Az Ukrajnában zajló válság hatására az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti az Oroszország elleni megszorító intézkedések csomagját — közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az intézkedések olyan magánszemélyeket, cégeket és bankokat céloznak meg, akik/amelyek a jogellenes döntésben érintettek, finanszírozzák az orosz katonai apparátust, ezzel járulva hozzá Ukrajna destabilizálásához. Ezenkívül megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck és Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz — közölte az uniós bizottság elnöke.

Az Európai Unió szankciókkal reagál a nemzetközi jog orosz részről való megsértésére — jelentette be Peter Stano, az EU szóvivője. Nyomatékosította, hogy a szankciók kötelező érvényűek a tagországokra és azokra is, akik csatlakozni szeretnének az EU-hoz, így Szerbiától is elvárják, hogy a külpolitikai döntéseit hangolja össze az EU-s intézkedésekkel.

Az Európai Unió mellett az Egyesült Államok is súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen.

Joe Biden (fotó: Tanjug/ AP Photo/ Alex Brandon)

Joe Biden amerikai elnök kedden éjfél körül ismertette az Oroszország ellen elfogadott első szankciócsomagot, és hangsúlyozta, ha Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok további megszigorításokat vezet majd be. Az elnök közölte, két nagy orosz pénzintézettel — a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal — szemben „teljes kizáró szankciót” alkalmaznak. Emellett szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, tehát — mint fogalmazott — elzárják az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól.

A válságra reagálva a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is megszólalt.

Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot — jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után. Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legsúlyosabb konfliktus.
A NATO ezek mellett arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem, Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról. Továbbra is mindent megteszünk, hogy megvédjük a szövetséget bármifajta agresszióval szemben — hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Jens Stoltenberg (fotó: Tanjug/ AP Photo/ Olivier Matthys)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe. Az államfő pontosította, nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be, akik a „hadműveleti tartalékhoz” tartoznak. Zelenszkij közölte, a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.

Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is. Kifejtette, Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága. Kuleba hozzátette: az Ukrajna körüli feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések egy percre sem állnak le, mindent megtesznek, hogy elkerüljék a további eszkalálódást. Az ukrán külügyminisztérium arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az Oroszországi Föderációval. A nap folyamán Ukrajna hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót, moszkvai ügyvivőjét.

A Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, elmarad a találkozójuk Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A korábbi tervek szerint Blinken csütörtökön Genfben találkozott volna Lavrovval. Blinken szerint Oroszországnak olyan lépéseket kell tenni, amellyel meggyőzi a nemzetközi közösséget, hogy komolyan gondolja a katonai tevékenységének csökkentését és a diplomáciai megoldás megtalálását.

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. 

Az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, melyek függetlenségét elismerte. Ezek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a sajtóértekezleten azt is elmondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetőség maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz—ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását, vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Vlagyimir Putyin

Szergej Lavrov külügyminiszter a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében.

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: hirado.hu, Magyar Szó, MTI, Szerbiai RTV, Tanjug