— Az elmúlt száz év a mindennapos küzdésről szólt. Az évforduló kapcsán olyan monumentális kiadványok jelentek meg, amelyek megörökítették, hogy abban a lehetetlen helyzetsorozatban, amiben a vajdasági magyarság folyamatosan volt — talán pár évtizedet leszámítva — 1920-tól egészen idáig, azt milyen kondícióban és hogy sikerült túlélnie, sőt építkeznie, megmutatni önmagát, hozzájárulva az egyetemleges nemzet megmaradásához és felemelkedéséhez. Azt gondolom, hogy a vajdasági magyar közösség egy életerős, önmagához, múltjához ragaszkodó, jövőjéről le nem mondó közösség — fogalmazott a beszélgetések előtt újságíróknak nyilatkozva Pásztor István, a VMSZ elnöke.

A közéleti tartalmak sorát a Magyar Szó Parkban a Hogyan tartható fenn a lendület? című panelbeszélgetés nyitotta, melynek vendége Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára volt, moderátora pedig Máriás Endre, a napilap főszerkesztő-helyettese.

Szó volt az elmúlt száz év legkiemelkedőbb nemzetpolitikai eredményéről, azaz a kettős állampolgárság megvalósulásáról, továbbá az anyaország és a külhoni területek partneri együttműködéséről, a külhoni intézményi és gazdasági fejlesztésekről, támogatásokról és az előttünk álló jövő évi itthoni és magyarországi választásokról.

Potápi Árpád János és Pásztor István

A jövő évi nem csak egy lesz a választások közül

— A lendület fenntartásának az egyik elsődleges feltétele az, hogy az elkövetkező választásokon mi fog történni: tudjuk-e hozni azokat az eredményeket, melyek ennek a politikai miliőnek, ennek a politikai erőtérnek a még négy évig tartó fenntartását eredményezik. Ez a kulcs — fogalmazott Pásztor István. — A mi számunkra az egyedüli járható út, ha a jövőre esedékes szerbiai elnökválasztás és a parlamenti választás, emellett a magyarországi parlamenti választás és az őszi Magyar Nemzeti Tanács-választás eredményeként olyan politikai kondícióban maradunk, hogy ezt a folyamatot fenn tudjuk tartani. Ha bármelyik ezek közül kiesik, akkor borzalmasan nagy problémában leszünk. Ezért ez nem egy a választások közül, hanem ez egy kulcsfontosságú választás. Ha van valaki, aki számára nem mindegy, hogy a magyarországi parlamenti választások hogy fognak befejeződni, és a jelenlegi politikai erő tudja-e folytatni az elkövetkező négy évben is a tevékenységét, akkor az egészen biztos a határon túli magyar közösség. A VMSZ készül a kampányra, mindenkit meg fogunk mozgatni, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az emberek éljenek a szavazás jogával, és hogy a saját érdekükben szavazzanak.

— Magyarországon két fronton megy a küzdelem: a 106 egyéni körzet nagyobbik felét meg kell szereznünk ahhoz, hogy megnyerjük a választást — hangsúlyozta Potápi Árpád János. — Mi mindent megteszünk ennek érdekében, elvégezzük a kormányzati munkát, helyben a képviselői tevékenységet és a kampányban végzendő munkákat is. Határon túl nem egyéni jelöltekre, hanem listákra lehet szavazni. Nagyon fontos, hogy a voksokat a határon túl is be tudjuk gyűjteni. Fontos az is, hogy akik még nem kapták meg a magyar állampolgárságot, éljenek a lehetőséggel, illetve akik már magyar állampolgárok, regisztráljanak a választásra, a regisztráltak pedig juttassák vissza a szavazócédulát, mert ott bizony látunk mintegy 40 százalékos kiesést. A három évvel ezelőtti választáson ez 140 000 vissza nem juttatott levélszavazat volt, mely nagyon jelentős szám. Győzni fogunk!

Nem jobb vagy rosszabb, hanem más

A rendezvényen két panelbeszélgetést szenteltek a médiának. Feltörekvő generáció — Az újmédia címmel a közösségi oldalakról bennünket érő információcunami kérdéskörét boncolgatták Kállai Göblös Nikoletta újságíró vendégei.

