Az ukrán erők orosz veszteségekről és civil áldozatokról számoltak be. Az ukrán fegyveres erők több térségből számoltak be hétfőn az orosz csapatoknak okozott veszteségekről, közben polgári áldozatok hozzávetőleges számáról is érkeztek jelentések. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt tizenhét orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG—30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót.

Fotó: Tanjug/ AP Photo/ (AP Photo/Rodrigo Abd)

Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el az embereket.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-ei kezdete óta mostanáig hatvanöt polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban, és csaknem háromszázan sérültek meg.

Minden városlakót megkértek: távozzanak Boriszpilből

A Kijevtől délkeletre fekvő település, Boriszpil polgármestere felszólította a lakosságot, hogy mindenki távozzon onnan. „Arra kérem a civil lakosságot, hogy legyenek okosak, jelentkezzenek a telefonközpontunkban, és ha lehet, hagyják el a várost” — idézi a városatyát az Unian.ua. Minél kisebb a civil lakosság száma a városban, annál könnyebben tud dolgozni a hadsereg — érvelt a polgármester.

Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. „Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk” — jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandóak. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből Kijev kizárólag az ország semlegességébe hajlandó beleegyezni.

A Szuszpilne ukrán hírportálnak hétfőn este adott interjújában az államfő kijelentette, hogy az orosz féllel folytatott tárgyalásokon elfogadott kompromisszumokat Ukrajna lakosságának népszavazáson kell véglegesítenie. „Kész vagyok beleegyezni bármibe, ha a népünk is velem tart” — fogalmazott Zelenszkij.

Az elnök szerint a NATO azért nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, mert fél Oroszországtól. Szavai szerint vannak viszont olyan országok, amelyek nem adhatnak Ukrajnának NATO-tagságot, de garantálnák a biztonságát, és készek mindent megtenni, ami a NATO kötelessége lenne, ha Ukrajna tagja volna a szövetségnek.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) frissített jelentése szerint az orosz invázió kezdete óta mintegy 925 civil halt meg Ukrajnában. Összesen 2421 civil áldozatot regisztráltak az országban, köztük 925 halottat és 1496 sebesültet — idézte a közzétett adatokat a Guardian.

A gyermekkorú halottak között 11 lány, 25 fiú és további 39 olyan gyermek van, akiknek a neme még nem ismert — közölte az OHCHR. A legtöbb áldozatot Donyeck és Luhanszk régiókban jegyezték fel, 1017 áldozatot (256 halott és 761 sebesült), míg Kijev városában, Cserkaszi, Csernyihiv, Harkiv, Herszon, Kijev, Mikolajiv, Odesa, Szumi, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk és Zsitomir régiókban 1440 áldozatot. A legtöbb civil halálát a nagy hatóterületű robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségi és a rakétarendszerekből indított lövéseket, valamint a rakéta- és légicsapásokat — tette hozzá az OHCHR.

Az iroda figyelmeztetett, hogy a tényleges számok valószínűleg „jóval magasabbak” lesznek, különösen az elmúlt napokban, „mivel az információk beérkezése néhány olyan helyről, ahol intenzív ellenségeskedések folytak, késik, és sok jelentés még megerősítésre vár”.

Fotó: Tanjug/ AP/ Maxar Technologies

Borrell: az EU kész további szankciók elfogadására Oroszországgal szemben — jelentette ki hétfőn Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek tanácsülése után. Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részei annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében.

A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és a védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, a dokumentum elfogadása fordulópont az európai biztonság szempontjából. Nagyratörő lépéseket határoz meg a következő évtized biztonság- és védelmi politikájára vonatkozóan — tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben.” Azt mondta: „veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán.” Vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. „A NATO azonban egy védelmi szövetség” — szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókba bonyolódni nem dolga a NATO-nak.”

„Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” — jelentette ki.

A másik javaslat, mellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése — mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent”.

Novák Katalin: Példátlan az az alázat és összefogás, amely itt megnyilvánul

„Azért jöttem a határhoz, hogy mindannyiunk nevében köszönetet mondjak azoknak, akik az első perctől helytállnak. Azt tapasztaltam, hogy mindenki teszi a dolgát” — írta közösségi oldalán Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök. Hozzátette, hogy a karitatív szervezetek a segítségpontokon, az egészségügyi ellátásban, szállás- és utazásszervezésben, élelmiszer-szállításban, raktározásban, adománygyűjtésben is fontos szerepet vállalnak.

A megválasztott köztársasági elnök köszönetet mondott azoknak az espereseknek, lelkészeknek, papoknak, parókusoknak, plébánosoknak is, akik már a legelső naptól vigaszt és segítséget nyújtanak.

Novák Katalin (fotó: Facebook)

Az orosz—ukrán konfliktus kezdete óta hétfő délig 4444-en kérelmezték menedékeskénti elismerésüket az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál történt regisztrációk alapján. Az idegenrendészet hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: továbbra is minden segítséget megkapnak a háború elől menekülők, a főigazgatóság munkatársai folyamatosan azon dolgoznak, hogy ellássák őket a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal.

Hozzátették: az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a háborús területről érkezők egyre nagyobb számban keresik fel a főigazgatóság ügyfélszolgálatait.

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug