Az ukrán hatóságok szerint a rakétatámadások folytatódnak, az orosz csapások katonai és civil célpontokra egyaránt irányulnak. Kijev városvezetősége reggel légi veszélyt jelzett. Közleményben figyelmeztetik a lakosokat, hogy ha megszólalnak a szirénák, azonnal menjenek a legközelebbi óvóhelyre. Ukrán médiaértesülések szerint orosz tankok is elindultak Kijev felé.

Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön éjfél körül általános mozgósítást rendelt el, tehát mostantól a hadiállapot végéig nem hagyhatják el Ukrajnát a tizennyolc és hatvan év közötti férfiak. A rendelet értelmében behívnak minden sorkatonát és tartalékost. Behívót a tizennyolc és hatvan év közötti korosztályba tartozó tartalékosok kapnak, tisztek, altisztek és közállományú katonaként leszereltek egyaránt. A szolgálati idő legfeljebb egy év lehet. Ez alatt az idő alatt a behívott tartalékosok polgári munkahelyét megőrzik, és havi átlagbérüket kapják fizetésként. A közlemény szerint a tartalékosok azokban a katonai alakulatokban és azon a szakterületen teljesítenek majd szolgálatot, amelyen korábban szolgáltak, és szerződést kötöttek a hadműveleti tartalékban való szolgálatra.

Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára elmondta, Ukrajna 36 000 tartalékost tud behívni. Szavai szerint túlnyomó többségük szolgált a Donyec-medencei fronton. A tisztségviselő kifejtette, az ukrán elnök egy szóval sem mondta, hogy Ukrajna atomfegyvert készülne kifejleszteni. A müncheni biztonságpolitikai konferencián csak arra emlékeztetett, hogy az 1994-beli budapesti memorandum aláírói — köztük Oroszország — szavatolták Ukrajna területi épségét, ezért cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. Danyilov kifejezte értetlenségét afölött, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt úgy értelmezte, Ukrajna atomfegyvereket akar gyártani.

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy az orosz támadásokban eddig 137 ukrán állampolgár veszítette életét, köztük 10 tiszt is, valamint a harcoknak 316 sérültje van.

Az események hatására sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé

A csütörtökön hajnalban kezdődött orosz offenzíva miatt sok ezren indultak el a határok felé, hogy még idejében kijussanak az országból, és ne kelljen bevonulniuk. Az ENSZ tudomása szerint egy nap leforgása alatt legalább 100 000 ember menekült el a harcok elől, nagyon sokan külföldre. Az autósok a benzinkutakat lepték el, tartanak ugyanis az üzemanyaghiánytól. A hírek szerint benzint már csak korlátozott mennyiségben lehet vásárolni. A boltokban és a patikákban szintén megnövekedett a forgalom. A nyitva tartó bankoknál is sorban állnak az emberek, de a készpénzfelvételt is korlátozzák.

Kijevben kijárási tilalmat vezettek be

Kijárási tilalmat vezettek be 22 és 7 óra között Kijevben — közölte a város polgármestere, Vitalij Klicsko. A tömegközlekedés nem működik majd a kijárási tilalom alatt, a metróállomások viszont 24 órában nyitva lesznek menedékhelyként. A kijárási tilalomra a hadi események miatt volt szükség, mivel orosz csapatok Fehéroroszország felől benyomultak Kijev megyébe. A Szuszpilne hírportál arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba bevezető utakat, de kifelé szabad a forgalom. A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést — ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van — helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszantalakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, az ukrán légvédelem három támadó helikoptert semlegesített.

Az orosz katonák elfoglalták a csernobili atomerőművet. A hírt a Reuters szerint Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója is megerősítette. Volodimir Zelenszkij korábban azt közölte: a csernobili atomerőmű elleni támadás egy egész Európának szóló hadüzenet.

Az orosz védelmi tárca 74 ukrán katonai objektum felszámolását jelentette be

Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, 3 harcálláspont, 1 haditengerészeti bázis, 18 SZ—300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők 1 harci helikoptert és 4 Bayraktar TB—2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba az ukrán városokat.

Kreml: Putyin fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak

Az orosz katonai művelet célja Ukrajna demilitarizálása, azt pedig, hogy meddig fog tartani, az orosz fegyveres erők főparancsnoka, Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Peszkov az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetőségének sorsa a jövőben, kijelentette, „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”. A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetőség kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Mint emlékeztetett, emellett az is orosz követelés, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Mint mondta, tisztázni kell, hogy az ukrán vezetőség kész-e tárgyalni erről.

Vlagyimir Putyin

Az Európai Unió és Nagy-Britannia Oroszországot érintő szankciós csomagokat jelentett be

Az európai uniós központi intézmények vezetői a csütörtök esti rendkívüli kormányfői EU-találkozón az orosz gazdaság stratégiai ágazatait célzó új, hatékony szankciókat tartalmazó csomagot terjesztettek a tagállamok vezetői elé jóváhagyásra — jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Céljuk, hogy megakadályozzák Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz.

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz támadás miatt vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot, valamint számos üzletembert, aki közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz — jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Rendkívüli NATO-konferencia

Rendkívüli tanácskozást tartanak ma a NATO-tagállamok vezetői az Ukrajnát ért orosz támadás miatt. A tanácskozás videókonferencián zajlik majd. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangoztatta: a kontinens békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire a NATO már hónapok óta figyelmeztetett. Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat telepíteni Ukrajnába.

Tiltakozások Oroszországban

Többtucatnyi, az ukrajnai orosz invázió ellen tüntető személyt tartóztattak le Moszkvában és Szentpéterváron, mert megszegték a hatóságok által elrendelt gyülekezési tilalmat. Oroszországban már 100 önkormányzati képviselő írta alá azt a petíciót, amelyben elítélik a hadsereg Ukrajna elleni támadását, mondván: példátlan atrocitásról van szó, melyre semmilyen indoklás nincs.

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: (MTI, Szerbiai RTV, Tanjug, Hirado.hu)