Itt van tehát a Hemsworth által alakított, a feketepiacon tevékenykedő zsoldos katona, akit a világ legveszedelmesebb mentőakciójával bíznak meg — a majdani második részben valószínűleg ennél még veszedelmesebb lesz az aktuális akció, de ne szaladjunk ennyire előre. Az első részben tehát egy nemzetközi bűnszervezet bebörtönzött főkolomposának fiát (Rudhraksh Jaiswal) kell kiszabadítania Bangladesben.

A Netflixre áprilisban robbant be egy saját gyártású akciófilm, melynek producerei a Bosszúállók: Végjáték alkotói, a Russo testvérek. Egyikük, Joe írta A kimenekítés forgatókönyvét is, magát a filmet pedig Sam Hargrave rendezte, aki eddig kaszkadőrök irányításával foglalkozott. Ez meg is látszik, az akciójeleneteken túl ugyanis nem igazán erőltette meg magát a direktor, és a suszter maradjon a kaptafánál alapon arra gyúrt rá, amihez igazán ért. Tyler Rake már a film nyitókockáiban végez két emberrel, és egy hídon fekszik — hogy hogyan került oda, és mi történt korábban, nemsokára kiderül.

Képek: www.looper.com

A Tyler Rake: A kimenekítés nem is próbál más lenni, mint egy kőkemény akciófilm, az a fajta, ahol a végtelen számú ellenséges katona átlagos élettartama másfél perc. A történet leginkább Tom Clancy akcióregényeire, azokból is inkább a lelkes amatőrök másolataira emlékeztet, a legfontosabb dolog ugyanis, melynek oldania kellene a feszültséget, teljes mértékben hiányzik belőle. A humor ezek szerint nem Joe Russo erőssége, ami sajnálatos, mivel Chris Hemsworth számos alkalommal bizonyította, hogy a Thorhoz hasonló komikus akcióhős figurát kiválóan képes hozni. Kihagyott ziccer.

Egy ponton a Stranger Thingsből ismerős David Harbour is felbukkan, ami egy kisebb reménysugárral ér fel. Hamarosan azonban csendben konstatálhatjuk, hogy ez a film nem az üres szövegelésről, hanem az éppen soron következő csetepatéról szól. Ha viszont félretesszük a sznobizmust, és végre úgy tekintünk majd A kimenekítésre, ahogyan kaszkadőr hivatású rendezője is, talán még szórakozni is fogunk. Ha nem elemezgetjük a gyengécske forgatókönyvet, és amolyan „fiúmoziként” nézünk rá, mely agyatlan papírmasé figurákkal van tele, akár még jól is érezhetjük magunkat.

Van azonban egy olyan jelenet benne, amely technikailag zseniális, erre pedig nemcsak a kritikusok, de a nézők is mémekkel és elismerő szavakkal reagáltak. Miután végignézzük a vágatlan hatást keltő, adrenalinrobbanással felérő, 11 perces akciójelenetet, mely során hőseink autókból autókba ugranak át, menekülnek, és próbálják elkerülni a nekik címzett golyókat, csakhamar rájövünk, hogy minden más sallang, és az egész filmet ezért az egy jelenetért forgatták le. Mindez persze túlzás, ettől viszont még elmondható, hogy ha valamiért, hát ezért a gyorsvonatként zakatoló 11 percért emlékszünk majd erre a filmre, akár évek múlva is.

Nem lehet okunk panaszra a Netflix akciófilmjét illetően, de egy kissé elvicceltebb, humorosabb változatot azért szívesen megnéztem volna. Talán majd a második, „még halálosabb” részben.