A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását.

Henry Kissinger (fotó: Wikipedia)

Kissinger hangsúlyozta, a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, és nem szabad, hogy „a pillanat hevében elragadtassák magukat”. A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

„A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie” — mondta a kilencvennyolc éves politikus Davosban. „A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna” — tette hozzá.

Befejezték az orosz erők által elfoglalt mariupoli kikötő területének aknamentesítését az orosz Fekete-tengeri Flotta tűzszerészei és utászalakulatai — közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. „Az aknamentesítés során 134 építményt vizsgáltak át. Több mint 12 000 robbanásveszélyes tárgyat és ukrán fegyveresek által hátrahagyott fegyvert azonosítottak és hatástalanítottak” — közölte a tárca.

Nemzetközi tanácsadócsoport alakult, amelynek feladata javaslatokat kidolgozni Ukrajna biztonságának szavatolására a jövőben, és amelynek vezetői Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. A csoport megalakulását Jermak jelentette be kedden a davosi Világgazdasági Fórumon. Jermak hozzáfűzte, hogy a csoportba a biztonsági szféra, a politika és a diplomácia vezető személyiségei, valamint a téma kutató szakértői kapnak meghívást.

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés — mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz—ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány. Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt „ez nem jelent háborús fenyegetést” — fűzte hozzá. Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja — hangsúlyozta.

Magyarországra kedden az ukrán—magyar határszakaszon 5312 ember lépett be, míg a román—magyar határszakaszon belépők közül 3975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek — közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 272 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra feljogosító igazolást, mely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért — tájékoztatott az ORFK. Az ukrajnai háború elől kedden 289 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Forrás: MTI