A Vamadia mindannyiunk forrása kíván lenni, ingyenes hozzáférést lehetővé téve a vajdasági magyarság szellemi, tárgyi és épített örökségéhez, valamint a kortárs alkotások digitálisan mentett tartalmaihoz — olvashatjuk a Vajdasági Magyar Digitális Adattár oldalán. A digitalizáció jelentősen megkönnyíti a hozzáférést az irodalomhoz, a folyóiratokhoz és az újságokhoz, így akár az otthonunkban is betekinthetünk a vajdasági szellemi termékek sokszínűségébe.
 Vázsonyi Csilla (Herédi Krisztián felvétele) |
A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság Autonóm Tartomány alapításában működő, zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) már a megalakulása óta (2005) foglalkozik a vajdasági magyarság kulturális és történelmi vonatkozású írott, nyomtatott, illetve hang- és videoanyaga digitalizálásával. Jelenleg is folyik a munka a Vajdasági Magyar Digitális Adattár bővítésén, hogy létrejöjjön térségünk digitális lexikona. Vázsonyi Csilla, a projektum egyik koordinátora mesélt lapunknak a munkafolyamatról.
— A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek van saját könyvtára, melybe a vajdasági magyarság szellemi termékeit, vagyis a könyveket, a folyóiratokat, az aprónyomtatványokat és az egyéb dokumentumokat gyűjtjük. A mai világban alapkövetelménynek számít, hogy digitálisan is elérhetővé tegyük ezeket a munkákat. Még mindig elérhető a VMMI régi adattára, és valójában ennek a felújításáról, egy új változatáról van szó. Természetesen felosztottuk egymás között a munkát, a szkennelést például Novák Ferenc koordinálja, és egy ötfős csapat végzi. Egy komoly és összetett csapatmunkáról van szó, melyet igyekszünk az intézet igazgatójával, Gondi Martinával gördülékennyé tenni. A felületet egy szabadkai programozócég, a Studio Present kezeli.
A Vamadia magában foglalja a Vajdaságban magyar nyelven megjelenő periodikákat, a szépirodalmat, a tudományos irodalmat, valamint a fotó-, hang- és mozgóképgyűjteményt. Mindezen belül pedig a vajdasági magyar szerzők adatbázisa is kiépül. Az adattárba csak azok a tartalmak kerülhetnek be, amelyeket a szerzők jóváhagytak.
Az intézet munkatársa azt is elmondta, hogy a jövőben bővülni fog a Vajdasági Magyar Irodalmi Adattár, a Vajdasági Magyar Képzőművészeti Adattár, illetve a digitális könyvtár és a digitális periodikatár.
— A Vajdasági Magyar Irodalmi Adattár a szépírók, a szakírók, a publicisták és még más szerzők adatbázisát, a műveiket, a munkásságukra vagy a műveikre vonatkozó adatokat, a publikációs listát tartalmazza. A munka során a teljességre törekszünk, és mindez Döme Szabolcs koordinálásával történik. Rendkívül szoros az együttműködésünk a Forum Könyvkiadóval a digitális könyvtár és a digitális adattár elkészítésében. Körülbelül háromszáz könyv már teljes tartalommal elérhető, és természetesen ez is a szerzők jóváhagyásával történik. A Képzőművészeti Adattár esetében átvettük a régi adattárunk képzőművészeti tárát, valamint a Vaart elnevezésű projektum anyagait. A projektum K. Kovács Ákos nevéhez fűződik, és a vajdasági kortárs képzőművészek összegyűjtését, illetve promotálását tűzte ki célul. A kortárs alkotók adatbázisának létrehozásában közreműködött még Gazsó Orsolya, a már lezárult életműveket pedig Náray Éva dolgozta fel. Alapul vettük továbbá Balázs-Arth Valéria Délvidéki magyar képzőművészeti lexikonját is. A digitális könyvtárban és periodikatárban megtalálható a Kalangya, a Híd, a Létünk, az Új Symposion, az Üzenet, a Magyar Szó, a Hét Nap első húsz, illetve a Képes Ifjúság néhány évfolyama. A legtöbben a Magyar Szót lapozgatják az oldalon. Ha a kezdetektől rendelkezésre áll az anyag, akkor már a legelső lapszámot is digitalizáljuk, és így haladunk időrendi sorrendben. Egy már régóta folyó, rendkívül aprólékos munkáról beszélünk, melyet hosszas átgondolás előzött meg, hiszen el kellett dönteni, hogy milyen adatokat szeretnénk megosztani az emberekkel, hogyan lesznek az adatbázisok kereshetőek, stb. Folyamatban van az adatlapok feltöltése, és valójában most szembesülünk azzal, hogy az elképzeléseink miként tudnak megvalósulni. A folyóiratok esetében például oda kellett figyelni arra, hogy mindegyik más rendszer szerint jelenik meg, és másként épül fel. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen jellegű adatbázisban az átláthatóság és a kereshetőség a fontos.
A publikus felületen még nem látható, de intenzív munka folyik a hangtár és a fotótár elkészítésében. Ez utóbbi összeállítása terén is sokszínűségre törekszik az intézet, tehát művész-, sajtó- és amatőr fotók is megtalálhatóak lesznek az oldalon.
— Dormán László fotóművész rendelkezésünkre bocsátotta a gyűjteményét, ezenkívül pedig az amatőr gyűjtőkre is számítunk. Szeretném kiemelni Németh Mátyást, aki a Magyar Szó fotóriportere volt, ő is átadta a rendkívül izgalmas anyagát, hiszen a sajtó- és a művészfotói mellett rengeteg archív felvétele is van, a régi családi fényképek külön értéket adnak ennek a gyűjteménynek. A hangtáron belül kap helyet a folklórtár, ezt a részt azzal a határozott céllal állítottuk össze, hogy a néprajzi gyűjtéseket is pontosan adatoljuk és feldolgozzuk. A néprajzi gyűjtések mellett művészeti, közművelődési, tudományos tartalmak, valamint a színpadi folklór is része az adattárnak. Hogy egy példát is említsek: a durindós fellépések hanganyagai is fel lesznek töltve. Terveink között a népmesegyűjtések feltöltése is szerepel, ezt Raffai Judit koordinálja, a hangtár kialakításában pedig Juhász Gyula is részt vesz — tudtuk meg Vázsonyi Csillától.
A szabadon letölthető tartalmak a kutatók számára is megkönnyítik a munkát, másrészt pedig a szellemi termékek közkinccsé válnak, melyhez bárki bármikor hozzáférhet. Az ingyenesen látogatható adattár a www.vamadia.rs címen található.
A digitalizálás a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósul meg.
