Ausztráliában tűz, Nagy-Britanniában pedig víz pusztít

Ausztrália déli részén, Melbourne-től délnyugatra, a híres turisztikai nevezetességnek számító Great Ocean Road tengerparti út mentén több mint száz házat pusztított el a bozóttűz az elmúlt napokban. A tűz még december 19-én keletkezett egy villámcsapástól, és egyelőre nem tudják megfékezni. Wye River helységben 85, Separation Creekben pedig 18 ház égett le. Legalább 1500 hektárnyi bozótos semmisült meg. Az oltásban 500 tűzoltó vesz részt. Emberéletet eddig nem követeltek a lángok. Az ausztrál hatóságok szerint azonban további súlyos károk várhatóak a forró nyári időben. Victoria szövetségi állam katasztrófavédelmének vezetője azt mondta, hogy a tűz nagy valószínűséggel januárban és februárban is égni fog, mert forró, szeles időjárás várható végig a nyáron. Mindeközben Nagy-Britannia az utóbbi évszázad egyik legmelegebb, egyúttal legcsapadékosabb decemberét éli át. Az országot az utóbbi hetekben harmadszor sújtja áradás, de a mostani a legsúlyosabb. A helyi hatóságok beszámolói szerint Manchester, Leeds és York több negyedét is elöntötték a medrükből kilépett folyók.

A horvát közvélemény nem ismeri a leendő kormányfőt

Hosszas huzavona után sikeresen ért véget a horvát kormányalakításról szóló konzultációk ötödik fordulója a novemberi választásokon a parlamentbe bejutott pártok és Kolinda Grabar-Kitarović államfő között. Az elnök a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség vezette pártszövetséget és a harmadik legtöbb mandátumot szerzett Híd Függetlenek Listáját bízta meg a kormányalakítással. A két párt, mely együttesen a mandátumok többségét birtokolja, egy párton kívüli sikeres üzletembert, Tihomir Oreškovićot javasolta miniszterelnöknek, akinek harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. A megegyezés, illetve az új elnök személye nagy meglepetés volt. A 49 éves Tihomir Orešković ugyanis ismeretlen a széles közvélemény számra, és nincs semmilyen politikai tapasztalata. A leendő kormányfő az üzleti szférából jön, ahol nemzetközi karriert futott be. Fiatalkora óta külföldön él, ezért nem beszél jól horvátul. A miniszterelnök-jelölt kanadai állampolgár is, jelenleg pedig Hollandiához köti a munkája.

A nemzetiségi kisiskolák megóvásáról szerveznek vitafórumot Strasbourgban

Nagy József, a felvidéki Híd EP-képviselője magas szintű szakértői konzultációt rendez a jövő év februárjában a szlovákiai magyar kisiskolák védelméről. A képviselő a kisebbségi oktatás legnagyobb uniós szakértőit kérte fel ajánlások megfogalmazására, melyek hasznosak lehetnek a szakmai döntéshozók és a szlovák kormány részére is. „A kisiskolák számára tavaly kieszközölt egyéves haladék hamarosan lejár. Közeledik a beiratkozás ideje, márciusig van lehetőségünk, hogy életképes javaslattal álljunk elő a Fico-kormány részére, hogy miért és hogyan érdemes megmenteni ezeket az iskolákat. Hónapok teltek el, de még nincs használható cselekvési terv az asztalon. Úgy látszik, a kisiskolák kérdése sokaknak mindössze kampánytéma, és a valódi megoldásokon nem is gondolkodnak, vagy csak azt tudják megmondani, hogy mi nem lenne megoldás. Csakhogy így a lehető legrosszabb irányba haladunk, hiszen szeptemberben akár száz kisiskolánk is megszűnhet” — mondta Nagy József a szlovákiai kisebbségi oktatás gondjaival kapcsolatban.

Bomba robbant a svéd főváros egyik éttermében

Bombát dobott egy ismeretlen elkövető egy étteremre Stockholm belvárosában. A robbanásban szerencsére senki sem sérült meg. A svéd rendőrséget telefonon értesítették, hogy valaki robbanótöltettel támadta meg a Berns nevű épületegyüttes egyik éttermét. A robbanás idején azonban a vendéglő már zárva volt, csak néhány alkalmazott tartózkodott benne. Az anyagi kár tetemes. Egyelőre nem tudni, ki a felelős a támadásért, a svéd hatóságok nyomoznak az elkövető után.

Bevándorlók lakta házakat gyújtottak fel Németországban

Németországban felgyújtottak két lakóházat, melyben rendőrségi közlés alapján európai uniós állampolgárok és bevándorolt német állampolgárok tartózkodtak. A támadásban tizenkét ember sérült meg. Tizenegy embert füstmérgezés miatt szállítottak kórházba, egy pedig égési sérüléseket szenvedett. A gyújtogatás után csaknem száz tűzoltó próbálta megfékezni a lángokat. A német rendőrség szerint elképzelhető, hogy idegenellenes indíttatású bűncselekményről van szó. Őrizetbe vettek egy huszonkét éves fiatalembert, aki az oltás idején a helyszínen tartózkodott. A nyomozás jelenlegi állása szerint valószínűleg ő gyújtogatott.

Finnország nem tetszik a bevándorlóknak

A gazdasági bevándorlók közül sokan csalódtak Finnországban. Az idén az északi országba érkezett migránsok csaknem tíz százaléka visszavonta menedékkérelmét, és kinyilvánította, hogy inkább visszatér hazájába. Finn tisztségviselők szerint ezek a bevándorlók részben azért térnek haza, mert csalódtak az országban. Finnországba az idén több mint 32 000 migráns érkezett, tízszer annyi, mint a korábbi esztendőkben. Ha a távozni akaró menekült azt állítja, hogy nincs pénze a hazaútra, segítséget kérhet, és a finn állam megveszi a repülőjegyet, mely Irakba például 700 euró is lehet. Emellett a távozó migráns 50 euró zsebpénzt is kap az észak-európai országtól.

Egyre agresszívabbak a migránsok Calais-nál

Számos kamionsofőr panaszkodik, hogy a bevándorlók egyre fenyegetőbben viselkednek a Franciaországot és Angliát összekötő calais-i átkelőnél. Vannak kamionvezetők, akiknek még az életük is veszélybe került. A menekültek a többi közt késsel fenyegetik a fuvarozókat, de előfordult, hogy fegyver is volt náluk. A tehergépjárműveket folyamatosan kövekkel dobálják, amíg be nem tudnak szállni a raktérbe. A migránsok még egy elterelőt is kiépítettek ahhoz, hogy a kamionokat megállásra kényszerítsék. Erről egy sofőr a következőképpen számolt be: „Azt hittem, vagy legalábbis úgy látszott, hogy az út le van zárva, ezért kellett lekanyarodnom. 200 menekült rohanta meg a kamiont, sokan felszálltak a raktérbe. Nem tudtam visszafordulni.”
A sofőr a menekültek új stratégiájáról is beszámolt, mely szerint ellopják a forgalomirányító táblákat, és más helyszínen teszik ki őket, hogy ezzel is összezavarják, illetve megállásra késztessék a sofőröket. Az angol fuvarozók többsége szerint a francia rendőrök nem lépnek fel eléggé erélyesen.