Vagyunk-e elegen? — népszámlálásra készülve
Markovics Annamária
2022.08.04.
LXXVII. évf. 31. szám
Vagyunk-e elegen? — népszámlálásra készülve

Októberben népszámlálást tartanak Szerbiában. A statisztikai hivatal előrejelzése szerint az utóbbi tizenegy évben körülbelül 400 000 fővel csökkent az ország lakossága.

Népszámlálást tízévente „szoktak” rendezni, ám 2020-ban és 2021-ben a legtöbb országban ezt elhalasztották a koronavírus-járvány miatt. Szerbia is az idei esztendőre ütemezte át a cenzust. Ezúttal nemcsak a lakosságot, hanem a vagyont is összeírják.

A témakörök, illetve kérdések a szokásosak lesznek, szerepelnek majd közöttük az emberek nemére, korára, születési és lakóhelyére, állampolgárságára, családi állapotára és iskolai végzettségére vonatkozó kérdések, de rákérdeznek a nemzetiségi és a vallási hovatartozásra, illetve az anyanyelvre is. Ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni, de például sokat segítenek abban, hogy egy nemzeti közösség a számokra hivatkozva könnyebben érvényesíthesse a jogait.

A népszámlálást előkészítő szakértők is tisztában vannak azzal, hogy a nagymértékű elvándorlás Szerbiát is érinti, ezért újdonságként konkrét kérdések is megjelennek a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Amíg korábban csak arra kérdeztek rá, hogy dolgozott-e valaki külföldön, és ha igen, mikor tért vissza, most arra is kíváncsiak lesznek a népszámlálási biztosok, hogy mikor ment külföldre, és hova, ezekből az információkból ugyanis kiderül, hogy melyek a legnépszerűbb országok a munkavállalást illetően, valamint az is, hogy átlagosan mennyi időt töltenek külföldi munkával a szerbiai állampolgárok.

Újdonság lesz az is, hogy a népszámlálási biztosok már nem papírkötegekkel és kérdőívekkel járják a háztartásokat, hanem laptoppal, hiszen az egész folyamatot digitalizálták. Ez egyrészt felgyorsítja az adatok feldolgozását, másrészt segít az információk biztonságának a megőrzésében is, hiszen a biztosok már nem a kitöltött kérdőívekkel róják majd az utcákat, kockáztatva, hogy elveszítik a dokumentumokat. Az adatok feldolgozása pedig azonnali és folyamatos lesz, így nem kell kivárni a szokásos egy évet a hivatalos eredmények megjelenéséig, az előzetes információk már egy hónappal a népszámlálás lezárása után, a végeredmények pedig legfeljebb hat hónappal később elérhetőek lesznek.

A népszámlálásra készülve a statisztikai hivatal körülbelül 2500 embert képez ki, akinek a feladata a népszámlálási biztosok oktatása lesz, valamint körülbelül 15 000 népszámlálót kíván felvenni, tehát összesen mintegy 18 000 emberrel végzik majd egy hónapon keresztül a lakosság és a vagyon összeírását.

 

Az ország legfontosabb adatbázisa

Miladin Kovačević, a Szerbiai Statisztikai Hivatal igazgatója szerint sokan nem tudják, miért is fontos a népszámlálás. Mint mondta: ez a legfontosabb adatbázisa egy országnak, minden intézkedést ehhez igazítanak, minden nemzetközi szervezet erre alapozva viszonyul egy országhoz.

A Családügyi és Demográfiai Minisztérium közelmúltban, a népesedési világnap alkalmából közzétett adatai szerint Szerbia „rendkívül súlyos demográfiai helyzettel” néz szembe, egyre magasabb a halálozások aránya a születésekhez képest. A tárca adatai szerint a tavalyi esztendőben az ország több mint 74 000 lakost veszített el. Ez nem is egy kisvárosnyi ember, ahogy a korábbi fogyást jellemezték, hanem egy Nagybecskerek méretű település teljes lakossága.

