Az Ukrajna elleni inváziót indokolva azt mondta, hogy ennek elrendelésével nagyszabású konfliktust akadályozott meg, amely orosz területen bontakozott volna ki. Leszögezte, hogy a „hadművelet” minden kitűzött célját teljesíteni fogják, hogy történelmi távlatban biztosítsák a Moszkva által függetlennek elismert, két Donyec-medencei „népköztársaság”, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt „orosz Krím” és egész Oroszország biztonságát.

Vlagyimir Putyin (fotó: Tanjug/ AP/ Alexei Nikolsky, Sputnik, Kremlin)

Az elnök szerint az Oroszország feltartóztatására törekvő erők úgy érzik, a hatalmas országnak pusztán a létezése is fenyegetés rájuk nézve, ezért az Oroszországgal való közvetlen összecsapás, a Krím és a Donyec-medence elleni katonai támadás felé sodorták Ukrajnát, amelyet szerinte a Moszkvával szemben ellenséges országok „ellen-Oroszországgá” alakítottak át, és amelynek mai doktrinális dokumentumai tartalmazzák ezeket a célokat.

„A közelmúlt eseményeinek egész folyamata, beleértve a kijevi rezsim azon igényét, hogy atomfegyverek birtokába jusson, a nyugati biológiai laboratóriumok hálózatának ukrán területen való telepítését, a legmodernebb fegyverek folyamatos Ukrajnába szállítását, megerősíti, hogy a reakciónk ezekre a cinikus tervekre helyes és időszerű volt” — emelte ki Putyin.

Putyin emellett megjegyezte, hogy az Oroszország gazdasági megfojtására tett nyugati kísérlet kudarcot vallott. Az elnök az ország belső piaca stabilitásának biztosítása mellett az ipari szuverenitás megerősítésére buzdított. Azt ígérte, hogy az Oroszországi Föderáció az elszigetelésére irányuló kísérletekre nagyobb üzleti szabadsággal és az őszinte partnerségre való nyitottsággal, a tulajdonosok és a jóhiszemű befektetők tiszteletével és megbízható védelmével fog válaszolni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerdán az eritreai hivatali partnerét, Oszman Szaleh Mohammedet fogadta Moszkvában, kettőjük közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Moszkva a „különleges hadművelete” során abból indul ki, hogy a „totalitárius nyomás alatt álló” ukrán népnek magának kell meghatároznia a jövőjét, mivel belefáradt abba, hogy „a kijevi rezsim” miatt idegen irányítás alatt áll. Lavrov szerint az ukránok szenvednek a hazájuk militarizálódásától, a neonácik dominanciájától az ország katonai és rendvédelmi intézményeiben, valamint attól, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek szerinte „következetesen kiirtják az orosz nyelvet, kultúrát és oktatást”.

Szergej Lavrov (fotó: Wikipedia)

Németország „szó szerint szegényebb lesz” Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget — jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a hazája gazdaságának idei alakulásáról készített kormányzati előrejelzés bemutatóján. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága a háború előtt készített prognózisban jelzett 3,8 százalékkal szemben 2,2 százalékkal növekedhet — ismertette a miniszter.

Az orosz csapatok szerdán Ukrajnában több irányban is megpróbáltak offenzívát indítani sikertelenül — írta az ukrán vezérkar a délutáni helyzetjelentésében. A közlemény szerint a nap folyamán az orosz erők egyebek mellett rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a keleti országrészben Harkivot, Derhacsit és Prugyankát. Izjum közelében támadóműveletet indítottak, de nem jártak sikerrel, veszteségeket szenvedtek, és visszavonultak. Korábban a védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy az orosz csapatok két települést próbáltak elfoglalni Izjumtól mintegy 20 kilométerre, a megyeszékhelyre, Harkivra pedig tüzérségi és légi csapásokat mértek. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-ei kezdete óta mintegy 2,3 millió ukrajnai állampolgár, vagyis az elmenekültek 44 százaléka kért nemzetközi védelmet az Európai Unió valamelyik tagországában — közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége szerdán. A máltai központú EU-ügynökség jelentésében az áll, hogy hetente átlagosan csaknem 300 000, Ukrajnából érkező menekült kér ideiglenes védelmet az Európai Unióban. Azt írták, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta mintegy 4,6 millió, Ukrajnából érkező menekült lépett az Európai Unió területére, abból a mintegy 5,3 millióból, aki elhagyta az országot.

Szijjártó Péter (fotó: Facebook)

Az ukrajnai háború egyre durvábbá válik, ezért fontos, hogy az ENSZ még aktívabb szerepet vállaljon a béketeremtésben — mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban. A tárcavezető az ENSZ-közgyűlés békeépítési tevékenységének finanszírozásáról szóló ülésén felszólalva kiemelte: olyan országból jön, amelynek több biztonsági kihívással kell szembenéznie, hiszen a szomszédságában háború folyik. „Nekünk, akik a ’70-es évek vége felé vagy annál később születtünk, legitim várakozásunk volt, hogy életünk során nem kell háborúval szembenéznünk a szomszédságunkban” — mondta, hozzátéve, ez azonban az utóbbi időben elillant. Kijelentette: „Mi, magyarok nem akartuk ezt a háborút a szomszédságunkban, és nem akarjuk, hogy ez a háború folytatódjon, békét akarunk.” Véleménye szerint az Ukrajnában folyó háború minden egyes másodpercben a magyarok biztonságát kockáztatja. Ilyen helyzetben a kormány elsődleges felelőssége, hogy Magyarországon békét tartson, és garantálja a magyarok, Magyarország biztonságát.

Szijjártó Péter sürgette a nemzetközi közösséget, tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést azért, hogy a háború a lehető leghamarabb befejeződjön, és ne terjedjen túl Ukrajna határain. Emlékeztetett: azért, hogy elkerüljék Magyarország érintettségét a háborúban, úgy döntöttek, nem szállítanak fegyvereket, és nem engedik át őket Magyarország területén. Ha az ellenkezőjét tették volna, akkor azt kockáztatták volna, hogy Magyarország részesévé válik a konfliktusnak — vélekedett.

Magyarországra szerdán az ukrán—magyar határszakaszon 5707 ember lépett be, míg a román—magyar szakaszon belépők közül 6523-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek — közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 779 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Azt is közölték: az ukrajnai háború elől szerdán 558 ember, köztük 194 gyermek érkezett Budapestre vonattal. 

Készítette: Tancsik Richárd

Forrás: MTI