása és a családok támogatása volt. A 2022-ben kitört háború tovább fokozta a meglévő gazdasági problémákat, illetve újabbakat is teremtett. Itt mindenképp meg kell említeni az energiaárak elszabadulását, melyhez döntő mértékben járult hozzá Brüsszel elhibázott szankciós politikája. A magyar kormány válságkezelésének alapelvei változatlanok maradtak, továbbra is a munkahelyek megmaradását, újabbak létrejöttét és a kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportok (családok, nyugdíjasok, fiatalok, gyermeket nevelő édesanyák) megsegítését tartja szem előtt. Rendkívül biztató, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évben is az EU-átlagot jelentősen meghaladó mértékben tudott bővülni (4,6 százalék), továbbra is csúcson van a foglalkoztatás, 4,7 millióan dolgoznak, 4 százalék alatti a munkanélküliség, a magas infláció ellenére, továbbra is reálbér-növekedés volt tapasztalható, illetve a nyugdíjak is megőrizték a vásárlóértéküket. Mindezeket az eredményeket úgy sikerült elérni, hogy közben csökkent az államadósság, illetve a költségvetési hiány is. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a kormányzat aktív, gyors döntéseket meghozni képes gazdaságpolitikát folytatott, mellyel tudott reagálni az újabb és újabb kihívásokra. Az eredményességet alapjában határozta meg, hogy — a 2010 után megvalósított gazdaságpolitikai fordulatnak köszönhetően — a magyar gazdaság ma összehasonlíthatatlanul stabilabb és ellenállóbb, mint a 2008—2009-beli válság idején volt. A rezsicsökkentés politikája is rendkívül sikeresnek bizonyult, mellyel az elmúlt tíz évben sikerült megóvni a fogyasztókat az energiaárak volatilitásától. A kormány a rezsicsökkentés szabályain — tekintettel a szankciós politika következtében kialakult energiahelyzetre — az elmúlt év nyarán kénytelen volt változtatni, de a magyar háztartások európai szinten még mindig az egyik legalacsonyabb árat fizetik a gázért és a villanyáramért.

* Az infláció mértéke jelentősen növekedett az utóbbi időszakban, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Elképzelhető a közeljövőben az infláció csökkenése, vagy a globális gazdasági válság miatt kizárt ez a forgatókönyv?

— Az infláció egyáltalán nem magyar jelenség. Oka egyrészt a koronavírus-válság utáni gazdaság-újraindítással, másrészt a háborúval és az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciós politikával hozható összefüggésbe. Mindezek elsősorban kínálati oldali sokkokat okoztak, melyekkel szemben a monetáris politika eszközei, jelesül a kamatemelés csak korlátozottan tudott hatásos lenni. A magyar inflációra elsősorban külső tényezők, a rendkívül magas energia- és élelmiszerárak voltak hatással, valamint az a kitettség, amelyet a háború földrajzi közelsége okoz. A várakozások szerint az infláció az idei év elején, valószínűleg februárban érte el a csúcspontját, ezután csökkenésnek indul. Ennek már látjuk jeleit az élelmiszerárak csökkenésében, ami januárban is érzékelhető volt, és ezt a folyamatot támogatja az energiaárak nemzetközi piacokon tapasztalható jelentős mértékű visszaesése is. Az infláció visszaszorítását segítik elő a fiskális és a monetáris politika összehangolt, a megfelelő időben meghozott intézkedései is.

* Egyfajta válasz a gazdasági krízisre a közelmúltban 700 milliárdos kerettel indított Baross Gábor-program? Mit tudhatunk jelenleg róla, és előreláthatóan milyen hatása lehet?

— Az emelkedő inflációra a jegybankok mind Európában, mind pedig az Egyesült Államokban jelentős, évtizedes távlatban nem tapasztalt alapkamat-emeléssel válaszoltak. Ennek következtében jelentős mértékben megdrágult a piaci alapú hitelezés, ami a gazdasági növekedés visszafogásával jár. A magyar alapkamat is jelentősen növekedett, ami miatt veszélybe került az egészséges hitelezés és a fenntartható gazdasági növekedés. A 20 százalék körül alakuló hitelkamatokat a vállalkozások szinte képtelenek kigazdálkodni. A kormányzat számára az idei évben is a recesszió elkerülése, valamint a munkahelyek és ezáltal a családok védelme a prioritás. Ez azonban nem képzelhető el elérhető, az eredményes gazdálkodást lehetővé tevő árazású hitelek nélkül. Annak érdekében, hogy ez a cégeknek ne okozzon megoldhatatlan problémát, a kormány több finanszírozási forrást nyújtó programot is elindított, melyek közül a legutóbbi a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Ezen kívül léteznek egyéb állami hitel- és tőkeprogramok is, amilyen például a Széchenyi Kártya Program. A piaci árazásnál jelentősen kedvezőbb kamatozású újraiparosítási hitelprogram elemei mérettől függetlenül minden vállalattípus számára elérhetőek, függetlenül attól, hogy folytat-e exporttevékenységet, vagy sem, és attól is függetlenül, hogy beruházási vagy forgóeszközhitelre van szüksége. Az igénybevétel feltételeire vonatkozó információk az Eximbank oldalán érhetőek el.

* Ön szerint milyen további intézkedésekre, illetve tervekre lenne szükség a magyar gazdaság versenyképességének további javulásához?

— Azt gondolom, hogy a gazdaság versenyképességének fenntartása és fokozása szempontjából meg kell próbálni fenntartani a beruházások magas szintjét, és az eddigieknél jobban fókuszálni azokra, amelyek a hatékonyságnövelésről szólnak. Itt elsősorban az energiahatékonyság növelésére, az innovációra, a digitalizációra, az exportképesség fokozására, a magasabb hozzáadott érték előállítására gondolok. Továbbra is prioritásként kell kezelni az oktatási, felsőoktatási és szakképzési rendszer színvonalának a fokozását, a szürkeállomány minőségének a javítását. Ahhoz azonban, hogy a jól képzett szakembereket itthon tudjuk tartani, nemzetközi szinten is inspiratív gazdasági ökoszisztémára és jól fizető munkahelyekre van szükség. Mindezen feltételek együttesen járulhatnak hozzá, hogy Magyarország ne csupán sikeres válságkezelést valósítson meg, hanem abból megerősödve, egyúttal a közepes fejlettség csapdáját is elkerülve kerüljön ki.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..