A Szerbiai Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban és 2021-ben Szerbiában 50 000-rel több halálesetet regisztráltak, mint amekkora a 2016 és 2019 közti időszak átlaga volt. Ez több mint 30 százalékos halálozási növekedés. A halálozások számának növekedése pedig a természetes fogyásra is hatással volt. Mindehhez hozzájárult a koronavírus, illetve a járvány miatt kialakult helyzet az egészségügyben, de az elvándorlás arányának a fokozódása is. Ezek azonban mind csak becslések, pontos eredményeket csak a népszámlálás hivatalos és végleges eredményeinek közlése után lehet majd tudni. Az azonban biztosnak tűnik, hogy amíg 2011-ben 7 186 862 fő volt Szerbia lakossága, mára ez a száma 7 millió alá esett.

 

„Nem kell lemondanunk azokról, akik külföldön dolgoznak”

Az országos változások nem hagyhatták érintetlenül a vajdasági magyarságot sem. A globális változások erre a közösségre is hatással voltak, a természetes fogyás, a gyermekvállalási kedv csökkenése és az elvándorlás minden közösséget megviselt.

A 2011. évi népszámlálás alkalmával 253 899-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, az utóbbi ötven év tapasztalatai alapján azonban elmondható, a mostani összeírásnál ennél jóval kevesebben lesznek.

Gábrity Molnár Irén szociológus rámutatott, hogy a magyarok részaránya és száma Szerbiában 1961-ben volt a legmagasabb, akkor majdnem 450 000 magyar élt ezen a területen. Utána azonban nagymértékű, külföldre való vándorlás kezdődött, és a natalitás is csökkenésnek indult. A következő időszakban megfigyelhető volt, hogy évente körülbelül 5000-rel csökkent a magyar lakosság száma, és ez a tendencia ma is folytatódik, emellett pedig a fiatalok gyermekvállalási hajlandósága is csökkent, illetve a gyermekvállalás időszaka kitolódott.

A depopulációs folyamat különösen a falvakban és a kisvárosokban jelentős, valamint az ország peremvidékein, emellett pedig a lakosság is elöregszik — tette hozzá.

A szociológus arra figyelmeztetett, hogy a Köztársasági Statisztikai Hivatal egy 2019-beli becslése akkor 251 000-re tette a magyarok számát, mely Vajdaság összlakosságának a 13 százaléka. Gábrity Molnár Irén azonban úgy vélekedik, ez a szám alacsonyabb lehet, mert egy vajdasági felmérés szerint, mely figyelembe vette a határon ingázókat és az elvándorlókat is, már évente 6000-re tehető a magyarok számának csökkenése. „Ezen becslések szerint az életvitelszerűen Vajdaságban élők száma már 200 000 alá esett” — közölte. Hozzátette azonban, hogy ettől még nem kell lemondanunk azokról, akik külföldön élnek, illetve vállalnak munkát, és a vajdasági magyarságot sem kell „temetni”.

„Ez egy nagyon életképes, a balkáni világban is nagyon megedzett közösség” — hangsúlyozta. Emellett a közösség vállalkozó kedve is sokkal nagyobb, mint a többi határon túli magyar közösségé vagy akár az anyaországban élőké. Akik itthon maradnak, azoknak jelentős alkalmazkodási készségre van szükségük, de hogy erre képesek, azt az utóbbi évtizedek háborúi, inflációi és nehéz időszakai is megmutatták — tette hozzá.

 

Fontos részt vennünk a népszámlálásban

Az őszi népszámlálásban nagyon fontos részt vennie a vajdasági magyarságnak — emelte ki Gábrity Molnár Irén. „Egyrészt látni kell a magyar érdekeltségű települések és önkormányzatok szintjén, hogy kire számíthatunk, ehhez mérten ki kell dolgozni a településfejlesztési stratégiákat, másrészt pedig országszinten is meg kell őrizni a súlyunkat” — részletezte.

A szociológus szerint Vajdaságban a magyarok részarányának nem szabadna 10 százalék alá esnie, mert körülbelül itt van az a határvonal, amikor még hathatósan lehet érvényesíteni a nyelvi, oktatási és más kisebbségi jogokat.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Belpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..