— Az átlagember naponta négy-öt órát tölt el a telefon nyomkodásával, ennek az időnek a 80 százaléka a közösségimédia-felület használata. Az emberek élete oda irányul, ezért a hírek, a tájékoztatás szempontjából nagyon fontos a közösségi média felülete — mutatott rá Ternovácz Áron, a Magyar Nemzet és a Magyar Szó munkatársa.

— Nem lehet általánosságban beszélni, hogy csökken a rádió, a tv, az újság fogyasztása, hanem ki kell mondani, hogy a helyzetükbe belekényelmesedett, unalmas dolgot író újságok olvasottsága, rádiók hallgatottsága, tv-k nézettsége csökken — fogalmazott Kohán Mátyás, a Mandiner munkatársa.

— Ha megfelelően tudunk reagálni az új trendekre, akkor meg tudunk maradni, mert egészen mást nyújtunk, mint az újmédia, nem jobbat vagy rosszabbat, hanem mást. Van, akinek erre van igénye, van, akinek arra, s van, akinek mindkettőre — osztotta meg gondolatait Máriás Endre, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese.

— A hagyományos és az újmédiának is megvan a saját helye, és meg is fog maradni — szögezte le Fehérvári Csongor, a Pannon RTV internetes kiadásának főszerkesztője. — A tartalmakat kell az új fogyasztói szokásokhoz igazítani. Együtt kell dolgozni, és az egyiknek ki kell egészítenie a másikat.

Ternovácz Áron, Kohán Mátyás, Fehérvári Csongor, Máriás Endre
 

Határok nélkül a médiában

Ez volt a címe annak a panelbeszélgetésnek, amelynek vendégei — Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztője, Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Klemm József, a Vajdasági Rádió és Televízió vezérigazgató-helyettese, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) társelnöke, Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója, valamint Ternovácz István, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, az Újvidéki Rádió munkatársa — a vajdasági, a külhoni és az anyaországi magyar sajtó együttműködéséről folytattak eszmecserét. Egyetértettek abban, hogy a külhoni magyar újságírást nagyon sok minden fűzi össze annak ellenére, hogy a sajtóorgánumok munkatársai különböző társadalmakban élnek, a fő kitétel ugyanis az, hogy a kisebbségben élő magyar újságírás számára két alapkövetelmény fogalmazható meg: a színvonal és a magyar elkötelezettség, szellemiség.

Klemm József, Varjú Márta, Bodzsoni István, Ternovácz István, Tóth Lívia

— A külhoni média együttműködése előbbre tehető, mint a kettős állampolgárság bevezetése, hiszen már 2005-ben — a 2004. évi magyar népszavazás utáni évben — megalakult a KMÚEK — vezette fel az együttműködés történetét lapunk főszerkesztője, Tóth Lívia. — A Hét Nap nemzetileg elkötelezett lap, elsősorban a vajdasági magyarságnak készül, de arra is törekszünk, hogy az egységes magyar nemzeté is legyen. Szeretném, ha a külhoni magyarság bemutatása mellett a diaszpórában élők is helyet kapnának a Hét Napban. Milyen jó lenne, ha velük is kapcsolatba tudnánk lépni, ha velük is tudnánk foglalkozni! Ilyenkor érzem annak az előnyét, hogy ilyen régóta működik a KMÚEK, mert ezt a hatalmas kapcsolati tőkét, amelyet sikerült ez alatt a tizenöt év alatt kialakítanom, kamatoztatni tudom. Nagyon fontosak a találkozások, utazások, és megfizethetetlen, hogy bárhol felhívhatsz valakit, és küld neked egy írást vagy egy fotót! A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével a magyar szórványtelepüléseken szervezett riporttáborainkba eljönnek a külhoni kollégák is, és hírüket viszik az ottani magyar közösségeknek. Ez a kétoldalú érdeklődés nagyon fontos, és jól működik.

A rendezvény keretében kilenc panelbeszélgetést szerveztek a szülőföldön való boldogulás témakörét körbejárva, a politika és a média mellett történelmi, helytörténeti, irodalmi, sportolói, vállalkozói és kézművesszempontból. Lapunk következő számában ezekről is beszámolunk.